Horror vár a szabálytalankodókra
Szerző: (szem) | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.06.26. 08:31 | Frissítve: 2011.06.26. 08:31
Magyarország – Új, nagy összegű bírságok lehetősége borzolja a közlekedők kedélyét. Július elsejétől jelentősen emelkednek a díjtételek, és nem csak azok lesznek büntethetők, akik két vagy négy keréken járják az útjukat, hanem akár a gyalogosok is.
Ahogy arról már hírportálunkon is olvashattak, határozathozatal nélkül, akár a helyszínen 300 ezer forintos bírsággal sújthatják az autósokat július elsejétől a közlekedési törvény módosításainak életbelépésével. Csak látszólag új ez az összeghatár: mint az MTI közleménye is felidézte, létezett ez már korábban is, a 2008-ban életbe lépett törvény alapján viszont csak olyan meghatározott esetekben róhatták ki azt az autósra, ha például természetvédelmi területre behajtott vagy a vasúti átjárónál nem állt meg, esetleg túl gyorsan száguldott át.
A törvénymódosítás nem csak a hazai vezetőkre vonatkozik, hanem a hazai utakon közlekedő külföldi autósokra is, akik eddig úgy gondolták, nyugodtan szabálytalankodhatnak, többségük pedig egyáltalán nem fizette be az itt kapott bírságot. Az új szabály azonban lehető teszi a rendőrnek a külföldi autójának visszatartását – amit a bírság megfizetéséig – egy kijelölt várakozási helyen kell tárolni.
A telfonálásért, a bukósisak vagy gyermekülés használatának elmulasztásáért ennél szolidabb büntetés jár: legfeljebb 30 ezer forint. Lehet nyomkodni a gombokat a zsebszámológépen, egyébként ennyiből futná-e kihangosító szettre, hangszórós telefonra vagy fülhallgatóra. S ha esetleg nem győzne meg a zsebkalkuláció valakit, akkor cserébe még mindig ott lesz a pontrendszer: 18 „összeszabálytalankodott” pont esetén már ugorhat a jogosítvány. Ezért talán nem érdemes bukósisak nélkül sem szépelegni...
Nem csupán a két vagy négy kerékkel közlekedők, a gyalogosok is kiemelt figyelemben részesülnek. Esetükben a büntetés alsó határa 2 ezer forint, nagyon durva szabálytalanság esetén azonban 30 ezret is fizethetnek a gyalogosok. Nyilván ez az a pont, amikor sokak forgatni kezdik a szemüket, mint a reklámmacska, hogy akkor most mi is van. De maradjunk annyiban: a bicikli is közlekedési eszköz. Aki a nyeregben ül, az használja az utat, szereplője és alakítója a forgalomnak. Ahogy az is, aki gyalogszerrel jár. Látszólag szélsőséges példát hozunk, de ha egy gyalogos megpróbál átrohanni egy autópályán, nem biztos, hogy túl fogja élni. Mégis, ha elcsapják, ki tehet majd róla? Az, aki normálisan ment, nem száguldott, nem feszegette a határokat, viszont a fizika törvényeinek megfelelően egyszerűen nem tudott 30 méteren belül megállni 90-es tempónál? Aligha lesz boldogabb a gázoló, ha tudja, valójában nem rajta múlt, hogy meghalt valaki, ő mindössze eszköz volt a sors meg a sorstalanság kezében.
A szabályok mindenkire vonatkoznak. Kész, pont, ennyi. A szabály pedig az szabály az Európai Unióban is, meg a tengerentúlon is. Aki nem hiszi, vegyen egy repjegyet „odaátra”, aztán béreljen egy kocsit, és próbálja ki, mibe fog fájni neki, ha elfelejt megállni egy kijelölt gyalogátkelőhelynél. Vagy úgy gondolja, belefér a vidéki száguldás egy széles, meg hosszú nagyvérű verdával, mert neki telik. Hogyne. Addig, amíg a helyi sheriff utána nem gurul, hogy állj, elő a papírokkal...
Lehet vitázni, meg ideológiákat gyártani, mekkora bevételre szeretne szert tenni az így befolyó büntetésekből az állam, vagy hány rendőr munkahelyét lehetne megteremteni. Az alap azonban mégis az, hogy a KRESZ egy szabályrendszer. Pontosan előírja, mit lehet és mit nem. Aki a szabályok ellen vét, lehet, hogy semmi kárt nem okoz. De az is lehet, hogy emberéleteket sodor veszélybe. A közlekedés ugyanis sokszereplős közösségi tevékenység. Itt nem fér bele a tesztelés lehetősége, hogy most vagy lesz karambol, halál vagy nem.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)