Európa Zöld Fővárosa: a karbonsemlegesség a cél Lisszabonban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.04.01. 11:00 | Frissítve: 2024.04.01. 11:00
Lisszabon - A páratlan szépségű portugál főváros 2020-ban nyerte el a rangos elismerést megmutatva azt, hogy a környezetvédelem és a gazdasági növekedés kéz a kézben együtt járhat.
Mint arról már beszámoltunk, Európa Zöld Fővárosa címre pályázik Debrecen. Ennek apropóján indult el cikksorozatunk, amelyben a címet eddig elnyert városokat mutatjuk be. Tallinn, Grenoble és Lahti után azt vesszük górcső alá, minek köszönhette Lisszabon azt, hogy 2020-ban ezzel a címmel büszkélkedhetett.
Fotó: az Európai Parlament Facebook-oldala
Az Ibériai-félsziget délkeleti felén elterülő főváros Portugália fő kikötője, politikai és kereskedelmi központja, mindemellett pedig zöld fellegvár, ahol egy év alatt százezer fa elültetésére törekednek.
Az Atlanti-óceán partján elterülő, közel 550 ezer lakosú város azután nyerte el Európa Zöld Fővárosa címet, hogy éveken át pénzügyi forrásokat fordított a víz, az energia és a mobilitás fejlesztésére. Bár Portugália is megsínylette az 2008-as globális gazdasági visszaesést, a kihívások ellenére is sokat fejlődött az évek során a főváros mind gazdasági, mind környezettudatossági szempontból, a változásokat pedig pozitívan fogadták a helyiek.
Lisszabonban a zöld fejlesztések egyik fő csapásvonala a faültetésben, a város hőmérsékletének csökkentésére és a rossz levegőminőség kezelésére való törekvésben mutatkozott meg. Fontos szempont a sok zöldterülettel rendelkező városban a bioépítkezés, az energiatakarékosság, valamint a korszerű hulladék-feldolgozás. Egy statisztika szerint a lakosság 76 százalékának található az otthonától kevesebb, mint 300 méterre zöld terület.
A vízhiányban szenvendő városban kulcskérdés volt a víz kérdése, ezért azt a célt tűzték ki, hogy 2030-ig 60 százalékkal csökkentsék a vízfogyasztást, aminek 42 százalékát már 2020-ra elérték. Az autóközpontú városban igyekeztek elősegíteni azt, hogy egyre többen tegyék le a voksukat a kerékpározás vagy a tömegközlekedés mellett: utóbbit azzal kívánták még zöldebbé tenni, hogy a meglévő állományt elektromos buszokkal újítsák meg. Ez a törekvés Debrecen esetében is tetten érhető: elég arra gondolni, milyen sok új elektromos busz közlekedik már a vármegyeszékehelyen.
Mivel Lisszabon Európa egyik legnaposabb városa, ezért a napelemparkok telepítése irányába is fontos lépéseket tettek.
Debrecenben közel másfél éve adtak hatalmas napelemparkot a Déli Gazdasági Övezet szomszédságában, a repülőtér mellett. Mint arról tavaly nyáron beszámoltunk, 8600 háztartás éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű villamosenergiát termelt júniusig a debreceni napelempark, ezzel pedig több mint 20 ezer tonna szén-dioxidod takarítottak meg.
Részben a fenntartható turizmusra kívánta a település költeni a díj elnyerésével eljáró 350 ezer eurót: a városba rengeteg utazó érkezik, a cél az volt, hogy csökkentsék az energiafogyasztást és az így keletkezett hulladékmennyiséget.
Az Európa Zöld Fővárosa címet és a vele járó 600 ezer eurós díjat az Európai Bizottság hozta létre és első alkalommal 2010-ben ítéltek oda Stockholmnak.