Ez a szezon sok mindent eldönt, így látja a Loki kéziseinek balkezes gólfelelőse
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@mcdb.hu Közzétéve: 2018.08.31. 08:10 | Frissítve: 2018.08.31. 08:11
Debrecen – Nekünk az a dolgunk, hogy csak saját magunkkal, a saját játékunkkal törődjünk, mondja Kovács Anna. Mert ez visz előre.
Kovács Anna tehetsége korán megmutatkozott, hiszen nagyon fiatalon, a 2009/2010-es szezonban debütálhatott az NB I-ben. A balkezes átlövő - aki a hetesekhez is biztos kézzel szokott odaállni - már évek óta stabilan ott van a magyar válogatottban, élvezi Kim Rasmussen szövetségi kapitány bizalmát, a legutóbbi világbajnokságon is szerepet kapott tőle. És nyár óta Loki-játékosként készül az új szezonra. A bajnoki start előtt sok mindenről tereferéltünk...
Kovács Anna jól érzi magát a Lokiban (fotók: Gurbán György)
Dehir.hu: Hogyan kezdődött? Családi indíttatás vitt a kézilabda pályára?
Kovács Anna: Nem. Nincs a családomban olyan, aki komolyabb kézilabdás múlttal rendelkezne.Ráadásul szülővárosomban, Békéscsabán, a Madách Imre iskolában inkább a foci volt a fontosabb, hiszen én nem abba a suliba jártam, amelyik a fő utánpótlás bázisa volt a kézilabda klubnak. De azért mi is járogattunk iskolák közötti meccsekre, mert csak kellett valamilyen mozgás. Újkígyóson játszottam először igazolt játékosként fél évet.
Dehir.hu: Aztán mégis bekerültél a csabai NB I-es klubhoz, első élvonalbeli mérkőzéseidet ott játszottad.
Kovács Anna: Igen, de akkor még szélső voltam. Később bekerültem a junior válogatottba is, világbajnokságon is szerepeltem. S hogy ott lehettem, meghatározta az egész későbbi pályafutásomat. Mert Róth Kálmán meglátta bennem az átlövőt. És felfigyeltek rám Érden, így aztán ott folytattam a pályafutásomat.
Dehir.hu: Gyorsan fejlődtél, szórtad a gólokat és a jobbátlövő posztodon hamar a hazai topjátékosok között emlegettek.
Kovács Anna: Ugyan, nem mondj nekem ilyeneket! Dehogy voltam én topjátékos! Sőt, azt mondom: ma sem vagyok az.
Dehir.hu: Azért még mindig jobbik eset, hogy mások tartanak annak, mint, ha Te látnád így magad egyedül...
Kovács Anna: Persze, ez nagyon igaz. De én tényleg komolyan gondolom, amit mondtam. Ami nem jelenti azt, hogy ne szeretnék azzá válni.
Dehir.hu: Aztán jöttek a dunaújvárosi évek, itt érted el eddigi gólcsúcsodat is, 167 bajnoki találattal.
Kovács Anna: Nahát, Te miket tartasz számon! Én valahogyan soha nem számolgattam ezeket a dolgokat.
Dehir.hu: A gólrekord után pláne meglepetés volt a háttérbe szorulásod és az év közbeni szerződésbontásod Dunaújvárosban. Hadd viselkedjek egy pillanatra „pszichológusként”: szeretnél róla beszélni?
Kovács Anna: Nem szeretnék. Egyrészt azért, mert már elmúlt, túl vagyok rajta, másrészt mert nem jönne ki jól senki belőle. Az én lelkiismeretem tiszta. Úgy érzem, nagyjából tisztában vagyok azzal, mire vagyok képes. Ez az szezon majd eldönti, kinek van igaza: azoknak, akik szerint rossz játékos vagyok, vagy azoknak, akik szerint jó.
Dehir.hu: Ami azt illeti, a Loki eddigi előkészületi meccsei a „B variáció” felé billentik a mérleg nyelvét...
Kovács Anna: Örülök, hogy így látod, de gyorsan tegyük hozzá: szép és jó, hogy többnyire nyertünk és csak egyszer kaptunk ki, ám ezekből az eredményekből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Mert például az edzők sem úgy cserélnek, mint egy éles, tétre menő meccsen.
Dehir.hu: Akkor meg se kérdezzem, hogy szerinted mire lehet képes az új Loki az előttünk álló szezonban?
Kovács Anna: Megkérdezheted, de nem tudok rá válaszolni. Azt tudom mondani, hogy a Loki képzett, jó játékosokból áll, és, ha igazán össze tudunk állni, komoly dolgokra lehetünk képesek. Jól megvagyok mindenkivel és olyan nagy a rivalizálás most, hogy én például már alig várom, hogy a poszttársam, Punya (Anna Punyko, a szerk.) felépüljön.
Dehir.hu: Mindenesetre igencsak sok lesz az erős rivális. Gondoljunk csak az eddigieken kívül az újgazdag Siófokra és a Kisvárdára...
Kovács Anna: Igen, nem lesz könnyű dolgunk. De meggyőződésem, hogy nekünk nem kell másokkal, mások anyagi helyzetével, mások lehetőségeivel törődnünk, ezeken rágódnunk. Az az ő dolguk. Nekünk csak saját magunkkal, a saját teljesítményünkkel kell foglalkoznunk. Én mindenesetre örömmel jöttem Debrecenbe, jól érzem magam ebben a közegben. Már alig várom az első igazi hazai derbit, amikor beindul az élet a Hódosban, megszólal a szurkolótábor és lejön a pályára az a hangulat, amelyikben ellenfélként benne lenni is élvezet volt!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)