Ma már az öt karikáról is álmodik a debreceni kézis üdvöske
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@dehir.hu Közzétéve: 2018.02.26. 08:30 | Frissítve: 2018.02.26. 08:34
Debrecen – Öt év a közös, szép jövőért, erről szól Tóvizi Petra és a Loki példamutató megállapodása. A tehetséges beállós látja is maga előtt az utat.
Tóvizi Petra a legjobb példája annak, hogy a szorgalom, a kitartás és az akaraterő mi mindenre képes. Az ő esetében – egyelőre – arra, hogy stabil tagja legyen 19 éves korára egy élvonalbeli kézilabda csapatnak. Hangsúlyozzuk, egyelőre...
Tóvizi Petra már a győri sztárok ellen is tud eredményes lenni (Fotó: Gurbán György)
Dehir.hu.: Mesélj egy kicsit a kezdetekről! Mik az első emlékeid a kézilabdáról?
Tóvizi Petra: Az, hogy itt szaladgáltam a Hódosban a nagyok edzése után, mint minden kézilabdás kisgyerek. Itt nőttem fel, tényleg minden zegét-zugát ismerem ennek a csarnoknak.
Dehir.hu.: Persze, ez érthető, hiszen édesapád, Tóvizi Krisztián ismert és elismert kézilabdázó volt a DKSE-ben. A te utad mégsem volt teljesen sorsszerű a profi kézilabdáig...
Tóvizi Petra: Nem bizony, mert nem voltam valami ügyes. A család nem is erőltette a dolgot, először azt mondták nekem és az öcsémnek – aki ma már szintén kézizik –, hogy először tanuljunk meg úszni. Az edzőim ki is próbáltak valamennyi poszton, aztán Márián Blanka – aki most másodedzőm a felnőttek között – viccesen azt mondta egyszer: menjek be beállóba, ott lehet talán a legkevesebb baj velem.
Dehir.hu.: Baj tényleg nem lett veled, sőt ez lett a posztod. De még ekkor sem ment minden simán.
Tóvizi Petra: Nem, mert nem mondhatnám, hogy ugrásszerű volt a fejlődésem.
Dehir.hu.: És igaz a „családi legenda”, hogy a szüleid azt javasolták, inkább próbáld meg a röplabdát?
Tóvizi Petra: Igaz. Azt kezdték el nekem mondogatni, nézzem meg, milyen csinosak a röpis lányok, és, ha ezt csinálom, én is ilyen leszek. De én nem akartam otthagyni a kéziseket, mert nagyon jól éreztem magam a többiekkel. Sokat gyakoroltam falnál, hogy legalább dobni tudjak normálisan. Aztán valami elindult bennem.
Dehir.hu.: Olyannyira, hogy a korosztályos válogatottaknál is felfigyeltek rád. Volt valami konkrét esemény, ami áttörést okozott?
Tóvizi Petra: Nem tudnék ilyet mondani. A fejlődés folyamatos volt, ahogy egyre többet tudtam pályán lenni.
Dehir.hu.: És ez érvényes mostanában már a Loki felnőtt csapatára is. Hogy érzed magad a többiek között?
Tóvizi Petra: Nagyon jól, egy pillanatig sem érzem, hogy kívülálló lennék semmilyen szempontból. Jól kijövök mindenkivel, akár magyar, akár külföldi. Itthon vagyok, jó helyen.
Dehir.hu.: Pedig a mostani időszakod nem egyszerű, hiszen a junior válogatott tagjaként rengeteget kell utaznod Balatonboglárra, ahol játszanotok kell az összes NB I-es csapattal. A vonatozásból kijuthat bőven.
Tóvizi Petra: Az biztos. De megszoktam, tudok szinte mindent csinálni vonaton, nálam vannak a tankönyveim, tanulhatok is utazás közben. Kérdezik is a többiek mindig, miért ilyen nehéz a táskám.
Dehir.hu.: Ötéves szerződést kötött veled a DVSC. Ez a mai világban szinte példátlan, amikor a menedzserek – többnyire üzleti megfontolások miatt – általában minél rövidebb megállapodásokra ösztönzik a klienseiket. Hogyan jött mégis össze ez a paktum?
Tóvizi Petra: Úgy, hogy mindenki úgy érezte, így lesz a legjobb. Én itt vagyok itthon, Debrecenhez köt minden, mindenki. Itt akarok továbbtanulni, a Lokiban akarok meghatározó, stabil csapattag lenni, sőt innen akarok felnőtt válogatottá válni.
Dehir.hu.: Szép perspektíva. És lebeg valami konkrét távlati cél is a szemed előtt?
Tóvizi Petra: Igen. A tokiói olimpia...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)