Első számú ellenségeink
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2011.05.02. 17:30 | Frissítve: 2011.05.02. 17:30
Utolérték, lelőtték, hullámsírba tették. Oszama bin Laden halálhírével csordulásig tele a sajtó: nem is csoda, hiszen a 2001. szeptember 11-én elkövetett merénylet óta eltelt évtizedben ő számított az első számú közellenségnek.
Jeles elődjei voltak ezen a pályán: az első ilyen módon címkézett személyiség például John Dillinger volt. A két világháború közötti, gazdasági válságtól sújtott Amerika városait rettegésben tartó gengszter azonban nem számított egyben az „emberiség ellenségének” is, aligha zavart ugyanis sok vizet az akkori Horthy nevével fémjelzett Magyarországon. Ellenben (emberéletekben is mérhető) hatása volt Goebbelsnek: a Harmadik Birodalom propagandaminisztere számára a közellenséget ugyanis a zsidók jelentették. A történelmi tények ismeretében tudhatjuk, milyen következményekkel járt ez.
Más időben és más térben, de közellenség volt Tádzsikisztánban, ebben a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságban egy Abdullo Rahimov férfiú is. A régóta körözött iszlamista vezér halálhírét nemrég tette közzé a sajtó. Megkapta ugyanakkor ezt a címkét nemrégiben egy honfitársunk is: történtesen a villalakóként elhíresült Alekosz, akinek „cselekedetei” természetesen nyilvánvalóan nem mérhetők a fentiekéhez. Ahogy a sportesemények kapcsán is joggal érezhetjük túlzásnak, amikor egy-egy játékosra vagy játékvezetőre ragasztják ugyanezt.
Míg John Dillinger, Oszama bin Laden vagy Abdullo Rahimov létező személyek voltak, nemrégiben arról olvashattunk, hogy Magyarország egyes számú közellensége: az államadósság. Lehetnek természetesen ellenérzéseink az államadóssággal szemben – ami 2002 és 2010 között 13.491 milliárd forinttal nőtt, a tavalyi év végén pedig 21.790 milliárd forint volt –, de éppen olyan nehezen megfogható, mint az, amikor Mészáros G. László természettudós nemrég megjelent könyvében a neoliberalizmust tartja közellenségnek. Mint ahogy a terhes nők dohányzását is tekinthetjük helytelennek és károsnak, de a közellenség címke túlzásnak tűnik rájuk aggatva.
Az egyes számú közellenségnek kikiáltott Oszama bin Laden mindenesetre nem csak az életével gyakorolt hatást a világra: halálának hírére a kőolaj, az arany és az ezüst ára csökkenni, a tőzsdemutatók pedig emelkedni kezdtek. Önző módon az egyszerű hazai fogyasztó főleg az olajár csökkenésére kaphatja fel a fejét. Ám túl azon, hogy megszoktunk, szinte mindegy, mi történik a nagyvilágban, itthon általában inkább többet fogunk fizetni a benzinkutaknál, mégsem kell sajnálni, hogy vasárnap délután tankoltunk. Az olajár csökkenése ugyanis szinte elhanyagolható mértékű: hordónként 95 cent és 1,27 dollár között mozog. Sok közellenségnek kell még tehát eltűnni ahhoz, állapíthatjuk meg, hogy 300 forint alatti üzemanyaggal etessük itthon az autókat...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)