Régészeti díjjal ismerték el a leendő debreceni BMW-gyár területén végzett értékőrzési munkát
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.12.04. 15:09 | Frissítve: 2019.12.04. 15:10
A Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. december 4-én Budapesten vehette át a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Henszlmann Imre-díját.
A Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. december 4-én Budapesten vehette át a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Henszlmann Imre-díját.
Az EDC Debrecen társszervezeteként, Póser Zoltán ügyvezetésével működő kft-t az debreceni önkormányzat 2018-ban azzal a céllal hozta létre, hogy a városban megvalósuló nemzetközi nagyvállalatok beruházásait, valamint a közlekedési és ipari infrastrukturális fejlesztéseket megfelelő műszaki, mérnöki projektmenedzsment szemlélettel, egymással összhangban valósítsák meg.
A 141 éves Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat egyebek mellett feladatának tekinti, hogy mindazokat a tevékenységeket számon tartsa, a maga szakmai tekintélyével elismerje és támogassa, amelyek a magyar régészetet, művészettörténetet és műemlékügyet szolgálják, előrébb viszik. A társulat a BMW leendő beruházási helyszínének és számos más iparfejlesztési projekt előkészítésének régészeti munkálatainál tanúsított konstruktív szemléletéért és segítő hozzáállásáért Henszlmann Imre-díjjal tüntette ki a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft-t.
A BMW Group zöldmezős beruházásának helyt adó Debreceni Észak-nyugati Gazdasági Övezet területén a Déri Múzeum – mint területileg illetékes múzeum – végezte a beruházás előkészítéséhez kapcsolódó régészeti feladatellátást.
A 400 hektár nagyságú beruházási területen összesen 15 régészeti lelőhelyet regisztráltak.
A területelőkészítéshez kapcsolódó földmunkák által érintett területeken két ütemben megvalósult teljes felületű megelőző feltárások ebből elsődlegesen 11 lelőhelyet érintettek összesen 323 ezer négyzetméter nagyságban.
A beruházási terület régészeti feltárásain 9 régészeti feltárócsapat dolgozott 10-11 régész vezetésével, a munkavégzést 15-20 régész technikus és 90-120 fős kézi feltárásban jártas személyzet segítette.
A feltárások eredményei alapján két fő régészeti korszak dominál. Legnagyobb területen és intenzitással a Deák-tanya 1. néven szereplő lelőhelyen koncentrálódó késő császárkori (Kr.u. 4. század vége-5.sz. eleje) település (egykori falu) régészeti jelenségei (házak, tároló- és agyagnyerő gödrök, füstölők, árkok, kemencék) azonosíthatók. A település objektumaiból az egykori élet maradványaiként gazdag kerámia-, csont- és fémleletek kerülnek elő. A másik feltárt időszakot a késő vaskori (La Téne C időszak – Kr.e.4.-3.század) kelta kultúra tanyaszerű településének jelenségei (kutak, gödrök, temetkezés) reprezentálják.
A régészeti megelőző feltárásokkal párhuzamosan a Várkapitányság Zrt. szakmai vezetésével folyt az Észak-nyugati Gazdasági Övezet kialakításához kapcsolódó vonalas infrastruktúra és közmű nyomvonalakkal érintett területek előzetes régészeti dokumentációjának készítése.
A szakemberek összesen 134 hektár nagyságú területen végeztek mágneses geofizikai felmérést, 131 régészeti kutatóárkot tártak fel több, mint 3 hektár összterületen, melyek eredményeként elkészült az ipari park ellátását biztosító közmű- és infrastruktúra elemek örökségvédelmi hatósági engedélyezéséhez kapcsolódó komplett régészeti dokumentáció.
A Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. a Déli Ipari Parkban konkrét befektetői projektekhez kapcsolódó előkészítő vizsgálatokat, illetve ipari ingatlanok kialakításához kapcsolódó proaktív régészeti felméréseket végzett el, illetve kezdeményezett. Emellett a szervezet egyéb belterületi ingatlanfejlesztési projektekhez kapcsolódó előkészítő munkarészek komplett menedzsmentjéért felelős.
HOZZÁSZÓLÁSOK (1)
SimonD
Micsoda díjak...