Belépés
Regisztráció
Akkucsere a töltőállomáson? A debreceni szakember szerint ez nagyot dobhat az elektromos autók népszerűségén – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.06.03. 08:10 | Frissítve: 2022.06.03. 08:18
Debrecen – Hidrogéncella és tölthető aksi, vételár és kihasználtság. Sok mindent tisztázhat a közeljövő. Olyan megoldások is jöhetnek, amiket még nem is ismerünk.
Évente 150 ezer tisztán elektromos autót gyártanak majd a BMW Group debreceni gyárában. Milan Nedeljkovic, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja azt nyilatkozta, hogy 2030-ra minden második BMW elektromos lesz. De hol tart ma az elektromobilitás, mennyire van létjogosultságuk az elektromos autóknak, mikor lehet több elektromos meghajtású jármű az utakon, mint hagyományos, belsőégésű motorral felszerelt? Ezekről a kérdésekről is beszélt a Debrecen Televízió Közügy című műsorában Husi Géza, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja, a Légi- és közúti járművek Tanszék vezetője.
Husi Géza elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az elektromos autózás nem csupán az elektromos hajtásról, hanem annak a komplett kiszolgáló infrastruktúrájáról is szól. „Például arról: tudok-e minden este olyan helyen parkolni, ahol tölthetem az autómat”, említette a szakember.
- Nagy kérdés még az is, hogy az elektromos áram forrása akkumulátorból, valamiféle szuperkapacitásból, vagy hidrogén technológiából fog jönni – fogalmazott a dékán. – De jöhet olyan forrásból is, amit jelenleg még nem is ismerünk.
Husi Géza az utóbbi illusztrálására elmondta: vissza lehet gondolni arra, milyen volt 20-25 évvel ezelőtt egy mobiltelefon és milyen ma. Ma egyetlen dolgot lehet megjósolni: a trendet a meghajtásban az elektromosság jelenti és egyre több olyan jármű lesz, amelyik tisztán ilyen motorral közlekedik.
Jelenleg az akkumulátoros megoldás a leginkább használatos, „de nem vagyok benne biztos, hogy ez lesz a vége, mert például egy kilogramnyi a lítium-ion akkuba sokkal kevesebb energiát lehet besűríteni, mint egy liter üzemanyagba" – fogalmazott Husi Géza. A tölthetőség is aggályos még. Erre olyan töltőállomás is megoldást jelenthet, ahol nem közvetlenül a hálózatra csatlakozik a jármű, hanem csak cserélik az energiatároló eszközt, ami lehet akkumulátor, vagy cella is. Ennek persze még sok jogi, tulajdonlási problémája van, de nagy előnye, hogy öt perc alatt lebonyolítható lenne.
Az úgynevezett hidrogéncella lehet alternatíva, főként a nagyobb össztömegű és teherbírású járművek esetében. A Debreceni Egyetemen is vannak erre vonatkozó kutatások, de még nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy ez a jövő.
A szakember arra is rámutatott: fontos szempont, hogy melyik hajtás melyik üzemmódban a legjobb. A villamos hajtás egyelőre csak körülbelül 80 kilométer per órás sebességig kedvezőbb a benzines hajtásnál személyautók esetén. Az a kérdés, sikerül-e az elektromos járművek menetdinamikai tulajdonságait, illetve a kihasználhatóságát növelni.
Husi Géza megvilágított egy sokakban felvetődő kérdést is, miszerint miért van az, hogy ma egy elektromos autó sokkal drágább mint egy belső égésű, noha a szerkezete kifejezetten egyszerűbb, ugyanis kevesebb mozgóalkatrészt tartalmaznak a kiszolgáló egységek. A tanszékvezető rámutatott: ezek esetében nem csupán egy elektromotort kell elképzelni a hajtásban, hanem annak mindenféle járulékos elektronikus berendezését is, amelyek igencsak drágák.
És kinek milyen autót érdemes használni? Husi Géza hangsúlyozta: ez a kérdés nagyon személyfüggő, mert különválik az úgynevezett élményautózás – amelyben a fogyasztás csak kis mértékben szempont - és a mindennapi használat. Érdekes adat, hogy személyautók nagy része úgy üzemel, hogy áll.
Az Európai Unióban a járművek hetven százaléka napi nyolcvan kilométernél kevesebbet megy.
Ez pedig simán teljesíthető városban elektromos hajtással, ám ha kimegyünk az autópályára, az már más kérdés. Érdemes lenne azt is kiszámolni ebben az esetben, hogy megérné-e egy nyaralásnál két hétre bérelni autót.
A dékán hozzátette: Debrecenben elkezdték már a járműmérnök-képzést két specializáción. Az egyik konkrétan magával a járművel, a másik azok gyártásával foglalkozik. A kutatásban pedig elképzelhetők olyan feladatok, amelyeket egyszerűbb egyetemi laborban elvégeztetni, mint egy gyárban.
Kapcsolódó cikkek:
2023.03.25.
