Nem akármilyen társaságban jelent meg az ördöngős debreceni professzor
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2021.03.15. 19:45 | Frissítve: 2021.03.15. 19:45
Debreceni – Hatvani István alakját már többen vetették papírra valamilyen formában, ilyen mókás kavalkádban viszont még egészen biztosan nem találkozhattak a magyar polihisztorral.
A Debreceni Református Kollégiumban tanuló, majd később ugyanott oktató Hatvani István a 18. század egyik megkerülhetetlen alakja. Orvos, matematikus, bűvész, csillagász, fizikus, kémikus és teológus – szinte felsorolni is nehéz, milyen kiterjedt műveltséggel bírt, s talán még nehezebb dolga van az embernek akkor, ha a közjó érdekében végzett tevékenységeit venné sorra.
A szociálisan érzékeny, éleselméjű orvos-tanárt életében számos legendárium övezte, ezek egyike, hogy lepaktált az ördöggel, ezért is kapta a Magyar Faust nevet. Hogy ez a mendemonda, legendárium honnan ered, s mi szolgáltatta az alapját, az nehezen visszafejthető, egyesek szerint Kazinczy Sámuel hajdúkerületi főorvos költötte, míg mások úgy vélik, debreceni diákjai aggasztották rá, utalva kifogyhatatlan leleményére, amely az oktatói tevékenységét is jellemezte.
Akárhogyan is legyen, ez a tréfás legenda több írót, költőt is arra sarkalt, hogy megörökítse Hatvani alakját. Először Arany János emlékezik meg Hatvani című balladás hangvételű versében a debreceni professzorról, Jókai Mór A magyar Faust címmel ír elbeszélést a polihisztorról, míg Orbán János Dénes ugyanezzel a címmel egy egész drámát szentel Hatvaninak.
A sort Balázs Attila Magyarfauszt című magyarfausztja követi. Hogy mit jelenthet ez az önmaga farkába harapó, tréfás műfaji megnevezés, arra a könyv legelején kapunk választ: „Célja szerint e többfejezetes mű – természetesen a szórakoztatás evidens céljain túl – olyan alapvető kérdéseket feszeget, mint a Mindenható és az örökké ott szekundáló Sátán munkálkodása a Föld keletkezésétől a hawkingi Nagy Bumm elméletéig. És vissza.” S mindez már azt is jelzi egyúttal, miféle pokoljáráson, idő és térbeli utazáson vehet részt az olvasó, ha kezébe veszi Balázs Attila munkáját.
A történet egy, az élet allegoriájaként értelmezhető magyar kórházban zajlik, ahol Hatvani István doktor úr (egyesek szerint: Faustin Magiar) és német kollégája, Dr. Faust végeláthatatlan, életről és halálról szóló diskurzusa csap össze. Hozzájuk csatlakozik Nikola Tesla, aki az ispotályban tér vissza a halálból, hogy tovább bonyolítsa az amúgy is ágasbogas szálakat, de feltűnik Karády Katalin is a hamvadó cigarettájával.
Igazi nyelvi bravúrral megírt történelmi zagyvaság a Magyarfauszt a legjobb értelemben.
Ha az elbeszélő azonban olykor mégis elvetné a sulykot, az egyes lapokon feltűnő pulikutya-illusztráció rögtön visszatereli az elkanászosodó gondolatokat a maguk medrébe.
„(Végül természetesen a Jó győz, és megszólal az Angyalok Kara. Vagy mégsem?)”
Ha szeretné megtudni, látogasson el a Partium Házba, s szerezze be a kötetet!