Kósa Lajos: a magyar nép története igazi sikersztori
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.08.20. 12:57 | Frissítve: 2012.08.21. 11:30
Debrecen – Mi, magyarok sosem féltünk szokatlan eszközökhöz nyúlni az államszervezésben – mondta ünnepi beszédében Debrecen polgármestere.
„Azt ünnepeljük ma, hogy Szent István ki jó ezeregynéhány esztendeje olyan államot alapított, ami azóta is virágzik, azóta is figyel a hagyományaira, s azóta is tartja Szent István üzenetét” – kezdte ünnepi beszédét Kósa Lajos, Debrecen polgármestere hétfőn a Déri téren Szent István domborműve előtt.
Kósa Lajos kiemelte, hogy a magyar államalapítás és államszervezés az elmúlt ezer évben modern kifejezéssel élve „unortodox” volt. Számtalanszor előfordult, hogy a magyarok az államszervezésben az akkori korban meglepő eszközökhöz nyúltak. Ilyen volt Kósa Lajos szerint a kereszténység felvétele, az, hogy az első alkotmányunk, az Aranybulla megengedte a rendi erőknek, hogy amennyiben a király nem kellően képviseli a magyar érdekeket, felléphessenek ellene. A világ egyik első vallási türelmi nyilatkozatát is a magyarok adták Európának, és a női egyenjogosításban is élen járt az ország, hiszen amikor a pragmatica sanctiót az országgyűlés elfogadta, kimondták, hogy a nők a legmagasabb közjogi funkciót is betölthetik.
A polgármester hangsúlyozta, hogy „amikor Magyarország ma az államszervezéssel sokak számára szokatlan eszközöket használ, tulajdonképpen egy magyar tradíciót folytat, hiszen ránk tényleg sokszor jellemző volt, hogy sosem féltünk szokatlan eszközökhöz nyúlni, melyeket persze később nagyon sokan átvettek tőlünk.”
Kósa Lajos szól arról is, hogy Magyarország leszögezte; politikai jövőjét az észak-atlanti integrációban képzeli el, de azt sosem mondtuk, hogy szolgai módon mindent átveszünk onnan, s lemondunk arról a jogunkról, hogy a szövetségünket próbáljuk jobbá tenni. „Közös célunk, hogy azok a magyarok, akik a Kárpát-medencében otthon vannak, ugyanazokat a lehetőségeket kapják meg Rimaszombaton, Marosvásárhelyen, Derecskén vagy Vasasszonyfán, de ez nem jelenti azt, hogy más nemzetiségek jogait korlátozzuk” – hangoztatta a polgármester, aki szerint erre az Európai Unió közössége teremt lehetőséget. „Azt ugyanakkor soha nem fogadtuk meg, hogy a fejünket a homokba dugjuk, s ha az EU valami hülyeséget talál ki, vagy Brüsszel egy tévedéshez ragaszkodik, azt ne próbálnánk megváltoztatni.”
Nemzeti ünnepeink többsége vagy tragikus eseményhez kapcsolódik, vagy olyanhoz, mely később nem úgy alakult, ahogy elterveztük - mondta Debrecen polgármestere, aki szerint emiatt hajlamosak vagyunk szomorúan megélni történelmünk. „Pedig mai nap is azt tudjuk kimondani, hogy Szent István államalapítása óta a magyar nép története egy igazi sikersztori” – jelentette ki Kósa Lajos, aki utalt arra, hogy nagyon kevés nép élte túl úgy az elmúlt ezer évet államiságában és identitásában, hogy fejlődik, jövőképe van.
„Hány és hány nép tűnt el a világtörténelemben ezer év alatt?! Sőt, ha belegondolunk, a római birodalom sem élte sokkal túl az ezer évet, pedig a világ urai voltak valamikor. Mi nem vagyunk a világ urai, de az kétségtelen, hogy a Kárpát-medence az otthonunk, s még jó néhány ezer évig itt tervezzük a jövőt, ebből a szempontból kevés olyan sikersztorit ismer Európa, mint a miénk. Legyünk erre büszkék!” – hallhattuk a polgármestert.
Kósa Lajos beszéde után az önkormányzat, az államigazgatási szervek, az egyetem és a civil szervezetek képviselői megkoszorúzták Szent István domborművet. Az ünnepi megemlékezést a Pergő Hagyományőrző Műhely és a Debreceni Népi Együttes műsora zárta.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)