Makoldi Sándor hatása kortárs alkotókra: új tárlat nyílik Debrecenben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.11.17. 10:05 | Frissítve: 2018.11.18. 14:46
Debrecen - A számos műfajágazatot, alkotói területet felvonultató kiállítás legfőbb tanulsága, hogy Makoldi Sándor hatása tágabb környezetére nem közvetlen.
A Belvárosi Galéria idei programjának meghatározó eleme a Makoldi Sándor festőművészre való emlékezés, aki tavaly júliusban hunyt el tragikus hirtelenséggel. Két kiállítással adóznak kivételes szellemi teljesítményének, hiszen nemcsak festőművészként, hanem néprajzkutatóként és pedagógusként maradandót alkotott. Januárban rendezték meg az Újraírt népművészet című csoportos tárlatot, mely a mester és szellemi köre kortárs népművészeti alkotásait mutatja be. Ez a kiállítás most a felújított Hagyományok Házában látható.
Makoldi Sándor számos debreceni művészt inspirált
Novemberben MaGeRő címmel Makoldi Sándor, barátai és tanítványai képző-, ipar és fotóművészeti alkotásaiból rendeznek kiállítást, mely Makoldi Sándor művészetének, működésének tágabb szellemi környezetét, hatását mutatja be. A tárlat 2018. november 21-én 16.30-kor nyílik meg a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Galériájában. A debreceni MAG csoport alkotói köre képezi a kiállítók többségét, mely több alkalommal is bemutatkozott már Debrecenben, legutóbb 2014-ben.
A tárlat nem csupán alkotók tisztelgő csoportosulását kívánja láttatni, hanem érzékeltetni szeretné azt a szellemiséget, mely Makoldi Sándor művészetén is átsugárzott:
ez a magyar szerves gondolkodás és műveltség, mely a legkülönbözőbb területeken tevékenykedő kiállítókat összeköti, olyanokat is, akik nem csak az alkotóművészet különféle ágait művelik. Így tartozhat e tágabb szellemi körbe Végvári József szerves nyelvészeti munkássága, és ezért képezhetik részét a tárlatnak Vojtkó Ferenc szerves műveltségi örökségünket megjelenítő filmalkotásai is. Ennek mentén kapcsolódik a kiállításhoz a Láposi Terka vezette Játszószínházi műhelyben született bábokból, díszletelemekből válogató tárlat a Vojtina Bábszínházban.
A számos műfajágazatot, alkotói területet felvonultató kiállítás legfőbb tanulsága, hogy Makoldi Sándor hatása tágabb környezetére nem közvetlen, hiszen nem formai, vagy stiláris rokonság köti össze a MaGeRő résztvevőit. A hatás a személyes példából, a közös szemléletmódból és örökségből, valamint az erkölcsi alapállásból fakad.
A kiállításon szereplő alkotók: Bálint Károly, Bobonkáné Papp Antónia, Bobonka Kornél, Buka László, Földi Péter, Galánfi András, Gyöngy Enikő, Gyöngy Hajnal, Gyöngy János, Győri Balázs, Győri László, Hadházi Balázs, Horváth Bíbor, Horváth István (1941-2018), Jobbágy-Virágh Anna, Kozmáné Bődi Ildikó, Lócziné Gődény Judit, Magyarné Oszetzky Zsuzsanna, Makoldiné Pap Gizella, Makoldi Sándor (1945-2017), Makoldi Sándor Gyula, Oláh Tibor, Molnárné Ötvös Tünde, Pikó Sándor, Rácz Zoltán, Sulyok Géza, Szabó Antónia, Tikász Sándor, Tulipán Tamás, Túriné Makoldi Gizella, Velényi Rudolf, Vetró Mihály, Végvári József, Vojtkó Ferenc.
A kiállítás-megnyitó rendhagyó könyvbemutatóval kezdődik, ahol Szénási Miklós mutatja be Horvát István Jászok című 1829-ben megjelent művének betűhív kiadását. A szöveget gondozta, a jegyzeteket írta Végvári József. A megnyitón megjelenteket Mazsu János, Debrecen MJV Kulturális Bizottsága és a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke köszönti, a megnyitót Vetró Mihály nemezműves, a Népművészet ifjú mestere tartja.
Közreműködők Bárdosi Ildikó népdalénekes, Molnár Miklós népzenész, Győri Virág népzenész, Juhász Erika népdalénekes, Toldi Éva ütőhangszeres művész és Galánfi András Kossuth-díjas fafaragó, a Népművészet Mestere.
Az év fontos eredménye Makoldi Sándor munkásságának el- és megismertetése terén, hogy a Debreceni Értéktár Bizottság helyi értékké nyilvánította Makoldi Sándor életművét.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)