Kispesti Krahács, avagy a hattyú halála és a futballbíró
Szerző: Árvay Sándor | arvay.sandor@dehir.hu Közzétéve: 2013.04.08. 10:22 | Frissítve: 2013.04.08. 15:29
Debrecen - Nem sokat ér a műeséseket regulázó szándék, ha a labdarúgó játékvezetőket rendre megvezetik a színészi képességekkel megáldott csatárok. A Loki kétszer bánta... Jegyzet.
Ország-világ láthatta az ezerszer visszajátszott lassítást, a televíziós kommentátor s még a Honvédban felnőtt szakértő is jogtalannak ítélte a fővárosi csapatnak ítélt büntetőt, s az ezzel járó kiállítást. Farkas Ádám vasárnap esti téves ítélete a győzelem örömét vette el a Lokitól, s egyben "megszabadította" két bajnoki ponttól is. Néhány hete, február végén a Videoton elleni fehérvári mérkőzésen Iványi Zoltán bíró "ette meg" a hazai csatár műesését, s az így kapott 11-essel jutott tovább a Ligakupában a Vidi - noha még az ügy (negatív) főszereplője, a fehérvári Kovács István is elismerte: a megtévesztés szándékával adta elő a hattyú halálát, amikor Mészáros Norbert közelébe ért.
A futball szabálykönyvében sok mindent rögzítenek, ám a legfontosabb tudnivalót az edző vésheti a játékosok agyába, jó esetben már a gyermekcsapatok öltözőjében: gól az, amit a bíró megad... Szélesítve a kört: a 11-es is az, amit a játékvezető annak lát. Általánosságban pedig: a sípos ember döntése ellen nincs apelláta.
Ettől még persze perlekedik a játékos, dohog az edző és a klubelnök, tüntet a közönség, fröcskölődik a sajtó. A morgás ősi joga (Ius murmurandi) mindenkit megillet. Az eredmény viszont nem változik. Beszélni azonban lehet, s kell is a hibáról. Leginkább azért, hogy a FIFA szándéka a műesések kiirtására, s egyáltalán a fair play szellemének megvalósítására minél inkább teret nyerjen. A magyar pályákon is. Színház az egész világ - de nem a sportversenyek világa.
Iványi és Farkas bírók, persze, hibáztathatóak azért, hogy nem látták/rosszul értelmezték az egyértelmű esetet, ám nekik a meccs hevében egy pillanat alatt kell döntetniük, adott esetben takarásban, távol a helyzettől, televíziós segítség nélkül.
Úgy gondolom, felesleges lenne a nyomják Krahács-effektust felfedezni a bajnokcsapatot rövid időn belül másodszor is padlóra küldő játékvezetői döntésnél. A hibázás a bírói ténykedés, a játék része. Az eredményen már nem lehet változtatni, még ha be is bizonyosodik a turpisság, még ha bántja, sérti is igazságérzetünket a jogtalan döntés. Az MLSZ azonban mozdulhatna az ügyben - azon túl is, hogy ősztől az NB I-es meccseken bevezeti az ötbírós szisztémát, hiszen az alapvonali asszisztensek épp az ilyen helyzetek feltérképezésében segédkezhetnek.
Lanzafame műesése 3.41-nél
A televíziós felvételek, a videotechnika bevonásával, vagy éppen a "színészek" fegyelmi tárgyalás elé idézésével elvárható lenne, hogy a nyilvánvaló műesést utólag is büntessék. Ha már a pályán elért eredményen nem is lehet módosítani, az megvalósítható, hogy (miként néha a bíró által nem látott alattomos szabálytalanságoknál, súlyos sérülést okozó eseteknél előfordul az utólagos, irodában hozott büntetés) az ilyen "átveréseknél" ne az ügyben vétlen játékos kapjon automatikus eltiltást a kiállításért, hanem az, akinek színjátéka (fogalmazhatunk úgy is: szándékos csalása) megtévesztette a bírót.
Erkölcsi jóvátételként felfogható lenne ez a szövetségi hozzáállás. Az elrettentésben, az "esős" trend visszaszorításában hatékony eszköz lehetne.
A vétlen csapaton persze ez nem segít - de nem is arról van szó, hogy a Loki az ellene megítélt jogtalan 11-es miatt esett volna ki a Ligakupából (sokkal inkább az volt az ok, hogy 180 perc alatt nem tudott gólt lőni a Videotonnak), miként a Honvéd számára ajándékozott büntető sem két pont elveszítését jelentette volna, ha az első fél órában is olyan figyelemmel és fegyelemmel focizik a Loki, ahogy tette azt a folytatásban, s ha él gólszerzési lehetőségeivel akkor, amikor még vezetésre állt...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)