Három könyv is kevés ahhoz, hogy megörökítsük Debrecen arcait
Szerző: Petró Enikő | petro.eniko@dehir.hu Közzétéve: 2022.12.31. 14:00 | Frissítve: 2022.12.31. 14:00
Debrecen – Különleges látásmóddal lefotózott debreceni utcák, könyvek a városról, podcast és sok egyéb más tennivaló töltötte ki az elmúlt időszakban Löki Viktor idejét, aki már a jövő évre is tervek sokaságával készül.
Először "csak" Debrecen összes utcájának megörökítését tűzte ki céljául Löki Viktor, azóta viszont már három Debrecen témájú könyvvel a háta mögött (Isten átnyúl a farmeron, Debreceni cívisházak és lakóik nyomában és Debreceni egypercesek) számos más projekten dolgozik. Emellett Debrecen testvérvárosait is lelkesen látogatja, ezeket be is mutatja az utcákat is prezentáló Streets of Debrecen elnevezésű blogján. Az elmúlt időszakról, s a jövőbeli terveiről is beszélgettünk a fotós-szerzővel. Interjú.
Dehir.hu: Legújabb projektje Mikos Ákossal a DePo. Honnan jött az ötlet, s mikre számíthatnak a hallgatók ezekben a podcastokban?
Löki Viktor: Ákost már ismerem néhány éve, szóval tudtam, hogy egy kiváló és sokoldalú rádiós, vőfély, műsorvezető, podcaster, és még sorolhatnám. Beszéltünk már tavaly is egy debreceni vonatkozású podcast lehetőségéről, amit aztán fiókba tettünk a sok egyéb teendő miatt. Ákosnak mostanában viszont felszabadult egy kis szabadideje, szóval újra felvetette az ötletet, amire én az egy évvel korábbi állapothoz képest megsokszorozódott lelkesedéssel vetettem rá magam, mert azóta sokkal több podcastot fogyasztok a mindennapjaimban, és nagyon megszerettem ezt a formátumot. Elkezdtük tehát a közös munkát, és csináltunk egy csatornát, amelyet DePo, tehát Debrecen Podcast névre kereszteltünk.
Terveink szerint olyan vendégeink lesznek majd a műsorban, akikkel kivesézhetjük majd Debrecen különböző aspektusait, rejtett érdekességeit, segítségükkel – a hallgatókkal együtt – jobban megismerjük a várost, a benne élő érdekes embereket,
és nem mellékesen ideális esetben egy jót beszélgetünk, röhögünk a műsor felvétele közben. Eddig (a nulladik résszel együtt, ahol Ákossal ketten voltunk) három adás készült el, terveink szerint még idén felvesszük a negyediket és az ötödiket, aztán jövő januárban folytatjuk. Nagyjából háromnegyed-egy órás adásokat tervezünk, ami szerencsére alkalmat ad egy-egy téma alaposabb kibontására. Vannak természetesen további terveink is különleges vendégekre, alműsorokra, vizualizációra és a többire, de ezek majd akkor jönnek szép lassan, ha a műsor is fejlődik, és a hallgatottság is nő, esetleg sikerül további forrásokat bevonni a projektbe.
Dehir.hu: Eddig három könyvét vehették kézbe az olvasók (ebből egy közreműködés Harangi Attilával). Ezek „szerelmeslevelek” Debrecenhez, s mégis mind más egy kicsit. Ennyiféle arcát lehet „papírra vetni” ennek a városnak?
Löki Viktor: Igazából négy könyvhöz volt közöm az elmúlt négy évben, ebből az első a doktori témámból írt könyv volt, mely négy éve "Élet a halál után" címmel jelent meg a temetők élővilágával kapcsolatban, a volt témavezetőm szerkesztette, de sok kollégával együtt írtuk. Annak a könyvnek értelemszerűen nem volt debreceni vonatkozása. Utána valóban három könyv készült közreműködésemmel az elmúlt időszakban Debrecenről, amely projektek párhuzamosan futottak az elmúlt három évben, majd 2021 novembere és 2022 októbere között publikálták őket.
A kérdésre válaszolva: igen, szerencsére tényleg ennyi megörökítendő arca van a városnak, különösen ha fényképekre épülő "képeskönyvet" csinál az ember a városról.
Három könyv ugyan soknak tűnik, azonban a Debrecenben fellelhető érdekességek, könyves formában megörökítendő témák szempontjából valahol még kevés is a három,
mert most rögtön fel tudnék sorolni 4-5 olyan különlegesebb részletét, épületegyüttesét, vagy egyéb koncepcionális megközelítését a városnak, amiből önmagában létrejöhetne egy-egy képeskönyv, és ha egyszer lesz rá időm, szándékozom is megcsinálni őket. És akkor még nem beszéltem a prózai megközelítéséről a városnak, ahol szinte végtelenek a lehetőségek.
Dehir.hu: Ezek szerint várhatunk további albumokat, esetleg egy újabb regényt. Számíthatunk Debrecen mellett más helyszínre, tematikára?
Löki Viktor: Bibliofil vagyok, szeretnék újabb könyveket készíteni, a folyamatban jelenleg egyedül a rendelkezésemre álló szabadidő szab ennek komoly határokat. Van egy hagyományos keretek közé kijelölt nyolctól négyig tartó munkaidőm, marad tehát a hétköznap délután és a hétvége a könyvcsinálásra, ami mondanom sem kell, nem mindig jön össze: a nemrég publikált három könyvhöz így nagyon kellett a világjárvány és az általa generált jelentős mennyiségű otthonlét. De jelenleg is készül egy képeskönyv, illetve
nagyon szeretnék egyszer újra prózakötettel is előrukkolni. Ha ez egyszer megtörténik, legnagyobb valószínűséggel Debrecenről szóló egyperces novellák lesznek benne.
Ennek megfelelően egy darabig még ezekben feltétlenül maradnék Debrecennél, aztán néhány év múlva kiderül. Ha véget ér a Streets of Debrecen projekt, akkor vélhetően mást fogok fényképezni, akkor viszont az fog érdekelni amit akkor fényképezek, tehát arról akarok majd írni, bármi is lesz az. Meglátjuk.
Dehir.hu: Még a könyveknél maradva: az Isten átnyúl a farmeron bekerült Az év könyve legjobb 30 alkotásába hazai szépirodalom kategóriában, ami egy szuper eredmény! Milyen érzés ez?
Löki Viktor: Nagyon jó érzés volt egy ilyen szavazásos versenyen bejutni egy elődöntőbe, ugye ehhez feltétlenül kellett az olvasók bizalma. Azóta egyébként kiderült, hogy a döntőbe már nem jutottam be, de így is nagyon örülök az eddigieknek. Országos hírű írók nevei mellett látni az enyémet... – nagyon megtisztelő.
Dehir.hu: Ennek a könyvnek főszereplőjét mennyire formázta önmagáról, s mennyire kitalált szereplő?
Löki Viktor: Sok mindent "loptam" önmagamtól, önmagamról, bizonyos történetek egyes részleteire néhányan ráismerhetnek, de mikor erről beszélek, mostanában úgy fogalmazok, hogy a regényben leírt dolgok egy része a fantázia szüleménye, egy része pedig megtörtént eseményeken alapul, de nem pont úgy van megírva, ahogy történt. Ennek megfelelően Levente nem én vagyok, de sok jellemvonást, filozofálást, történetet "kikölcsönöztem" magamtól Leventének, hogy működjön a történet, hiteles legyen a nyelvezet, az elbeszélői pozíció.
Dehir.hu: Természetesen nem feledkezhetünk meg a Streets of Debrecen projektről sem. Mondhatni, ez hozta magával a többit… Hol tart most ez, s mennyi van még hátra?
Löki Viktor: Ránéztem az adatbázisra:
535 utca hiányzik, becsléseim szerint ezt nagyjából 700 fényképben fogom bemutatni, és a jelenlegi alkotói tempóval 2024 végén töltöm fel az utolsó fényképet.
Aztán kiderül, tudom-e tartani a tempót. Az elmúlt fél évben jelentősen lelassultam.
Dehir.hu: Titokzatosan belengette, hogy valami lesz a 22 emeletes toronyház tiszteletére is jövőre. Erre mikor számíthatunk, s esetleg megtudhatunk-e valami részletet?
Löki Viktor: Ez a projekt is soktényezős, az időtényező mellett pedig lesz egy jelentős anyagi vonzata is, ami még jelenleg nincs kikristályosodva, hogyan oldódik majd meg, úgyhogy egyelőre ennek híján nem szeretnék túl sok részletet elkiabálni. Az adatgyűjtéssel mindenesetre jól állunk: a projekt 18/24-ede kész, már csak fel kell dolgozni az adatokat.
Ha megvalósul, a cívisházas könyvhöz hasonlóan ebben is lesznek jelenkori és volt lakók történetei, fényképei és még több is.
Dehir.hu: Ennyi elfoglaltság mellett volt ideje idén utazni? Ha igen, merre járt?
Löki Viktor: Idén hat hosszabb-rövidebb utam volt külföldre, még kettő lesz idén.
Eddig 36 napot töltöttem ebből az évből külföldön, ez az év végére a tervek szerint 43-nál fog megállni, amiből egyébként egy hét volt egy rövid erdélyi kutatóút, a többi mind nyaralás, vagy nyaralás plusz a testvérvárosok részleges fotózása, ami szintén egy vadhajtása a fotóblogomnak.
Legközelebb Nagyváradot fogom bemutatni egy öt blogbejegyzéses mini sorozatban, de összesen már Debrecen kilenc testvérvárosában jártam.
Dehir.hu: Mik a tervei a jövő évre nézve?
Löki Viktor: Folytatva az előző válaszomat, jövőre Debrecen további kettő vagy három európai testvérvárosába szeretnék eljutni a barátnőmmel, meglátjuk hogy sikerül. Nagyon szeretném szerzőtársaimmal együtt befejezni a 24 (vagy 22) emeletes ház születésnapi ajándékát, ez ha sikerülne, akkor pont a ház ötvenedik születésnapjára tudnánk publikálni.
Szeretném ezen kívül elkezdeni a következő képeskönyvhez az adatgyűjtést, valamint ha lenne időm pár tíz novella megírására, azt sem bánnám. Szeretném folytatni megújult keretek között Harangi Attilával a cívisházas projektet. Szeretnék pár tízszer podcastolni Ákossal.
Szeretném lefotózni Debrecen a projektemből még hiányzó 100-150 hiányzó utcáját. Biológusként szeretnék legalább kettő szakcikket publikálni, és elindítani a horgászoknak szánt közösségi tudomány ("citizen science") projektünket, mely tudoshorgasz.hu webcímen már most is elérhető. Szeretnék legalább két ismeretterjesztő cikket is megírni a kutatásainkból, szerencsére ez idén kivételesen sikerült.
Szeretném Finnországban lefotózni nyár elején a Calypso bulbosa nevű boreális orchideát, idén elhalasztottuk 2023-ra.
Mindezeken kívül jó lenne néhány hetente lazítani pár órát a Talléros presszóban és hetente egyszer legalább focizni. Elmenni februárban két progresszív metál koncertre Pestre, tavasszal meg a mediterránba, csak úgy. Hétvégén legalább fél kilencig aludni. Ilyesmi. Talán nem teljesíthetetlen.
A Streets of Debrecent megtalálja a Facebookon és Instagramon is. A DePo beszélgetések itt érhetőek el.
Cím | dátum |
---|---|
Ez a könyv úgy szól Debrecenről, mintha bennünk történne | 2022.09.18 |
Ha kézbe vettük, nehéz letenni ezt a könyvet, ami Debrecenről szól | 2022.10.31 |