Magyar focivalóság: álom, realitás, ködbe veszett fair play
Szerző: Árvay Sándor | arvay.sandor@dehir.hu Közzétéve: 2018.06.03. 10:06 | Frissítve: 2018.06.04. 08:00
Debrecen - A Loki ötödik helye megfelel a valóságnak, a Kamilla kiejtésénél igencsak megkérdőjelezhető a sportszerűség.
Akár össze is jöhetett volna. De nem jött össze. Leginkább azért, mert ez a realitás.
Varga Kevin szereplése a Loki-idény kellemes meglepetése - Fotó: dvsc.hu
Mindkét hajdú bihari csapatnak saját kezében volt a sorsa az NB I utolsó fordulójában. Ha győz a DVSC Újpesten, bronzérmesként végez, s kijut a nemzetközi porondra. Ha nyerni tud újvárosi otthonában a Fradi ellen a Kamilla, akkor bent marad a legjobbak között.
Kikapott a Loki, ikszelt a Balmazújváros. Egyik álom sem valósult meg.
A debreceniek esetében Herczeg András vezetőedző szavait érdemes felidézni, aki a téli pihenő idején is jelezte, hogy örül a dobogós helynek, de hátrafelé is kell nézegetni, nehogy baj legyen... Nos, baj ugyan nem lett, de a csapat tavasszal egyetlen mérkőzésen sem tudott azonos összeállításban pályára lépni, hosszú ideig kellett várni az első hazai sikerre. Sok volt a sérülés, így aztán némileg érthető, hogy a Loki az utolsó hét fordulóban kétszer nyert, míg egy döntetlen mellett négyszer kapott ki. Érthető, sőt elfogadható - a produkciónak megfelelő az ötödik hely. Ezt tudja a mostani Loki.
Több saját nevelésű fiatal kapott játéklehetőséget, s talán a nemzetközi szereplés elmaradásán sem kell keseregni. Ahhoz feltétlenül komoly igazolásokra lett volna szükség, így viszont kellő türelemmel folytatódhat a helyi erőkből építkező együttes formálása, erősítése - s egy év múlva talán már valóban realitás lehet az európai kupaszereplés tervezgetése.
Az újvárosiak álmainak kerékbe törése más történet.
A Balmazújváros újoncként becsülettel helyt állt, nagy pofonba még az élcsapatok ellen sem szaladt bele, legtöbb veresége szoros, kiélezett csatában, hajszálon múlott. A Diósgyőr és a Loki ellen is 4-0-ra nyert, a DVSC-t a Nagyerdőn is legyőzte. Rakkolós, jól összerakott, ügyes, szimpatikus csapatnak ismerték meg az ellenfelek - vitézkedését a nem csak a bajnokságban, hanem a Magyar Kupában elért elődöntős helyezése okán is tisztelték.
Az NB I-től búcsúznia kellett. Újonc csapat esetében ez nem ritka - ám a Kamillának igencsak fájhat a búcsú, hiszen azonos ponttal végzett a Diósgyőrrel, és noha háromszor is legyőzte a borsodiakat, összességében mégiscsak kevesebb meccset nyert a 33 forduló alatt (8), mint a DVTK (10).
Ez persze a versenykiírás része, semmi összeesküvés nincs mögötte, tudta mindenki a kezdet kezdetétől. S azt is badarság állítani, hogy a 12 csapatos küzdelmek kifejezetten a Balmaz ellen íródtak - lehet vitatkozni a jogosságán, ám az kétségtelen, hogy izgalmas véghajrát "produkáltak", akár a bronzért való versenyfutásra gondolunk, akár arra, hogy a zárónap előtt öt csapatot retteghetett a kieséstől.
Az viszont már nem az MLSZ műve, hanem a szereplők sportszerűtlensége, ha
visszaélnek a kialakult helyzettel, saját nyugodt pozíciójukkal, s "belenyúlnak" az élet-halál harcba.
Mint tette az utolsó fordulóban a Videoton, mely szabadságolta bajnokcsapatát, s gyerekeket, öt éve nem játszott veteránokat küldött pályára a kiesőjelölt Diósgyőr ellen. A fehérváriak együttesében ezen a találkozón debütált az NB I-ben Mocsi és Bolla, először volt kezdő Hadzic és Réti is, s játszott a mindössze 17 éves Szabó és Torvund. A kapuban Tujvel állt, aki bajnoki találkozón ezt megelőzően legutóbb öt éve lépett pályára. E szedett-vedett csapat aztán a 84. percben kapott góllal vereséget szenvedett, s kiejtette a Fradi ellen 3-3-at játszó Balmazújvárost.
Kérdés, hogy miként reagál a fehérvári tartalékosok szereplésére az MLSZ, ám az esetleges feddő szó, pénzbüntetés már nem változtat a helyzeten.
Horváth Ferenc, a Kamilla elkeseredett edzője sokunk véleményét megfogalmazta a meccs utáni nyilatkozatában:
"Nehéz bármit is mondani, hogy ne tiltsanak el egy életre. A fair play szabályai ellen nagyon súlyosan vétettek csapatok, azt is tudja mindenki, hogy ki. Megkérdezném, mi lenne akkor, ha a Videoton a bajnoki címért játszana velünk, közben a Fradi is játszana a Diósgyőrrel, és én felállítanám a csapatomat úgy, hogy tele van ifijátékossal. Akkor mi lenne? Akkor vérig lenne mindenki sértve és olvashatnám az újságban, hogy én milyen sz.r ember vagyok! Most mindenki felteszi a kezét, holnapra nem fog emlékezni senki az egész sztorira. Körbe lehet menni, meg lehet nézni, hogy hány ember életét sz.rták el! Persze, nem ezen a meccsen múlt, meg bent lehetett volna maradni máshogy is, csak jó lenne tiszta focit játszani itt Magyarországon, jó lenne megtisztítani az egészet”.
Kijelentette, hogy elfáradt és kiégett, valamint ilyen csapata még nem volt és soha többet nem is lesz.
Sajnáljuk az edzőt, sajnáljuk az NB II-be kiesett csapatot, de leginkább azt sajnáljuk, hogy a sport környékén megint akadt egy olyan eset, ahol
hiába kerestük a sportszerűséget. Ott, a csúcson, ahol leginkább kellene példát mutatni...
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Elúszott a bronzérem, nincs Európa Liga: ötödik a Loki | 2018.06.02 |
Hiába küzdött, s játszott döntetlent a Kamilla, a Fradi elleni iksz a kiesést jelentette | 2018.06.02 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)