Régimódi borzongást ígér a Bíborhegy
Szerző: Wiedemann Krisztina | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.10.25. 09:52 | Frissítve: 2015.10.26. 08:21
Debrecen – Súlyos damasztokba és lágy esésű selymekbe csomagolja egy ártatlan lány megcsalatásának történetét a túlvilági üzeneteket közvetítő Guillermo del Toro. A véráztatta Bíborhegy inkább melodráma, mint horror; nagy valószínűséggel csak a mimóza lelkeket küldi padlóra.
Az, ahogy a túlvilág akarva-akaratlan beköszön del Toro filmjeiben mindig hátborzongató szépséget hoz magával. Nem is származhatna mástól, csak egy olyan embertől, akit már valamikor nagyon régen rabul ejtett az árnyékvilág, s annak evilági kivetülései. Mert Toro tényleg olyan rendező, aki együtt lélegzik a saját, vászonra álmodott szellemeivel vagy szörnyeivel, és saját bevallása szerint sohasem készítene olyan filmet, mely nélkülözné ezeket az elemeket. A sorsa akkor pecsételődött meg, amikor korábban elhunyt nagybátyja szobájában, kisgyermekként jelet kért a rokontól, hogy megtudja, van-e valami a halál után. A nagybácsi hangja volt a válasz, mely lényegében készületlenül érte az akkor 12 éves gyereket. S, hogy a kép teljes legyen, del Toro édesanyjáról is ismerünk hasonló történetet, mely most a 19. században játszódó Bíborhegy nyitó jelentének alapjául szolgált.
A félárva Edith (Mia Wasikowska) egy éjjel az ágyán sírdogál, amikor meglátogatja édesanyja szelleme. A fekete fátylas nő egyetlen mondattal jelzi, hogy a síron túl is gondoskodik lányáról: „Majd ha eljön az ideje, óvakodj a Bíborhegytől!” Edith éles eszű, kissé különc fiatal nővé cseperedik, s írói ambíciókat dédelget. Gömbölyű betűi közé előszeretettel csempész be egy-egy szellemet, de a kiadónak siet megmagyarázni, hogy a jelenség a művében nem más, csak egyfajta metafora. Az apja orvosa ugyan gyengéd érzelmeket táplál iránta, a nagy Ő a fekete hajú angol arisztokrata, Thomas Sharpe (Tom Hiddleston) képében lép elé, aki befektetőt keres Amerikában. Edith apjának nem imponál sem Thomas, sem a nővére, Lucille (Jessica Chastain) fellépése; a legerősebb kételyei a cumberland-i birtokkal rendelkező Sharpe család tiszta szándékaival kapcsolatban támadnak. A nyomozó, akit felfogad, igen rossz híreket hoz, de az igazság a döntő pillanatban nem kerül felszínre. Az angolok szívósabb játékosoknak bizonyulnak, s a célba vett női szívről nem hajlandók lemondani. Edith önként és majdnem dalolva utazik Angliába, ahol álmait összetöri a rút valóság, ám éberségét nem homályosítja el teljesen a szerelem.
Központi téma itt a rivalizálás, nem is annyira az imádott nő, hanem inkább az imádott férfi figyelmének és kegyeinek elnyerése egy érzelmileg mindenképp túlfűtött közegben, ahol őrület és józanság, szerelem és gyűlölet kéz a kézben járnak. Váratlan fordulatokra hiába várunk, a cselekmény könnyen beazonosítható filmes elődök ötleteire hajaz, ráadásul erősen kiszámítható. A Bíborhegy túlfűtött mese a javából, és mint ilyen, egyáltalán nem érdektelen darab.
Del Toro filmes világát csak akkor van esélyünk felfedezni, ha nem kezdünk el vele vitatkozni már a legelején; ha hagyjuk, hogy megmutassa a maga őszinteségével, már-már gyermeki ártatlanságával, hogy miként játszhatnak bele a láthatók világába a láthatatlanok. Mert a rendező nézete szerint másvilág és evilág ugyanannak a szövedéknek a része. És ebben a kérdésben nincs helye sem a cinizmusnak, sem az iróniának.
Ha Edgar Allen Poe kortárs filmes lenne, biztos, hogy beleszeretne a Bíborhegy valódi sztárjába, Allerdale Hall-ba. A Toro által megálmodott és kivitelezett gótikus kísértetkastély a vörös agyag fogságában folyamatosan süllyed és roskadozik, s szinte minden szeglete él: a faburkolatok nyikorognak, a vaskallantyúk sikítanak, Thomas játékfigurái kattognak és egyes helyiségeket tenyérnyi éjjeli lepkék népesítenek be. Az illúzió tökéletesebb nem is lehetne, és mélyebbre nem is ránthatna: a szerelem sötét bugyraiba alászálló néző csillapíthatatlan vágyat érez arra, hogy legalább egyszer még ebben az életben kijusson a napfényre.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti:október 28-ig 20-15-től, október 29. és november 4. között pedig 15.30-tól. Apolló mozi, Miklós u. 1. el.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu . A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 860 Ft, 2D gyermek/diák – 760 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 660 Ft, 3D normál: 1090 Ft, 3D gyermek/diák – 990 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 890 Ft.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)