Csak a lakosság együttműködésével lehet Debrecen Európa Zöld Fővárosa, mondja a Zöld Kódex szerkesztője – videóval
Szerző: Dehir | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.03.08. 08:40 | Frissítve: 2024.03.08. 18:05
Debrecen - Körforgásos gazdálkodás, biológiai sokszínűség, vízgazdálkodás, zajvédelem, a légszennyezés kérdése, karbonsemlegesség - ezek mind kulcsszavak Debrecen Zöld Kódexében. A témáról Szűcs István professzorral beszélgettünk.
Debrecen Zöld Kódexe az ország jelenleg legkomplexebb környezetvédelmi programja, amely a szakértők szerint hozzásegítheti a várost ahhoz, hogy elnyerje az Európa Zöld Fővárosa megtisztelő címet. A kódex szerkesztője úgy fogalmazott: nem rózsaszín álmokat akartak kergetni, hanem a valós problémákra keresték a valós válaszokat. Szűcs István professzor, a környezetvédelmi program szerkesztője ezekről beszélt a Debrecen Televízió Közügy című műsorában.
A szakember elöljáróban leszögezte: az ember jelentős mértékben átalakította azt a környezetet, ahol él, ezzel együtt jár a környezet, a zaj, a víz, a fényszennyezés és a hulladékok képződése. A környezetvédelmi problémákra pedig reagálni kell.
- A kódex egy kötelezettség, amit a környezetvédelmi törvény előír minden település számára – hangsúlyozta Szűcs István. - Tartalmaz egy alapos helyzetfeltárást és értékelést, erre az analízisre építettük fel az intézkedéseket.
Hozzátette: nem ötven intézkedést dolgoztak ki, hanem jóval többet, a most kiválasztottak az előttünk álló hároméves periódusra vonatkoznak. Úgy érzi, a megvalósulásuk esetén sikerrel pályázhatnak az Európa Zöld Fővárosa elismerésre. Rámutatott: a 2010-ben alapított díjat azért hozták létre az Európai Unióban, hogy az innovatív zöld megoldásokban élen járó városokat jutalmazzák.
A szakember emlékeztetett arra, hogy Magyarországról korábban már Budapest és Pécs is pályázott, ám nem jártak eredménnyel, ám bíznak benne, hogy Debrecen sikeres lesz. A professzor úgy látja,
van esély a cím elnyerésére, hiszen a korábbi nyertesek olyan városok – mint például Bristol, Hamburg, Oslo és Lisszabon – ahol jelentős környezetvédelmi gondok mutatkoztak, ám ezeket magas szinten, jó megoldásokkal, a helyi társadalom bevonásával tudják kezelni.
Szűcs István példaként említette: elbíráláskor vizsgálni szokták, hogy az adott település lakosai háromszáz méternyi gyaloglással el tudnak-e érni valamilyen zöld területet. De volt olyan város, ahol az volt a nagy dobás, hogy visszaállították a villamosközlekedést. Mint mondta, Debrecenben az is újszerű megoldás, hogy a kötött pálya több helyen füvesített zöld felület.
A debreceni Zöld Kódex elemeiről szólva a professzor kiemelte a biológiai sokszínűség, a biodiverzitás kérdését, és azt, hogy az erre vonatkozó intézkedések a város területének élővilágát segítik.
- A korábbi jó kezdeményezéseket, például a faültetéseket, folytatni szeretnénk – hangsúlyozta Szűcs István. - De nem maradt ki a települési zajvédelem, a levegőszennyezés kérdése és a vízgazdálkodás sem. Tévhit azt gondolni, hogy a Civaqua program alapvetően gazdasági hátterű, mert a jóléti funkciója az elsődleges.
A hulladékokról szólva Szűcs István hangsúlyozta, erősen el kell mozdulni a körforgásos gazdálkodás irányába – ezt figyelembe kell venni a város területén működő vállalkozásoknak, ipari létesítményeknek, szolgáltató egységeknek, szállodáknak is. Minden intézkedésnek a karbonsemlegesség irányába kell hatnia, ez vonatkozik a háztartásokra éppúgy, mint az állami intézményekre, a városgazdálkodásra és a termelő szférára.
- Ám, ha nem kapjuk meg a támogatást a lakosságtól az intézkedések megvalósításához, elveszítjük az esélyt a Zöld Főváros cím elnyerésére – mutatott rá a professzor. - Azokban a városokban ugyanis, ahol ez sikerült, az emberek a légkisebbekről a nyugdíjasokig aktívan hozzájárultak a zöld célkitűzések megvalósításához.
Szűcs István hozzátette: ezért is jelenik meg a kódexben önálló programként a szemléletformálás. Ebben nagy felelőssége van város vezetésének, a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknek és az oktatási intézményeknek is.
- A környezetvédelemre vonatkozó intézkedéseknek nem szankcionáló jellegűnek kell lenniük a vállalkozások számára, jó lenne, ha a kkv-szaktor is magáévá tenni ezeket az elveket – hangsúlyozta a professzor. Ebben segítheti őket, hogy évek óta adnak egyetemi hallgatóknak feladatot, amely arról szól, egy konkrét vállalkozást megkeresve állítsanak össze a mindennapi működésükre olyan javaslatcsomagot, ami megfelel az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzéseinek.
Szűcs István rámutatott, jelentős lépések fognak történni Debrecenben a karbonsemlegesség irányába és a zöldterületek növelése érdekében a város bel -és külterületein is. Ezek jelentősen csökkenteni fogják a szálló por mennyiségét. A professzor arról is beszélt, hogy vannak ellentmondásos területek is. Mert például, ha növeljük a zöldfelületek mennyiségét és a biodiverzitást, nőhet fog a szálló pollenkoncentráció is. Ám van a városnak „parlagfű-kommandója”, amit meg lehet erősíteni. A felismerésben segíthetnek a lakosok is...