A Nemzeti Emlékezet Bizottsága vizsgálja a múlt rendszer bűneit
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.03.19. 13:15 | Frissítve: 2012.03.19. 13:15
Budapest – A Fidesz-KDNP-frakciószövetség felkérte a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a kommunista rendszer bűneit feltáró Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását – közölte hétfőn a Fidesz frakcióvezetője.
Lázár János az Orbán Viktor miniszterelnök részvételével megtartott frakcióülést követő sajtótájékoztatón elmondta: a nem politikusokból, hanem szakértőkből álló Nemzeti Emlékezet Bizottságának még ebben a parlamenti ülésszakban, vagyis június végéig fel kell állnia.
A bizottság feladata lesz, hogy megnevezze a kommunista diktatúra vezetőit, és azt, hogy kit, milyen felelősség terhel. Vizsgálnia kell a lusztráció kérdését, vagyis hogy a korábbi vezetők hogyan vehetnek részt a közéletben, valamint a kommunista párt szerepét, a volt kommunista vezetők nyugdíjának kérdését, a pártvagyon sorsát, továbbá a Belügyminisztérium, az erőszakszervezetek működését. Az intézmény nem ideiglenesen, hanem akár több évtizeden át működhet, és maga is javaslatokat tehet a feltárandó kérdésekre – hangzott el.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága önálló állami intézményként működik majd, de hogy a kormányzati hierarchiában foglal majd helyet vagy esetleg az Országgyűlés felügyeli-e, arról egyelőre nincs javaslat, ezt a kormány előterjesztéseinek kell tartalmaznia – közölte Lázár János.
Mint mondta, az alaptörvény és az ahhoz kapcsolódó átmeneti jogszabály egyértelműen megfogalmazza, melyik az az időszak, ami alatt az ország nem élvezett függetlenséget: 1944 márciusától 1990 májusáig, vagyis ez a vizsgálat tárgya.
A frakcióvezető Schiffer András LMP-s képviselő korábbi, az ügynökügyről szóló előterjesztéséről azt mondta: „csupán egy gennyes folton szépségtapasz lehetne”. Lázár János közölte azt is, a kommunista diktatúrával való szembenézés minden esetben hitelesség kérdése, Schiffer Andrásnak pedig sem az előterjesztését nem tartja hitelesnek, sem őt magát nem tartja annak előterjesztőként. Kijelentette: érdemi különbséget kell tenni bűnös és áldozat között, a kérdést pedig az áldozatok oldaláról kell megközelíteni. Szerinte az a család, ahol a nagypapa nagykövet volt a korábbi rendszerben, az apa a rendszerváltáskor bankigazgató, az unoka pedig húsz évvel később országgyűlési képviselő, nem tekinthető áldozatnak.
„A Fidesz, mint rendszerváltó párt semmit sem akar és semmit nem is fog eltitkolni a magyar polgárok elől; a kommunista diktatúra bűneinek teljes feltárásában vagyunk érdekeltek” – közölte Lázár János, aki szerint a rendszerváltásnak egy hiteles pártja maradt talpon, ez a Fidesz. „Nekünk ez erkölcsi kötelesség” – fogalmazott és kijelentette azt is: egy új demokratikus rendszer alapjai csak akkor teremthetők meg, ha a múltat sikerül lezárni. Arra a kérdésre, hogy a lusztrációs törvény vonatkozhat-e Schmitt Pálra, aki 1983 és 1986 között miniszter-helyettesi tisztségben dolgozott, azt mondta: minderre a Nemzeti Emlékezet Bizottsága ad majd választ.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)