Több százezres katalán tüntetés a spanyol egységért
Szerző: MTI/Magyar Idők | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.10.30. 07:35 | Frissítve: 2017.10.30. 07:36
Barcelona - A katalán elnöki jogkörök gyakorlásával Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettest bízta meg a spanyol kormányfő.
A madridi kormány visszavonta a Katalóniának adott autonómiát, magához vonja a jogköröket, és előre hozott regionális választásokat írt ki a rebellis tartományban.
Carles Puigdemont katalán elnök demokratikus ellenállásra szólította fel a függetlenség híveit a spanyol önkény ellen, vasárnap pedig az eddig hangjukat nem hallató, spanyol egységet támogató katalóniaiak tartottak tömegtüntetést Barcelonában.
Egységpárti tüntetők Barcelonában
A felvonulás élén három ellenzéki párt, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt, a Katalán Szocialista Párt (PSC) és a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) vezetői haladtak. Ezek a pártok kisebbségben vannak a katalán parlamentben, a függetlenséget nem is szavazták meg pénteken, ezért is álltak a megmozdulás élére.
A nemzetközi közösség egyetlen tagja sem támogatta a Katalán Köztársaság kikiáltását, de Belgium közölte: ha a politikus kérné, valószínűleg politikai menedékjogot adna Puigdemontnak, aki „kérdéses, hogy tisztességes tárgyalást kapna-e”.
Több százezren tiltakoztak Barcelona utcáin vasárnap délután a független Katalán Köztársaság létrehozását célzó javaslat ellen, amelyet pénteken szavazott meg a katalán parlament függetlenségpárti többsége.
„Mind Katalónia vagyunk!” – ezzel a jelszóval hirdette meg az eseményt a Katalán Civil Társadalom (SCC) nevű szervezet, amely 1,1 millióra becsülte a résztvevők számát, míg a városi rendőrség 300 ezer tüntetőről adott tájékoztatást.
„Szavazunk”, „Éljen Katalónia, éljen Spanyolország!” – skandálták, és a pénteken leváltott katalán elnökre utalva azt kiabálták: „Börtönbe Puigdemonttal!”
Miquel Iceta, a katalán szocialisták vezetője újságíróknak elmondta: most arra van szükség, hogy sok ember nagyon világosan kimondja, nem fogadja el az egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot, nem fogadja el Spanyolország megosztását. Inés Arrimadas, a Ciudadanos politikusa arra kérte a katalánokat, hogy a következő helyi parlamenti választáson – amelyet december 21-re írt ki a spanyol miniszterelnök – tömegesen menjenek szavazni, hogy „megnyerjük a jövőnket”.
A helyszíni beszámolók szerint a tüntetés békés volt, ám a hétvége feszültséggel telt, ami annak eredménye, hogy Madrid pénteken meghozott döntésével gyakorlatilag megszüntette Katalónia autonómiáját.
A központi utasításra felfüggesztett önrendelkezés azt jelenti, hogy Carles Puigdemont Madrid szemében már nem katalán elnök, míg
a szakadár politikus nem ismeri el a menesztését, és „demokratikus ellenállásra” szólított fel a spanyol alkotmány 155-ös cikkének alkalmazásával szemben.
„Egy demokratikus társadalomban a parlament választja vagy menti fel az elnököt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a Katalóniában bejelentett spanyol kormányzati döntések ellentétesek az állampolgárok szavazóurnáknál kinyilvánított akaratával. Madridban a katalán elnöki jogkörök gyakorlásával Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettest bízta meg a spanyol kormányfő.
A katalán nacionalizmus Spanyolország-szerte felkorbácsolta az indulatokat
Nemzetközi porondon az országok többsége vagy egyáltalán nem foglalt állást a kérdésben, vagy spanyol belügynek tartja a katalánok problémáját, de egyetlen ország sem állt Katalónia mellé.
Románia „határozottan és visszavonhatatlanul elutasítja Katalónia egyoldalú függetlenségi nyilatkozatát”, állt a bukaresti külügyminisztérium állásfoglalásában. „Románia következetesen kiáll a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett, amely nem tesz lehetővé területmódosítást az illető ország beleegyezése nélkül.
A Katalóniában kialakult helyzet Spanyolország belügye, és reméljük, hogy sikerül mielőbb visszatérni az alkotmányos rend keretei közé” – zárul a bukaresti külügyminisztérium közleménye. Romániában fokozott figyelemmel követték a madridi tiltás ellenére október elsején megszervezett katalán függetlenségi népszavazást és a referendum után kialakult helyzetet.
A bukaresti médiában rendszeresen visszatérő katalán–székely párhuzamot Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke korábban határozottan elutasította. Szerinte egyáltalán nem lehet egyenlőségjelet tenni a katalán függetlenségi törekvések és a székelyföldi autonómiaigény közé.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a magyar kormány Spanyolország belügyének tekinti a kérdést.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)