Kastélyok, borok, álmok: ott jártunk, ahol a borkultúra az identitás része
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.10.02. 17:00 | Frissítve: 2022.10.06. 19:33
Debrecen – Nem csak egyetlen éjszakára akar vonzó lenni Sopron és vidéke.
Másfél napon át soproni és burgenlandi borokat kóstolgatva, az Alpokalja vidékén barangolva természetesnek tűnt az elképzelés, hogy az államhatárral kettévágott Fertő-táj mostantól egységes régióként lépjen a nemzetközi turisztikai piacra.
Szőlőskertek övezte belváros (fotó: Böröcz Tamás)
Hagyományok és korszerűség
A sajtóprogram „felütéseként” az Európai Borlovagrend soproni legációjának székhelyén, a Rejpál házban került sor a borvidék Masterclass rendezvényére, melyre hivatalosak voltak a régió 133 szőlősgazdájának legjobbjai, akik hazai és nemzetközi borversenyeken már letettek „valamit” az asztalra. A rendezvényen jelen volt a Borlovagok és Borbarátok Egyesület vezetősége. A kóstolót Lukács Szabolcs, a 2007-es országos sommelier-bajnok vezette.
Egy éve a Poncichter Pikniken már meggyőződhettünk róla: milyen kiváló borok teremnek e vidéken. Akkoriban jártunk a Winelife, a Gangl, a Steigler és a Lővér Pincészetben. Az Erhardt étterem emlékezetes borvacsoráján a különböző fogásokhoz többek között Horváth- és Iváncsics-borokat ittunk. Utóbbiak ízét most is felidézhettük, így Iváncsicsék merlot-roséját és egy másik kis családi borászat, Horváthék Soproni Corvinus Cuveéjét, mely 2017-ben ott volt az év legjobb 100 magyar bora között.(A Horváth-borászat egyébként épp a napokban ért el nagy sikert Debrecenben az Országos Bio Borversenyen, ahol Horváth Imre a legnagyobb elismerést, a Champion-díjat nyerte meg ugyancsak 2017-ben készített Soproni Cabernet Franc borával. Így ő képviselheti Magyarországot Németországban a legrangosabb nemzetközi bio borversenyen. (2017 jó éve volt a soproni borászoknak, hiszen az Iváncsics-pincészet 2015-ös országos aranyérmes shiraza a 11. helyet szerezte meg a Top 100 magyar bor kiadványában.)
Az újságírók délután Sopron-Bánfalván, a 17. században épített Pálosok pincéjében folytathatták a kóstolást, mely a Bónis-Reitter Borászatnak ad otthont. Ez a miliő jót tesz a boroknak, s illik is abba a koncepcióba, amiről a soproni borászok általában beszélnek: a hagyományok és a korszerű, modern technológiák összehangolásáról. A borkészítés Bónisék esetében is generációkra nyúlik vissza. Ehhez kapcsolódik, hogy Bónis Péter (a Soproni Borút Egyesület alelnöke) a gyöngyösi főiskolát befejezve tíz éven át Ausztriában is tanulta a szakmát. Zászlós boruknak szánják Zoan kékfrankosukat, mely Bánfalva ősi nevét idézi.
Rejtély az Esterházy-kastélyban
Az este a művészeteké volt, hiszen a csoporttal átruccantunk a „szomszédba”, a kismartoni (eisenstadti) Esterházy-kastélyba, melynek Haydn-termében gálakoncertet rendeztek. A hangverseny címe: „Mozart and more”, de természetesen nem maradhattak el e helyszínen Joseph Haydn szerzeményei sem, aki kereken 40 évig állt az Esterházyak szolgálatában. A „Nyári matinék” során egyébként rendre a város hírességének muzsikája csendült fel. Az őszi programokból emeljük ki október 26-29-ét, amikor a Halloween jegyében az évszázados falak között Haydn koponyájának rejtélyét kell egy hátborzongató és izgalmas élmény során felfedni. A kismartoni kastély Haydn-termét a világ legszebben díszített és legkiválóbb akusztikájú koncerttermei között tartják számon.
De nem pusztán a díszterem és a koncertek miatt érdemes ellátogatni a bécsi klasszika szülőhelyére, hiszen múzeumként és kortárs rendezvényhelyszínként is sok látnivalóval szolgál az Esterházy-hercegek főúri világát bemutató kastély. Az Esterházy-család mecénás szerepéről, művészetek iránti vonzalmáról kapunk képet, egyedülálló műkincsek, történelmi lakberendezési tárgyak, a hercegnék lakosztályai láthatók. Megcsodálhatjuk például a világon a legnagyobb, egyben fennmaradt klasszicista stílusú, ezüstből készült étkészletet is. S ami e szakmai látogatás során számunkra különösen fontos volt: a 300 éves, boltíves pincében Ausztria legnagyobb bormúzeumába is betekinthettünk. A mintegy 700 szőlőtermesztéshez, borászathoz kapcsolódó tárgy (számos ódon prés, fahordó) is mutatja, milyen nagy szerepe volt az Esterházyaknak a borkultúra alakításában. Azt is megtudtuk: Haydn mester sem vetette meg e nedűt, hiszen udvari fizetésének egy részét borban kapta…
E borokat egyébként itthonról is meg lehet vásárolni. S még egy érdekesség: minden évben a Szentmargitbánya (St. Margarethen) kőfejtőjében tartott attraktív operaelőadáshoz készül bor, melyet a mű címéről neveznek el (pl. idén a Nabucco).
A kastélyból alig tízperces autózással „átrepülhettünk” a 21. századba: a trausdorfi (darázsfalui) Esterházy Borászat ultramodern épületébe. Itt – közvetlenül a szőlőültetvény közepén – a legmodernebb körülmények között készülnek a borok, melyeket a helyszínen kóstolni és megvásárolni is lehet.
Felsorakozás az ambiciózus terv mögött
Visszatérve Sopronba friss hírként hallhattuk, hogy elkészült Magyarország idei első palack bora, Taschner Kurt Irsai Olivérje. Taschner új funkciójában hangoztatta, hogy a Borakadémia főtitkáraként közvetett módon is kívánja növelni a Soproni borvidék ismertségét. Borházuk felső szintjének hatalmas ablakából is messzire tekinthet, hiszen kedvező időjárás esetén látszik a Schneeberg hófödte hegyvonulata.
De vajon mennyire van közel annak a szakemberek által megfogalmazott elképzelésnek a megvalósítása, miszerint a Fertő-táj egységes, határoktól független turisztikai régióként lépjen a nemzetközi turisztikai piacra. Merthogy soproni borászok, osztrák és magyar tópari önkormányzatok, térségi- és regionális turisztikai szervezetek, meghatározó kulturális intézmények és olyan Burgenlandban évszázados gyökerekkel rendelkező vállalkozások – mint amilyen az Esterhazy Betriebe - sorakoztak fel ezen ambiciózus cél mellett.
Tény, hogy egy ilyen Fertő-tó összefogás azt jelentené, hogy a határ két oldalán lévők a cél elérése érdekében nem versenytársként tekintenek egymásra, hanem azt keresik, miként tudnak egymáshoz kapcsolódni, az összefogás révén új termékeket, szolgáltatásokat kialakítani.
Közösségi vinotéka
Mint a mostani rendezvényre kiadott előzetes írásos sajtóanyag is tartalmazza: a határ mindkét oldalán megkezdték a résztvevők egymás termékeit ajánlani, a másik felet tájékoztatni az aktualitásokról, és bemutatni magukat nemcsak brossúrákon keresztül, hanem munkatárscseréken, kifejezetten a kezdeményezésben részt vevők számára tartott ismertető napokon is.
Ez a fajta belső információáramlás és élő kapcsolat hajtja előre a formálódó, egységes turisztikai régió ügyét. Bár véleményünk szerint a soproni turisztikai régió már mai formájában is alkalmas arra, hogy ne csak egyéjszakás látogatásra, hanem több napra is vonzó legyen a turisták számára. De nyilván ez a kapcsolat sokat erősödhetne azáltal, hogy az egyik oldalon Sopronban megszállva kirándulnánk az Ausztria területén lévő Fraknó várába, a Lackenbachi kastélyba vagy a Familyparkba, közben jófajta soproni bort kortyolgatva. De ugyanígy a Fertőrákosi Barlangszínház változatos programjait is élvezhetjük osztrák gazdák borait fogyasztva.
Amióta újra felpezsdült a régió borászati közössége, sorra érkeznek a friss hírek, indulnak el látványos kezdeményezések. Ezek közül az egyik a közösségi vinotéka létrehozása, melynek szerepe nem csak egy igényes és különleges helyszín biztosítása a soproni boroknak, hanem Magyarország legősibb borvidékének egyedi élményelemekkel fűszerezett bemutatása is.
A látványtervek alapján elmondható, hogy a soproni borászok valóban felrázták évtizedes álmából a borvidéket, és nem csak kitűnő nedűkkel, hanem különleges attrakciókkal is megpróbálják tovább vinni a soproni bor évezredes sikertörténetét.
Mi persze a soproni “egyéjszakát” is sikerként éltük meg a Lővérek szívében, gyönyörű erdei környezetben lévő spa-részleggel kibővített, nemrég felújított Fagus Hotelben. És már a jövőbeli kínálatot bővíti a frissen avatott kismartoni Galántha Hotel is.
További információkat itt, itt, itt és itt találnak e tájról.