Pompás pipákban gyönyörködhetünk majd a debreceni Tímárházban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.05.10. 21:14 | Frissítve: 2016.05.10. 21:22
Debrecen – Egykor a készítésüket is tiltották Debrecenben, de a mívesen megmunkált pipák diadalútját nem lehetett megállítani.
A Debreceni Értéktár és a Csokonai Pipaklub közös szervezésében kiállítás nyílik május 14-én debreceni pipagyűjtők és készítők különleges darabjaiból a Tímárházban.
Ehhez az alapot a nagy múltú debreceni cseréppipa története adja. Debrecenben a fazekassághoz kapcsolódva valószínűleg már a 17. században égettek pipát. A dohányzást azonban akkoriban rendelkezések tiltották, eleinte titokban készültek. A füstölést szinte azonnal tiltó intézkedések követték, elsősorban a tűzveszély miatt. Ebben az időszakban ugyanis Debrecen legnagyobb részén nádfedeles házakban élt a lakosság. A szabályok megszegése büntetést vont maga után. Például több debreceni kollégista diákot is bíróság elé állítottak, amiért lakószobáikban rágyújtottak. Az intézkedéseket igyekeztek minél inkább betartatni a lakossággal.
A korabeli dokumentumok szerint még 1703-ban is csak a fazekasmesterek özvegyeinek engedte meg a pipagyártást a debreceni tanács – azzal a feltétellel, hogy helyben nem árulhatják azokat. A pipakészítés tiltott volt ugyan, mégis egyre népszerűbb kiegészítő foglalkozássá vált. A fazekasok - mellékesként - csináltak meg egy-egy darabot.
Ám az idők változtak és a 18. végére virágzó kisipari ágazattá vált a debreceni pipagyártás. 1787-re már nyolc debreceni dohánytermelőt tartottak számon. Népszerűsége miatt a pipázási tilalmat hamarosan kénytelen volt feloldani a városvezetés – csak az utcán volt továbbra is tilos pipázni. Ekkor már nemcsak kiegészítő foglalkozásként űzték a fazekasmesterek, hanem sokan kizárólag pipagyártásra szakosodtak. A 19. sz. első felében átlag évi 10 millió pipa készült a városban. Nagy részét távoli városokban árusították, jutott belőle jelentős tételben Angliába és Hollandiába is, ahol a matrózoknak rendelték a kereskedők.
Pipagyártásra a legfinomabb vörös agyagot használták, amelyet a város közelében termelték ki. A múlt század derekán és második felében Debrecenben több mint harmincfajta pipát készítettek, Ezek közül híres volt a nagy és hosszú fejjel, aránytalan rövid nyakkal készült „makrapipa” és a „tányéros pipa”. Az utóbbit széles „tányérral” látták el a nyakánál és a szájánál, amely szintén agyagból készült.
A fazekasok és pipakészítők kapcsolata nem volt zökkenőmentes. Mivel a pipakészítők nem voltak annak a tudásnak a birtokában, ami egy komoly fazekas munka elkészítéséhez kellett, sokan lenézték ezt a foglalkozást. Pedig egy mesterremek elkészítéséhez komoly fazekas tudás is kellett.
A cserép és tajtékpipa volt a legelterjedtebb a cívisvárosban. A legnépszerűbb a debreceni cseréppipa volt, elsősorban olcsósága miatt. A vörösagyagot a kiégetés után eltörni is nehéz volt, így tartósságában, minőségében keresendő a siker titka. Tajtékpipa a gazdagság egyik jelképének számított. A cseréppipát elsősorban a hortobágyi pásztorok használtak - gyakran már a tizenéves gyerekek is füstöltek.
A debreceni pipagyártás a 19. sz. végén, a gyári agyagpipák tömeges piacra kerülésével párhuzamosan kezdett hanyatlani és 1930-as években az üzletszerű gyártás meg is szűnt. Mára azonban reneszánszát illeti ez a mesterség is, egyre több, a régi klasszikus időket idéző darab készül újra. Ennek köszönhető a debreceni kiállítás is, melyet Bajusz Géza, a Magyar Pipaszövetség elnöke nyit meg. A pipanapon ezután P. Szalay Emőke etnográfus vetített képes előadását hallgathatják meg az érdeklődők a debreceni cseréppipáról, majd Bajusz Géza a pipázás történetéről beszél. Orvos Józsefné fazekas mester cseréppipa készítő bemutatója is színesíti a programot, miként egy pipaszívó verseny is, amire még lehet jelentkezni a Tímárházban. A vetélkedés feladata az lesz, hogy a versenyzők a pipát a lehető leghosszabb ideig szívják anélkül, hogy az kialudna. Valamennyi résztvevőnek ugyanolyan mennyiségű dohányt, hasonló pipát és tömőt kell használnia. A verseny fődíja egy cseresznyefából készült pipa lesz.
S hogy a kulináris élvezeteket se hanyagolják el, a vendégek kemencében sült-főtt ínyencségeket kóstolhatnak meg.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)