Szijjártó Péter interjúja az amerikai tévében az energiaválságról, az orosz-ukrán háborúról
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.07.21. 07:29 | Frissítve: 2022.07.21. 07:29
Budapest - A magyar miniszter arról is beszélt, mit gondol az EU azon ajánlásáról, hogy csökkentsék a gázfelhasználást 15 százalékkal?
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút adott a Fox News-nak Neil Cavuto műsorában.
Riporter: Nos, az energiaárak magasak, az energiaellátás akadozik, és most pedig az Európai Unió azt követeli a tagjaitól, hogy csökkentsék a földgázfogyasztásukat 15 százalékkal, hogy kezeljék az európai rendszert érő sokkot.
Mindez nagyon hasonlít ahhoz, ami az 1970-es években történt, amikor is csak meghatározott mennyiségű üzemanyagot lehetett venni az autókba. Nos ez akkor volt, de vajon mi történik most? Vendégem a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter, aki szívesen csatlakozott hozzánk. Miniszter Úr, nagyon örülök, hogy itt van. Mit gondol az EU azon ajánlásáról, hogy csökkentsék a gázfelhasználást 15 százalékkal?
Szijjártó Péter: Nézze, ezt a kijelentést néhány órával ezelőtt hallottuk Brüsszelből. Ezt rendkívül jelentős és komoly ügynek tartjuk, eddig azonmban még nem kaptunk semmilyen írásos dokumentációt, semmilyen írásos javaslatot sem. Úgy vélem, hogy ez túl komoly kérdés ahhoz, hogy egy ilyen típusú kijelentést követően megjegyzéseket tegyünk. Tehát várjuk, hogy a Bizottságtól kapjunk egy írásos javaslatot, és ezután ki tudjuk majd alakítani az álláspontunkat, de amíg ez csak egy kijelentés, addig komolytalan lenne véleményt formálnunk.
R: Tudja, Miniszter Úr, az Ön miniszterelnökének megnyilvánulásait hallgatva úgy tűnik, legalábbis az Önök országában de kérem, javítson ha tévedek egyfajta türelmetlenség van az ukrán háborút illetően és azokkal az anyagi áldozattal kapcsolatban amit a tagállamok e tekintetben magukra vállaltak Ez igaz?
Sz. P.: Nézze, mi egy szomszédos ország vagyunk, és minden egyes perc, ami az Ukrajnában zajló háborúval telik, az biztonsági kockázatot jelent hazánk számára. Biztonsági kockázatot a fizikai és a gazdasági biztonság tekintetében is, nem is beszélve az energiaellátás biztonságáról.
Ezért mi, magyarok, szomszédos országként - ezt még egyszer szeretném aláhúzni - különösen érdekeltek, vagyunk a mielőbbi békében.
Úgy gondoljuk tehát, hogy a nemzetközi közösségnek arra kell koncentrálnia, hogy kieszközöljön egy azonnali tűzszünetet és arra, hogy mielőbb megkezdődhessenek a béketárgyalások.
A béke az egyetlen megoldás mindazokra a súlyos kihívásokra és problémákra, amelyek előttünk állnak Európában: a nagyon magas infláció, az egekbe szökő energiaárak, a nagyon magas nyersanyagárak, egy lehetséges újabb illegális migrációs hullám az élelmezési válság hatására. Ezek mind tragikus következményei a háborúnak, ezek enyhítése érdekében a háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni.
Ezért mi, magyarok, mint Ukrajnával szomszédos ország, a béke mellett állunk, és arra kérjük az Európai Uniót, az Európai Bizottságot, Brüsszelt és az teljes nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy béke legyen Ukrajnában.
R: De úgy tűnik, hogy ez még messze van Miniszter Úr! Az az érzésem, - különösen most, amikor Zelenszkij ukrán elnök felesége itt van az Egyesült Államokban, és a férje nevében hazájának további segélyt, segítséget és türelmet kér az Egyesült Államoktól - mintha az Önök országának és más tagállamoknak fogytán lenne a türelme. Mit gondol erről?
Sz. P.: Nézze, mi, magyarok a legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtjuk végre az országunk történetének. Eddig 840 ezer menekültet fogadtunk be, 840 ezret. Gondoskodunk róluk, ellátjuk őket, segítünk nekik minden szükségletük terén, munkát kínálunk azoknak, akik hosszú távon maradnak.
Minden gyereket beíratunk az iskolákba és az óvodákba, 900 magyar oktatási intézmény vesz részt ebben a programban. 1000 teljes egészében a magyar állam által finanszírozott ösztöndíjat ajánlunk fel azoknak az ukrán fiataloknak, akik nem tudják tovább folytatni az egyetemi tanulmányaikat vagy nem tudják elkezdeni az egyetemi tanulmányaikat a középiskola elvégzése után.
Tehát mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy segítsünk. Látjuk, hogy a számok sajnos egyre nőnek, 13 ezertől 15-16 ezerre tehető az Ukrajnából naponta érkező menekültek száma.
De el kell mondanom Önnek, hogy kettős nyomás alatt állunk most, mert a keletről érkező menekültek mellett szembe kell néznünk a délről érkező illegális migráció rendkívül erős és egyre növekvő nyomásával. És ez az illegális migráció egyre jobban növekedni fog, ameddig nincs megoldás az Ukrajnából érkező gabonaexportra.
R: Igen, igaza van Miniszter Úr, értem ezeket a példákat és az elkeseredést is. De volt Oroszország részéről egy lépés, hogy megszállja ezeket a területeket amik Ukrajnában vannak. Ez egyfajta jelzés, egyik módja lehet annak, hogy a háború befejeződjön, tehát Oroszország megtarthassa azt a területet amit elfoglalt Ukrajnában. Az ukránok erre nemet mondanak, 10-ből 9-en azt mondják, hogy egy négyzetméternyi területet sem engednek át, de azért ez mégiscsak egy lehetőség. Hogy látja ezt Ön? Mi Magyarország álláspontja abban, hogy végül Ukrajna megengedje Oroszországnak, hogy megtarthassa a megszerzett területeket, vagy ha nem is az összeset, de legalább egyet.
Sz. P.: Nézze, a mi egy olyan ország vagyunk, amely tiszteli a területi integritást és a szuverenitást. Minden ország területi integritását és a szuverenitását tiszteletben kell tartani! Ez egy alapvető dolog, ezt nem szabad megkérdőjelezni.
R: Jó, de mondjuk, ha az oroszok most ezt az ajánlatot tennék az asztalra, persze nem tették, de ha mégis megtennék akkor Önök sem fogadnák el, a többi NATO ország sem fogadná el, és nyilvánvalóan Ukrajna sem tenné ezt.
Sz. P.: Nézze, mi nem vagyunk a konfliktus részesei, és mindent megteszünk, hogy ne sodródjunk bele ebbe a háborúba. Elmondhatom, hogy ez nem könnyű feladat.
R: Bocsánat, hogy félbeszakítom, de ez azt jelenti, hogy ez még sokáig el fog húzódni. Vannak, akik szerint akár hónapokig, de vannak, akik úgy vélik, évekig is eltarthat.
Sz. P.: A háborúra gondol?
R.: Igen, a háborúra.
Sz. P.: Igen, sajnos nem látjuk a végét. Senki sem tudja előre megjósolni azt. Az én generációm tagjai, mi mind abban reménykedtünk, hogy nem kell átélnünk a háborút ilyen közelségből. De elvesztettük ezt a reményünket, mert ez már csak egy álom vagy inkább egy illúzió. Mi Európában úgy gondoltuk, hogy a 21. század békésen fog eltelni, és hogy nekünk nem kell szembe néznünk háborúval vagy fegyveres konfliktusokkal az európai kontinensen. De elvesztettük ezt a reményt. Most úgy tűnik, hogy ez a háború sokáig fog tartani. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy minél előbb véget ér, annál kevesebb áldozatot kell elszenvedniük az ukránoknak. Hiszen százan, sőt több százan vesztik életüket naponta. Szívszorító látni azokat családokat, akik Magyarországra jönnek, aki kénytelenek az apákat otthonukban hátrahagyni, mert a férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát a sorozási törvény miatt. Szívszorító látni azt is, hogy ezek a családok, akik idejönnek, nem lehetnek biztosak afelől, hogy ők valaha újra egy család lesznek-e még ebben az életben. Kérem, értsék meg, hogy mi a háború következményeit a szomszédból, kimondottan közelről látjuk, így az egyedüli megoldás, ami mellett ki kell állnunk, az az azonnali tűzszünet, a béketárgyalások és a béke. Legyen vége az emberek szenvedésének Ukrajnában!
R: Köszönöm szépen Szijjártó Péternek, Magyarország külügyminiszterének, és köszönöm annak az országnak, amely oly sokat tett a menekültválság során, hiszen ahogy említette, több mint 840 ezer menekültet fogadtak be Ukrajnából.
Videó linkje:
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/videos/466320568665330/