Pavilonlaktanya: keserédes hármas jubileum
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.09.22. 08:06 | Frissítve: 2012.09.22. 18:48
Debrecen – A legendás 39. gyalogezred egykori törzshelye idén ünnepli a megépítése 170. évfordulóját. A korábban Mária Terézia, Pavilon, majd Bocskai nevű kaszárnyát példaértékűen újították fel – ám éppen a legfényesebb ékkövére nem jutott pénz.
Az 1756-ban, Erdődy Pálffy János által felszerelt alakulat harcolt a hétéves háborúban, a Napóleon elleni csatában, valamint az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratában is. Katonái 1849-ben részt vettek Buda felszabadításában, továbbá az I. és a II. világháborúban is. (Emléküket a Medgyessy sétányon álló obeliszk is őrzi.) A Magyar Honvédségnek 1990-ig volt kaszárnyája az – addigra rettenetesen leromlott állagú - épületegyüttes. A tucatnyi objektum között kommandánsi hivatal, katonai rendészet, fogda, étkezde, garázsok és természetesen lovarda is volt.
Ez utóbbit sajnos lebontották, a - felüljáró és sín melletti - placc pedig azóta is beépítetlen. A Csengő utcai főépület balszárnyában az ügyészségi nyomozó hivatal működött. Ez a rész máig romos, ellenben a hatalmas terület (mely a Faraktár és a Vágóhíd utcák között terül el) többi része örvendetesen megszépült és benépesült. Ma itt találhatók a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyi igazgatóságai is, míg a legnagyobb birtokot a Debreceni Egyetem Kossuth-gimnáziuma kapta meg.
Az 1842-ben elkészült kaszárnya ma már Debrecen legpatinásabb épületeinek sorát gyarapítja. A listán olyan nevezetességek szerepelnek, mint a Régi Posta Fogadó (épült: 1690-es évek vége), a Kistemplom (1726), a Szent Anna Székesegyház (1746), a Medgyessy-múzeum épülete (XVIII. század vége), valamint a Nagytemplom (1823), a Régi Vigadó (1826) és a Régi Városháza (1843).
A Mária Terézia-laktanya 170. születésnapja mellett 2012-ben más jubileumokat is ünnepelhetünk. Hiszen éppen ezekben a napokban 60 éves a Kossuth-gimnázium, ugyanakkor az intézmény névadója is 210 éve, 1802. szeptember 19-én született. A gimnáziumot az 1952 júliusában államosított Debreceni Református Dóczy Leánynevelő Intézet Leánygimnáziuma helyén hozták létre, s a Kossuth utcai palotában működött. Aztán, az új idők nyomán, 1996-ban megszületett a kormányhatározat az ingatlan visszaszolgáltatásáról.
A műemlék-jellegű épületegyüttes rehabilitációs munkálatai 1998-ban kezdődtek el, Gellér Ferenc építészmérnök tervei alapján. Az 1,5 milliárd forint értékű beruházás eredményeként az épületegyüttesben helyet kapott többek között 24 tan- és szakterem, sportcsarnok és -pálya, gyönyörű őspark, három edzőterem, öt természettudományos előadó és labor, valamint iskolamúzeum és könyvtár is. Nem jutott pénz viszont a balszárnyba tervezett diákszállóra, továbbá a messze földön híres lovagterem rendbetételére sem.
A lovagterem és a sorsa külön fejezetet kíván a kaszárnya krónikájában. Ez a lélegzetelállító, emeleti díszcsarnok annak idején a tisztek kaszinójaként is működött. Plafonját mitológiai és egzotikus freskók varázsolták pompássá, míg körben a falain olyan márványlapok függtek, amik a gyalogezred csatáinak emlékeit örökítették meg. Mindezt a szocializmus korszakában álmennyezet takarta el, s csak egy 1969-re tehető beázás, illetve elektromosvezeték-hiba miatt derült fény rájuk.
Bár ne így történt volna! A gazdag motívumokat ugyanis barbár kezek firkálták-vésték össze, s az emléktáblákat is összetörték. Az egyetem 2000-ben tízmillió forint pályázati támogatást nyert a restaurálás terveinek elkészítésére. A tényleges munkák (2005-ben 40 milliós árának) finanszírozása érdekében ugyanakkor számlát hozott létre az intézmény és a Debreceni Értékmentő Alapítvány. A terem nemcsak tévéműsorokban szerepelt, hanem nyílt napokon is megismerhette a féltő közönség… A pénz azonban sajnos napjainkra sem gyűlt össze.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)