Magányos szörny érkezik a debreceni bábszínházba
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.03.22. 10:14 | Frissítve: 2024.03.22. 10:19
Debrecen – A Vojtina új előadása, a Zozó humoros történet a barátságról, az egymás iránti nyitottságról és az előítéletek leküzdésének fontosságáról.
Vasárnap 10 órától premierre várja a gyerekeket a Vojtina Bábszínház. Új darabjuk, a Zozó, a magányos szörny humoros történet a barátságról, az egymás iránti nyitottságról és az előítéletek leküzdésének fontosságáról. Az előadás szövegkönyvét Anna Kemp és Sara Ogilvie Zozó, a magányos szörny című képeskönyve alapján Oláh-Bebesi Bori írta.
Zozó igazi szörnyhöz méltóan járt-kelt a falu lakói között: ha kedve tartotta, lopott a piaci zöldségekből, tört-zúzott, ordítva rontott neki az embereknek, akik egy életre megharagudtak rá. Otromba trappolása odáig vezetett, hogy a falu vezetője kiűzte a közösségből, egyenesen az Üveghegyig. Igen ám, de azóta eltelt hatvan év… Zozó nemcsak megöregedett, de meg is változott: magányos barlangjában főzőcskézik, olvas és pulcsit köt. Egy nap betoppan hozzá egy kisfiú, akiről kiderül, hogy a falu haragos vezetőjének unokája. Zozó és a fiú kapcsolata ellenszenvből barátsággá alakul, mikor közös kalandok során megismerik egymást. De nem így állnak Zozóhoz azok, akik a mai napig emlékeznek a szörny régi cselekedeteire. Az ő támadásuk elkerülhetetlen. Vajon a kisfiú megvédi Zozót? Meg tud bocsátani egymásnak szörny és ember? Az előítélet helyett sikerül a megbocsátásnak és elfogadásnak győzedelmeskednie?
Az eredeti képeskönyv alaphelyzete, főbb szereplői és témája: a barátság, a nyitottság, az előítéletek leküzdése a Vojtina Bábszínház szövegkönyvének is fő fókusza lett, de egyben erős inspiráció is arra, hogy az előadás mélyebb rétegekre mutasson rá. Az átirat megtartja a Zozó és Ricsike közti viszonyrendszert, a lakók és Zozó közötti konfliktust, de a közösség és Zozó magányának ellentétét tovább gondolták. A könyv illusztrációja a középkor és a reneszánsz határára teszi a cselekményt, míg a Vojtina előadása egy általánosabb, stilizált, bármely korban elképzelhető térrel dolgozik.
O. Horváth Sári rendezőt a történetkezelés és az adaptáció szabadsága fogta meg. „Minden olyan történetet kíváncsian és izgatottan várok a színházi munka során, ami az emberi létezés, a viselkedés esszenciájáról szól, legyen az pozitív vagy negatív probléma. Remélem, hogy a gyermeki természet alapvető adottsága: a nyitottságuk és az elfogadásuk megmarad, ha egy új közeg, személy vagy jelenség kapcsán valamifajta félelmük vagy kérdésük van, és az elutasítás helyett az érdeklődés lesz az, ami előmozdítja és pozitív irányba indítja el a kommunikációjukat. A Zozóban elűznek valakit, fő témája a kiközösítés, de a nyitottságról és az elfogadásról is szól Zozó és a Ricsike kapcsolatán keresztül.”
A rendező szerint a szörny elűzése a közösség örömünnepe, összetartó ereje, és egyedül Ricsike lesz az, aki ezt nem fogadja el, mert nincs kapcsolódási pontja, még nem örökölte át a mintát, a hagyományt, hanem inkább valódi kíváncsisággal belevág a kalandba. Benne még nincsenek meg azok a falak, amelyek megakadályoznák azt, hogy nyitottan tudjon azonosulni egy új nézőponttal.
Hajdú Péter a konfliktuskezelésről beszélt a bábszínháznak adott interjújában: „Lehet egy ember, vagy gyerek kicsi, magas, sovány, duci, szeplős, vagy bármilyen, a külső jegyei alapján a legritkább esetben tudjuk megítélni, hogy milyen valójában: hogy él, mit tart fontosnak, értékesnek, mi van a szívében. Ha konfliktusunk van valakivel, próbáljuk meg magunkat az ő helyébe képzelni. Gondoljuk végig, hogy vajon miért tehette azt, amit tett. Ezek a cselekedetek legnagyobb részt nem azért történtek, mert a másik szándékosan rosszat akart. Ha ezt végig gondoljuk, és a külsőségeket megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni, talán közelebb kerülhetünk egymáshoz.”
A Zozó, a magányos szörny bemutatója március 24-én 10 órától lesz a Vojtina Bábszínház Kálvin téri Színháztermében, majd 24-e és 27-e között minden nap játsszák.
Szereposztás: Anna Kemp és Sara Ogilvie Dave, a magányos szörny című képeskönyve alapján a szövegkönyvet írta: Oláh-Bebesi Bori
Látványtervező:Michac Gábor
Zeneszerző: Szirtes Edina Mókus
Rendező: O. Horváth Sári
Dramaturg: Oláh-Bebesi Bori
Rendezőasszisztens: Vári Bettina
A bábokat és jelmezeket készítették: Kissné Kati, Nádasiné Szegedi Éva, Oláh Richárd
A díszletet készítették: Majoros Gyula és a Kolor ’99 Bt.
Világítástervező: Nánási Barnabás
Fény: Ágh András, Barta Zoltán
Hang: Dió Levente, Szemán Bence
Szereplők: Baditz Dávid, Hajdú Péter, Hell Krisztina, Mercs Máté Péter, Nagy Mónika, Telenkó-Oláh Tímea, Vadászi Tamara