Prága, Varsó és Róma is nemet mond a migránsok befogadására
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.06.13. 18:44 | Frissítve: 2017.06.13. 18:44
A cseh kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában - jelentette ki kedden Prágában Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök az Európai Unió jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián. Mindeközben Virginia Raggi római főpolgármester, az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa kedden bejelentette, hogy Róma nem kíván több migránst befogadni a városra jelenleg is nehezedő migrációs teher miatt. És Varsó sem ért egyet az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásával.
Sobotka az Európai Bizottság bejelentésére reagált, miszerint a testület kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a menekültek kvóták szerinti egyszeri kötelező befogadásáról szóló korábbi döntést. Csehországnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni - tette hozzá a miniszterelnök.
Virginia Raggi római polgármester pedig Facebook-profilján közölte, hogy levélben jelezte a római prefektusnak és a belügyminisztériumnak, hogy az olasz fővárosnak moratóriumra van szüksége, az újonnan érkező migránsok befogadásának leállításával.
A Rómát egy éve vezető főpolgármester hangsúlyozta, hogy a városra "erős" migrációs teher nehezedik. A korábbi városvezetéstől örökölt befogadási rendszer nem működik, a migránstáborokra fordított források célt vesztettek, és nem a rászorulókat segítik - írta Virginia Raggi. Hozzátette: a migránsok befogadásának leállítására a római lakosság miatt is szükség van, további "társadalmi feszültségek elkerülésére".
Virginia Raggi kijelentette, lehetetlennek és kockázatosnak tartja újabb befogadási központok megnyitását Rómában. Megjegyezte, hogy minél előbb egyeztet a migránsok olaszországi szétosztását irányító belügyminiszterrel a migránsok "ellenőrizetlen" érkezésének leállítására. Nincsenek hivatalos adatok a 2,7 milliós Rómában tartózkodó migránsok számáról. A 2015-ben lemondott korábbi főpolgármester Ignazio Marino a befogadás városának kiáltotta ki Rómát a migránsokat üresen álló szállodákban, iskolákban, lakóépületekben helyezve el a környéken élők tiltakozása közepette. Napi félezerre teszik azoknak a migránsoknak a számát, akik Róma városán csak áthaladnak: többnyire dokumentumok nélküli illegális bevándorlókról van szó, akik a római pályaudvarok környékén várakoznak a továbbjutásra északi irányba.
A Marco Minniti olasz belügyminiszter nevével fémjelzett új migrációs rendszer értelmében Rómának év végéig további több mint 8 ezer menedékkérőt kell befogadnia. Virginia Raggi erre mondott most nemet. Ezzel egy időben az M5S-t vezető Beppe Grillo blogján a Róma külvárosában felállított kilenc roma tábor felszámolását sürgette, közülük két tábor azonnali bezárásával, amelyben 700-an élnek, valamint az utcákon kéregető vagy bűnöző romák eltávolítását a városból. Matteo Renzi a balközép Demokrata Párt (PD) főtitkára szerint az M5S a vasárnapi időközi helyhatósági választások kudarca után így kívánja bizonyítani, hogy képes egy olyan nagyvárost is közigazgatni mint Róma.
Varsó is nemet mond
A lengyel kormány tiszteletben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével - reagált kedden Varsóban Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő arra, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen amiatt, hogy nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvótáról szóló döntést.
"Tiszteletben tartjuk az Európai Bizottság döntését, de nem értünk egyet vele" - szögezte le Bochenek a brüsszeli bejelentést követő sajtóértekezletén. Emlékeztetett: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.
"Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket" - állapította meg Bochenek. Úgy értékelte: a menekültelosztási mechanizmus nem hatékony, új megoldásokat kellene kidolgozni.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy nem kellene-e a kvótából legalább egy jelképes létszámot befogadni, Bochenek hangsúlyozta: Varsó számára "nem a jelképek, hanem a valós megoldások a fontosak". Rámutatott: egyetlen uniós tagállam sem teljesítette a 2015-ben megszabott kvótát.
Leszögezte azt is: a visegrádi csoport (az EB által jelenleg bírált Csehország, Lengyelország és Magyarország mellett Szlovákia is) egy hangon beszél e témában.
Konrad Szymanski uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a médiának nyilatkozva úgy értékelte: a keddi bizottsági döntés megnehezítheti az átfogó kompromisszum elérését a migráció ügyében, "feleslegesen növeli a politikai feszültségeket, melyekből az EU-ban amúgy is sok van", és nem segíti elő a migrációs válság valódi megoldását.
Megerősítette: a kormány kész az Európai Bíróság előtt megvédeni "nemcsak politikai, hanem jogi álláspontjának is a helyességét".
Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatban elhibázottnak minősítette az uniós menekültelosztási politikát. Úgy vélte: inkább "az ötletadóknak kellene vállalniuk a felelősséget, ahelyett, hogy ma szelektíven, egyes tagállamokat bűnbakká tesznek". Az EB keddi döntéséről Szczerski kijelentette: a testület "teljesen hibás, elfogadhatatlan utat választott".
"Amennyiben valaki megszegi az uniós jogot, szankciókra kell számítania" - kommentálta a helyzetet a Lengyelország nevében a 2015-ös egyszeri kötelező kvótát jóváhagyó, korábban kormányzó, jelenleg ellenzéki Polgári Platform nevében nyilatkozva Borys Budka képviselő, volt igazságügyi miniszter.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)