Harmincöt év után rendeződhet a viszony az USA és Irán között
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.07.20. 17:44 | Frissítve: 2015.07.20. 17:44
Washington – A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja szerint nem tökéletes, de erős és ellenőrizhető az iráni nukleáris megállapodás.
Mint felidézték: az iráni nukleáris kérdés 2002-ben került a nemzetközi közösség napirendjére. Az azóta eltelt több mint 12 év során az iráni atomprogram rendkívül komoly fejlődésen ment keresztül, kiépült a nukleárisfűtőanyag-ciklus minden eleme, amire válaszul egész szankciós rezsimet hívtak életre Teheránnal szemben. Az Egyesült Államok retorikája Barack Obama demokrata elnök hivatalba lépésével számottevően megváltozott, és az elmúlt 20 hónapban intenzív tárgyalássorozatot folytattak le a felek. Végül 2015. július 14-én a P5+1, vagy más néven E3+3 (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország), illetve Irán végre megállapodásra jutott az atomprogram rendezésével kapcsolatban.
Az SVKK szerint a szerződés gyakorlati megvalósításában iráni oldalon valószínűleg nem lesznek problémák. Az irániak által képviselt tárgyalási keretet már előzetesen jóváhagyta a parlament, és a nemzetbiztonsági, illetve a politikai elit is támogatta a benne foglaltakat - idézte fel az SVKK, amely szerint a problémás oldal inkább az Egyesült Államok lesz.
Mint kifejtették: az áprilisi keretmegállapodást követően az amerikai kongresszus elfogadott egy olyan törvényt, melynek értelmében felülvizsgálati joguk van az iráni nukleáris szerződés felett. Eszerint a szerződés átvizsgálása és meghallgatások után - 60 nap - mindkét házban szavaznak a megállapodásról - fejtette ki az SVKK, megjegyezve: mind a képviselőházban, mind a szenátusban a republikánusok vannak többségben.
A legbefolyásosabb republikánus törvényhozók pedig, mint John Boehner (a képviselőház vezetője), John McCain (a Szenátus Fegyveres Erők Bizottságának vezetője), vagy Bob Corker (a Szenátus Külügyi Bizottságának vezetője) mind elítélően beszéltek a megállapodásról. Azt állították: az amerikai elnök túl sok engedményt tett Iránnak, s ez a megállapodás csak kitolja a fegyverprogram kezdő dátumát, de nem képes azt megakadályozni. Ezzel együtt felidézték: tavasszal 151 képviselő írásban fejezte ki támogatását az iráni nukleáris tárgyalások előrehaladtát és a keretmegállapodást illetően. Így "egyelőre nem látni, hogy a szerződést ellenző (elsősorban republikánus) blokk miként kerekedhetne felül". Az SVKK szerint egyelőre Barack Obama van jobb helyzetben, és ha a nyári kongresszusi meghallgatásokon kellően erős érveket sorakoztatnak fel az iráni megállapodás mellett, akkor az valószínűleg felülkerekedik majd az amerikai törvényhozás szkeptikus tagjain - fejtették ki.
Az NKE kutatóközpontja szerint ha a megállapodást sikerül átültetni a gyakorlatba, akkor annak több pozitív következménye is lehet. Egyrészt lehetőség nyílik az Egyesült Államok és Irán számára olyan mindkettőjük számára fontos regionális válságokban való együttműködésre, mint Irak és Szíria helyzetének stabilizálása és a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet, az ISIS elleni küzdelem, vagy olyan konfliktusok rendezésére, mint a jemeni válság. Mindemellett a szankciók feloldása az iráni lakosság mindennapi életében is komoly javulást eredményezhet - hangsúlyozta az SVKK, kifejtve: az elmúlt majd tíz évben bevezetett szankciók hatására az infláció mértéke 40 százalékra ugrott, számos gyógyszerhez nehezen vagy egyáltalán nem lehet hozzáférni, és az iráni lakosok számára egyes nyugati vízumok megszerzése is igen problémás. A szankciók feloldásával azonban az iráni gazdaság jó eséllyel új lendületet kapna, a külföldi tőke megjelenése hozzájárulhatna a korrupció csökkentéséhez és az olyan paramilitáns politikai erők szerepének visszaszorításához, mint a Forradalmi Gárda.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy globális szinten a kőolaj világpiaci ára már a megállapodás megszületésének hírére 2 százalékot esett. A szankciók feloldásával ugyanis Irán minden bizonnyal komoly exportőrként fog kilépni a nemzetközi piacokra, és a megnövekedett kínálat lefelé fogja nyomni az árakat. Szakértői becslések szerint 2015 folyamán a szankciók feloldásának hatására Irán napi szinten 250 ezer és 500 ezer hordó közötti kitermelést produkálhat, ami 2016 közepére elérheti akár a napi 750 ezer hordónyi kőolaj-kitermelést is - írta az SVKK, kiemelve: végül a vállalati szektor számára - különösen olyan helyeken, mint Európa, Oroszország vagy Kína - rendkívül fontos fejlemény, hogy újra megnyílik az iráni piac.
Az SVKK szerint ez a kompromisszumos szerződés "még mindig sokkal jobb, mint a másik alternatíva, mely egy továbbra is sok titkos elemet tartalmazó atomprogramot jelentene, korlátok nélküli fejlődéssel, rengeteg bizonytalansággal, egy nagyon limitált nemzetközi ellenőrző rezsim mellett". Kitértek arra is, hogy a nukleáris programra vonatkozó legfőbb technikai korlátozások 15 éven belül lejárnak, és Irán ezt követően újra legálisan "turbózhatja fel" atomprogramját, ez ugyanakkor a megerősített ellenőrzési mechanizmusok 25 éves hatálya miatt csakis szoros nemzetközi figyelem mellett történhet meg. Ráadásul számos garancia van beépítve a rendszerbe, ami a megállapodás megszegése esetén automatikusan életre hívja a feloldott szankciókat - hangsúlyozta elemzésében az SVKK.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)