Napszállta: az élet angyala után a halál angyalát is láthatták a debreceniek
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2018.09.28. 22:40 | Frissítve: 2018.10.01. 13:29
Debrecen – Péntek este ezernél is többen megnézték az Oscar-díjas Saul fia rendezőjének új filmjét, a Kölcsey volt a helyszíne Magyarország idei legnagyobb vetítésének.
Három éve közel 850, most pénteken ezernél is több – 1050! – néző mozizott egyszerre Debrecenben. 2015-ben a Saul fia díszbemutatója vonzotta be a rekordszámú nézőt, s már akkor lehetett tudni, hogy Nemes Jeles László rendező nagyszabású, új alkotáson dolgozik. Most a Napszállta viselkedett közönségcsalogató mágnesként.
Csak viszonyításként: az ország talán legnagyobb mozija Szegeden található, ott 550-en nézték meg a Napszálltát. Ahogy a vetítés előtt Fejér Tamás, az Apolló Mozi vezetője elmesélte a nézőknek, nagyon régen volt egyébként Debrecenben, a Széna téren egy fából épített mozi: oda 1500 néző is befért. Az már nincs meg, azóta jóval kisebb mozikban nézhetünk filmeket.
Nem volt egyszerű megszervezni ezt (az egyébként professzionálisan) lebonyolított gigavetítést. Mint a Dehiren megjelent korábbi cikkünkben Fejér Tamás elárulta, folyamatosan rajta volt, hogy minél hamarabb lekössön egy díszelőadást Debrecenbe.
„Ez elé csupán annyi nehézség gördült, hogy a film 35 milliméteres szalagra forgott, és a rendező ragaszkodott hozzá, hogy csak azokon a helyszíneken lehessen premier előtti vetítés, ahol ilyen kópiáról, arra alkalmas vetítőgéppel láthatja a közönség a filmet. A mi még működő 35 milliméteres gépünk a 74 fős Soós Imre-teremben van beüzemelve, így mi ebből a körből kiestünk. Maradt tehát a digitális vetítőgép digitális kópiával, és a Kölcsey Központ természetesen.”
Adva volt tehát a technika, a helyszín és a közönség is egy különleges péntek esti mozizáshoz, ami ilyen tömegben nem mindennapi élmény. Ráadásul ez nem az a hely, ahol zörög a zacskó, ropog a csipsz, szisszen a kóla, amikor éppen valami fontos történik a vásznon.
A 144 perces film vetítését követően a közönségnek lehetősége volt találkozni a rendezővel. A moderátor szerepében ismét Heller Zsoltot láthattuk-hallhattuk: a debreceni esszéista, folkesztéta beszélgetett három éve is Nemes Jelessel, aki a Saul fiával azóta elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Golden Globe-díjat, valamint a legjobb idegen nyelvű alkotásért járó Oscart.
Heller Zsolt felkészülten faggatta a rendezőt, aki szinte az autópályáról esett be a beszélgetésre. (Amit akár udvariatlan gesztusnak is érezhetett az a bő ezer debreceni, aki megnézte a filmet, s utána ott is maradt a beszélgetésen.) Nemes Jeles emiatt elég szétszórt volt, időnként visszakérdezett, hogy akkor mi is volt a kérdés. Viszont többször felidézte, milyen is volt, amikor Almodóvarral vagy Spielberggel beszélgetett.
Elismételte ezúttal is azt, amit három éve – s erre külön utalt is! –, hogy azért 35 milliméteres filmre dolgozik, mert ilyenkor nem lehet 500 órát forgatni egy 2 órás mozihoz. Így nem a vágószobában dől el, milyen lesz a film, hanem a limitált nyersanyag miatt koncentráltan kell dolgozni. Meg egyébként is: ez nem olyan, mint a tévézés, sokkal szebb a látvány, más a textúrája, itt igazi vetítés van, állóképeket vetítenek, amelyek aztán a néző fejében kezdenek el mozogni. Mint mondta, ebben ott van a mágia, nem úgy, mint a pixelekben. Példának hozta a hatvanas évek hazai mozijait, ezek ott voltak még a legkisebb falvakban is, és elmentek az emberek, s megnézték az olasz neorealista filmeket, még akkor is, ha esetleg nem értettek mindent, amit a rendező mondani akart.
A színészválasztásról úgy nyilatkozott, hogy a Leiter Íriszt megszemélyesítő Jakab Juli arca fogta meg, aki a Saulban is játszott. Nemes Jeles arról is szólt, hogy eleve nem akarta olyan széles spektrumon játszatni a színészeit, ahogy a sorozatokat fogyasztó nézők megszokták.
Én más tradícióból jövök, fogalmazott, ahol a kevesebb több.
S hogy miért éppen egy kalapszalonban játszódik a film egy része? Mint mondta, azért, mert a kalapszalonok hordozzák azt az illúziót, ami a századelő világát jellemezte. A filmjét egy tánchoz hasonlította, állandó mozgáshoz, folyamatos körforgáshoz. Nem akart mindent elmondani, elárulni a nézőnek, vallotta Nemes Jeles.
Ha Saul volt az élet angyala, akkor Írisz a halál angyala, mondta a rendező, aki saját bevallása szerint a Saul fia előkészületei, azaz 2013 óta szinte alig tudott pihenni.
Nemes Jeles László úgy nyilatkozott, nincsenek igazán elvárásai a filmmel kapcsolatban, örül, hogy szinte "mindenki megvette": azt szeretném, ha minél többen láthatnák ezt az alkotást, mondta a rendező.
A Napszállta egyébként igazi szuperprodukció magyar léptékkel mérve: majdnem 3 milliárd forintból forgott, amiből a filmalap 1,6 milliárd forintos támogatást vállalt.
Ez önmagában természetesen nem garancia a sikerre. (A debreceni születésű Hajdu Szabolcs például állami támogatás nélkül, a saját lakásában forgatta le Ernelláék Farkaséknál című moziját, amivel a Karlovy Vary Filmfesztiválról elhozta a nagydíjat és a legjobb színészi alakításért járó szobrot is.) Nemes Jelesnek és filmjének mindenesetre szurkoljunk – az már biztos, hogy Velencéből elhozta a filmkritikusok díját.
Cím | dátum |
---|---|
Ezren mozizhatnak egyszerre Debrecenben | 2018.09.02 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)