Európa Zöld Fővárosa: szélerőmű park övezi a holland Nijmegent
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.04.14. 13:00 | Frissítve: 2024.04.14. 13:04
Nijmegen - A Waal folyó partján, a német határ közelében elterülő városban a lakosok és az iskolák számára is fontos a fenntarhatóság kérdése.
Mint arról már beszámoltunk, Európa Zöld Fővárosa címre pályázik Debrecen. Ennek apropóján indult el cikksorozatunk, amelyben a címet eddig elnyert városokat mutatjuk be. Tallinn Grenoble, Lahti, Lisszabon és Oslo után a 2018-ban a címet viselő Nijmegent vesszük górcső alá.
Nijmegen
A 171 ezer lakosú település Hollandia egyik legrégebbi városa: a Waal folyó partján, a német határ közelében elterülő Nijmegen három alkalommal pályázott a címre, mire elnyerte. Mint írják, a zöld törekvéseiknek köszönhetően kapták meg az elismerést: a sok bicikliút, a tiszta buszok, a hulladékgazdálkodás, a Spiegelwaal csatorna és a több mint hétezer háztartást energiával ellátó szélerőmű park mind a város mellett szólt.
Nijmegenben a cégek, az iskolák, a lakosok és a szervezetek egyaránt elkötelezettek a fenntarthatóság ügye mellett: a város igyekszik minél jobban bevonni a helyieket a folyamatokba, ez a törekvés Debrecenben is tetten érhető.
A város nagy büszkeséggel ír honlapján a 2018-as esztendőről, amit ünnepléssel kezdtek és zártak. Az év végi fesztivál részeként sok fát és bokrot ültettek, a folyó partjait, az utcákat, parkokat megtisztították, sőt még egy zöld fényshow-t is tartottak a kínált városnéző túrák, koncertek és filmvetítések mellett.
A 2018-at követő évekre is fontos célkitűzései voltak a városnak: a szél- és napenergia hasznosítására, a város zöldebbé és egészségesebbé tételére, a gazdaság fejlesztésére és a fenntartható mobilitás, tömegközlekedés kérdésére is nagy hangsúlyt fektettek.
Az év során 14 ezer szakértőt fogadtak Nijmegenben, valamint több mint 71 ezer látogatót, és mindemellett 200 kisebb-nagyobb konferenciát, eseményt is lebonyolítottak.
Az elismerő cím átadása után sem tétlenkedtek viszont a helyiek, még inkább a zöld megoldások felé igyekeztek terelni azokat, akiket korábban nem tudtak megszólítani.
A cél az, hogy Nijmegen 2045-re elérje az energiasemlegességet: azon dolgoznak, hogy a város minden épületének energiaellátása fenntartható forrásból származzon. Továbbá elkötelezték magukat a körkörös gazdaság iránt; ennek kapcsán 2050-ig át kívánják alakítani gazdasági modelljüket, ebben ösztönözni szeretnék a helyi vállalkozásokat is.
Az Európa Zöld Fővárosa címet és a vele járó 600 ezer eurós díjat az Európai Bizottság hozta létre és első alkalommal 2010-ben ítéltek oda Stockholmnak.
Kapcsolódó cikkek: