„Az ember kapcsolata a zenével egy alárendelt történet”

---

Debrecen – Ha Subicz Gábor politikus lenne, biztosan álláshalmozással vádolnák. Ő azonban trombitás, nem is akármilyen; kapkodnak is érte a zenekarok. A Debreceni Jazznapokon négy együttesben zenél. Interjú.

---

Dehir.hu: Nem félsz, hogy a Jobbik feljelent álláshalmozásért?

Subicz Gábor: (nevet) Ez még nem fordult meg a fejemben, de valóban megtehetnék, tényleg nagyon sokfelé dolgozom, de a zenész élet az ilyen.

Dehir.hu: Számon tartod, hány zenekarban közreműködtél eddig?

Subicz Gábor: Nem, számszerűen nem tartom ezt számon, nem is lenne könnyű, hiszen nagyon sok a beugró helyzet. Engem inkább mindig az aktuális feladat érdekel.

Dehir.hu: És most hány bandának vagy tagja?

Subicz Gábor: Trombitálok Fekete-Kovács Kornél zenekarában, a Modern Art Orchestrában, ami egy big band, s nagyon szeretem, hiszen kiváló zenészek alkotják. Ezen túl van egy saját formációm, az SG5. Játszom Pataj György kvintettjében, ami egy hagyományokat jobban ápoló, szintén kiváló zenészekből álló együttes. Ezen túl ott van Meleg Tamás zenekara, valamint a Debrecen Jazz Gruop, a Debreceni Dixiland Jazz Band, és a popzenei vonalon Pannonia Allstars Ska Orchestra, végül pedig Geszti Péter új zenekara, a Gringó Sztár.

Dehir.hu: Ez utóbbiba hogy kerültél bele, s hogy látod az együttest, a pénzről szól-e inkább, vagy a zenélésről?

Subicz Gábor: Felkértek, hogy játsszam velük. Ha egy szóval kellene leírnom a produkciót, akkor azt mondanám, professzionális. Itthon egyedülállóan profi produkció az elejétől a legvégéig. A zene az valódi örömzenélés. Zenekari tagként az anyagi részébe nem látok bele, de azt azért Geszti is gyakran hangoztatja, hogy ha most sok pénzt szeretne keresni, mással foglalkozna.

Névjegy Subicz Gábor 1983-ban született Debrecenben. 2002-től foglalkozik jazz-zel. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz-tanszakán diplomázott. Főbb zenekarai: Modern Art Orchestra, PASO, SG5, Debrecen Jazz Group, Debreceni Dixiland Jazz Band, Gringó Sztár.

Dehir.hu: Hogy lehet ezt a sok munkát összeegyeztetni?

Subicz Gábor: Kell hozzá egy határidőnapló, s persze egy idő után lenhet látni ezeknek a produkcióknak a rendszerességét. Van olyan zenekar, amellyel ritkábban lépünk fel, van, amelyikkel gyakrabban, s van persze olyan is, amelyikkel ritkán, de a koncerteket nagyon intenzív próbafolyamat előzi meg.

Dehir.hu: Ritkán látok előtted kottát, minden egyes dal a fejedben van?

Subicz Gábor: Vannak olyan produkciók, melyekkel annyit koncertezünk, hogy fel sem merül, hogy eszébe jut-e az embernek a dal, s van, ahol elvárás, hogy ne legyen előttünk kotta: ott be kell vágni a dalokat. A többi esetben használunk kottát, bár egy jazz-zenésznek csak emlékeztető, tájékozódási pont a kotta, hiszen tudja a szólamokat, legtöbbször nemcsak a sajátját, hanem a többiekét is.

Dehir.hu: Ha jól tudom, egy remixversennyel indult a karriered?

Subicz Gábor: Először a Skafunderz-szel kezdtem el zenélni, de igen, akkoriban adtunk be a testvéremmel, Istvánnal egy feldolgozást az Amorf Ördögök remixversenyére, Monchichi Potenciál néven. Egy fellépési lehetőséget nyertünk, csak épp zenekar még nem volt, így össze kellett raknunk egy csapatot.

Dehir.hu: A Monchichi Potenciál egy nagy reményekkel induló debreceni banda volt, miért lett vége?

Subicz Gábor: Szerintem erre mindenki ugyanúgy emlékszik: egzisztenciálisan nem tudott fennmaradni az együttes. Nagyon szétszóródtunk, a tagok közül többen más városba költöztek, ez lett a veszte. Pedig tényleg nagyon szerettük csinálni.

Dehir.hu: Jó ideje Budapesten élsz, de családod és barátaid révén sok szállal kötődsz Debrecenhez. Hogy látod, milyen a zenei élete a városnak?

Subicz Gábor: Én azt látom, hogy folyamatosan fejlődik, s egyre jobb dolgokat találni. Persze nem lehet elfelejteni az ország azon sajátosságát, hogy az emberek egyötöde a fővárosban él, de én úgy látom, Debrecen egy nagyon erős ellenpólust képvisel.

Dehir.hu: Gyakran lehet azonban tapasztalni, hogy egy-egy zenekar fellépésén alig lézengenek páran, az egyetemisták ebből a szempontból mintha eltűntek volna a városból.

Subicz Gábor: Nagyon remélem, hogy ez egy ideiglenes dolog, nem hiszem, hogy az egyetemistákat kevésbé érdekelné az élőzene, mint 3-4 évvel korábban. Én ezt inkább a gazdasági helyzettel magyarázom, bárhol járok az országban, sajnos mindenhol ezt tapasztalom.

Dehir.hu: Úgy tűnik, egyre élénkebb a magyar jazzélet, nem egy előadónak komoly sikere van külföldön. Harcsa Veronikát például imádják a japánok. Ha jól tudom, te is elkísérted őt egy indiai miniturnéra. Milyen volt a fogadtatás?

Subicz Gábor: Indiában az alapvető zenei kultúra teljesen más, mint Európában vagy a tengerentúlon. Ott az egy egzotikus dolog volt, olyan érdeklődéssel fogadtak minket, mint amilyen érdeklődés övez például egy Debrecenbe érkező indiai zenekart. A kérdés elejére válaszolva viszont azt mondom, hogy valóban így van: világviszonylatban is nagyon erős a magyar jazz, fantasztikus zenészeink vannak, s szinte mindenhol egy jazzben erős országként jegyeznek minket.

Dehir.hu: Fekete-Kovács Kornél volt a mestered, mi az, amire ő megtanított?

Subicz Gábor: Nehéz egy dolgot kiemelni. Eleve sok mindenben hasonlóan gondolkozunk, de ami a legfontosabb, az a zenéléshez való hozzáállás, amiben ő nagyon határozott utat képviselt. Ezt úgy tudnám megfogalmazni, hogy az ember kapcsolata a zenével egy alárendelt történet. Megpróbálom kinyitni a fülem, s figyelek, és ha ügyesen tudok figyelni, akkor jó lesz a produkció.

Subicz Gábort a Debreceni Jazznapokon négy zenekarban láthatják, hallhatják. Csütörtökön 16 órától Baltazár téren a Debrecen Jazz Grouppal zenél. Szombaton 18 órától a Kölcsey Központban a Harcsa Veronika Kvartettnek lesz a vendége. Saját zenekarát, az SG5-öt szintén szombaton, szintén a Kölcseyben hallhatjuk 21 órától, vasárnap pedig a Debrecen Dixieland Jazz Bandben trombitál, 11 órától a Modem előtt.