Gyorsabban elérhető a Hajdúságból is a szívünkhöz közeli város
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.09.26. 10:00 | Frissítve: 2021.09.26. 10:00
Sopron – A Poncichter Pikniken kiváló borokkal köszöntötték a centenáriumi évben az egyetem hallgatóit.
Egy turisztikai jelmondat valóságtartalmára éreztünk rá, amikor a szeptember eleji „őszfordulón” újságírók kis csoportjával Sopronban járva ott lehettünk az egyetemre érkező elsőévesek (a selmecbányai diákhagyományok szerint „balekok”) avatásán.
Soproni tornyok, háztetők a Pannónia Szálló tetőteraszáról nézve
Hit, bor, kultúra és Te személyesen
A Magyar Turisztikai Ügynökség felismerte: a borturizmus egyre fontosabb részét képezi az országmárkának, és hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatal korosztály megszólítására. A régiókhoz rendelt új szlogenek közül „Felső-Pannóniának” a következő jutott: „Hit, bor, kultúra és Te személyesen”.
A legrégibb hagyományokkal rendelkező borvidékünk a Soproni, mely a Felső-Pannon Borrégió része. Az Alpok-alja műemlékekben gazdag városának térsége legendás múltja és kiváló borai révén a hazai idegenforgalomban egyre jelentősebb szerephez jut.
(A hazai bortermelő területek közül Debrecentől talán épp a legmesszebb van, de az M85-ös gyorsforgalmi út átadásával, valamint az Intercity vonatok térnyerésével az Alföldről nézve is megrövidült az idő az ország északnyugati csücskének eléréséhez.)
A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház különleges hangulatú színháztermében Sopron vezetői „Poncichter Pikniken” köszöntötték a város egyetemére frissen felvett hallgatókat.
Centenáriumi év
Éppen száz éve annak, hogy a trianoni békeszerződést követően 1921. december 14-16 között a város és a térséghez tartozó települések lehetőséget kaptak arra, hogy eldöntsék: Magyarországhoz vagy Ausztriához akarnak-e tartozni. Az akkori egyetemistákkal „megerősített” helyi lakosság hű maradt országunkhoz, azóta viseli Sopron a “leghűségesebb magyar város” kitüntető címet. A voksolás pikantériája volt, hogy akkoriban többségben voltak itt a németajkúak (köztük poncichterek, a szőlősgazdák), akik szavazatukkal bizonyították magyar-érzelmüket… Róluk kapta a nevét a tradícióteremtő szándékkal szeptemberben Fertőrákoson megszervezett bensőséges ünnepség.
(A „piknik” szó használata ismerősen csenghet a Hajdúságban, hiszen 1989-ben a debreceni MDF volt az ötletadója és szervezője a Páneurópai Pikniknek, amikor augusztusban a rendszerváltozás egyik indító eseményeként Sopronkőhidánál vágták keresztül jelképesen a határőrző drótkerítést. Az esemény emlékét Sopronban ma is becsben tartják. Szálláshelyünk, a városközpontban lévő Pannónia Szálló e szeptemberi napokban is egy hosszú folyosón mutatta be az akkoriban készült megindító fotókat, melyek ma főleg a német vendégek körében váltanak ki különösen nagy érdeklődést.)
Az identitás fontos eleme a bor
A Poncichter Piknik felszólalói közül Farkas Ciprián polgármester arról beszélt, hogy Sopronban az identitás fontos eleme a bor, így a fiatalok jó eséllyel vihetik hírét a pohárba kerülő nemes italoknak.
Az egyetem vállalása, hogy a centenárium évétől Harka városrészben minden felvett hallgató után egy-egy fát ültetnek. Fábián Attila rektor szerint az évente ezer fával gyarapodó Hűségerdő az egyetemet, a hallgatókat szimbolizálja.
Mint ismert, a Selmecbányai Akadémiát a trianoni békeszerződést követően áttelepítették Sopronba, és itt a diákok nagy szerepet vállaltak 1921-ben a nyugat-magyarországi felkelésben, majd a népszavazás alakulásában.
Ivanics Ferenc, a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának elnökeként hangsúlyozta: az egyetem beköltözése után száz évvel közös értékeket keresve gyűltek össze borászok és egyetemisták.
A rendezvény második részében a boré lett a főszerep. Többek között a Winelife, a Hermann Pincészet, a Puklusvin és Salamon Lajos Róbert borász várta borkóstolásra a látogatókat. A szervezők a diákoknak borjegyeket biztosítottak, így választhattak a kínálatból. A borászok is tudták ékes szóval dicsérni munkájuk gyümölcsét, de elsősorban azért boraik zamatával hívták fel magukra a figyelmet.
Egyedülálló talajszerkezet
A Fertő-táj talaját főleg a csillámpala alkotja – hallhattuk a vidék organikus borait kínáló, a Bormustrán is részt vevő Steigler Pince borainak jellemzése során. Ez kiegészülve a mészkővel és a humuszban gazdag erdőtalajjal egyedülálló talajszerkezetet képez, egyedi karaktert kölcsönözve legjobb boraiknak. A Fertő-tó, a Soproni-hegység lankái és a légvonalban 50 km-re lévő Schneeberg hófödte csúcsai, illetve az onnan érkező szelek alakítják a terület klimatikus viszonyait, ideális feltételeket teremtve a szőlő termesztéséhez.
A Sopronba és térségébe látogató újságírók még számos helyen vettek részt borkóstolókon. Este pedig a történelmi belváros peremén, az egykori poncichter negyedben található Erhardt Étteremben az ínyenc vacsora öt fogásához kiváló borokat fogyaszthattunk. Két, a fertőrákosi Bormustráról már ismert borászat is feltűnt: a Taschner chardonnay brut volt az indító pezsgő a szarvasgombás lángoshoz, az Ottó pince pedig dunántúli turánnal zárta a lakomát a csokoládé-málna mousse-hez harmonizálva. Közben a póréhagyma leveshez Zachár chardonnay került az asztalra, majd a garnélához Ivancsics merlot roseja, a vadsüldőhöz pedig Horváthék soproni corvinus cuveéje.
Kékfrankos és zöldveltelini
Sopront a kékfrankos fővárosának is nevezik. A fertőrákosi Winelife borászatnál hosszasan beszélgethettünk a témáról: ez ma sem változott, ám már ott van a nyomában egy fehér fajta is: a zöldveltelinit is nagyon sok helyi borász említi elsők között. A Vincellér Borbirtok ezen zászlóshajók mellett a fehérben a zenitre, kékszőlőből pedig a zweigeltre épít.
A Gangl Borászat büszkesége a tradicionális módon készült, vadélesztős „nagypapa kékfrankosa”. A középkori pincéjük 200 éves múltra tekint vissza. Romos állapotban, 1990-ben került a családhoz. Egykori szőlőművelő és borászati eszközök kiállítását is láthattuk itt.
A Lővér Pince stílusában a hagyomány és a modern szemlélet ötvöződik. Vörösboraikat fahordós érleléssel “gömbölyítik” – hallhattuk Magyar Dezsőtől, a Flandorffer Ignác Európa-szerte ismert borkereskedő és mecénás egykori pincéjében tartott borbemutatón.
A sajtó-tanulmányút záróeseménye a Deák Étterem kerthelyiségében volt. A tulajdonosok a hagyományokat is őrizve újították fel az éttermet 2011-ben. Itt is gyakran tartanak boros rendezvényeket. A résztvevők a borhoz komponált fogások révén különleges gasztronómiai élménnyel gazdagodnak. A borról itt a Stubenvoll Pince gondoskodik. A tulajdonos felmenői már 1710 óta a Soproni Borvidéken gazdálkodnak, ma a család hat hektáron termeli borait. A Deák Étteremben természetesen zöldveltelinit és kékfrankost kínáltak az ebédhez. Szép múltbéli történetek és finom borok emlékével hagytuk el Sopront, s ajánlani tudjuk olvasóinknak: vegyék fel bakancslistájukra a hűség városát, akár már a december 14-i centenáriumi ünnepség idejére.
További információkat itt, itt, itt és itt találnak.