Megjelent az Alföld folyóirat augusztusi száma

---

Debrecen – A hagyományokhoz híven az Alföld ezúttal is világirodalmi kitekintéssel zárja utolsó nyári lapszámát.

---

Életmű és költői én, történelmi valóság és legendák összekuszálódnak François Villon életművében, Ádám Péter „Én, François Villon” című esszéjében valóság és fikció bonyolult kapcsolatát vázolja a szerző költészetében, rámutatva egyúttal a Villon-szövegek fordításának nehézségeire. Biernaczky Szilárd Ogun isten képviseletében című írásában a Nobel-díjas nigériai író, Wole Soyinka írásművészetét tekinti át, rámutatva a keresztény kultúra és a hagyományos afrikai, joruba kultúra egyidejű, valamint egy központi mitológiai alak jelenlétére.  Érzékiség, szexualitás – ez a központi témája Jaime Gil Biedma sok esetben polgárpukkasztó verseinek – írja Imreh András Mediterrán hétköznapok című írásában, melyben a portugál szerző költészetében igazít el. Kun Árpád „Gondolkodó érzés, érző gondolkodás” című esszéjében Tor Ulven norvég szerző különleges, képek által megnyilatkozó verseit olvassa. Kőrizs Imre Jelenlét és jelenlét című esszéjében saját tapasztalatairól, izgalmas dilemmáiról számol be, amelyekkel Billy Collins amerikai költő műveinek fordításakor szembesült. A Kilátó című rovatot Rákai Orsolya értekezése (A vers igényei) zárja, amelyben Louise Glücke költészetének világáról, az európaitól némileg idegen „tudományos” költészeti hagyományáról, stratégiájáról olvashatunk.

A Tanulmány rovatban Koós István a groteszk esztétikáját, annak gyakorlati megvalósulását vizsgálja az egymáshoz sok szálon kötődő ikertorony, Jókai Mór és Viktor Hugo munkáiban, Kerber Balázs pedig Az áramlás mint forma című írásában Pirandello és Stentkuthy Miklós komparatív vizsgálatát végzi el, rámutatva a két szerző hasonló irodalmi látásmódjára.

A Szemle rovatban Kulcsár Szabó Zoltán Frank O’Hara Töprengések vészhelyzetben és John Ashbery Önarckép konvex tükörben című művek bírálatát végzi el, Tóth Sára Marylinne Robinson Háztartás című regényét elemzi, Dézsi Fruzsina Andreas Kotte színháztudományi szakmunkáját, Baka L. Patrik Halász Iván Dél-Szlovákia az irodalomban című kötetét veszi górcső alá, Vida Gergely Csehy Zoltán Arctalanság, arcadás, arcrongálás című művét recenzeálja, Fodor György Maticsák Sándor A magyar nyelv eredete és rokonsága című kötetéről értekezik, míg Juhász Tibor Bartusz-Dobosi László Csengey-monográfiájáról ad számot.

A Szépirodalmi rovatban fordításokban olvashatók a Nobel-díjas Louise Glück (Esős reggel, Kána, Télemakhosz vétke, Télemakhosz dilemmája), Wole Soyinka (Ó, gyökerek), Tor Ulven (Egy költő, Kötelező oktatás, Két tévé), Michel Houellebecq (Osztozkodás), Ernst Goll (Nyárutó, Sirám), Gerard Manley Hopkins (Kínlépcső, Vígaszdög, Hogy a tűz és a feltámadás vígaszáról), Edwin Morgan (Alkonyatok, Reggel Nápolyban), Jericho Brown (A.D.; Hátország), Cornelius Eady (A taxis, aki átvert; Varjak erős szélben; Az üres tánccipő), Anne Carson (Kisbeszédek), Jaime Gil de Biedma (Jaime Gil de Biedma ellen) és újrafordításban François Villon versciklusa (Nagy Testamentum), Antonio Fian (Álmomban), Thomas Stangl prózái (A 105-ös szoba halottai), valamint Jean-Michel Ribes drámarészletei (Monique, Hörgők).

A lapszám illusztrációs anyagát Stark István monotípiái adják.

Részletes tartalomjegyzék: itt. 

Az Alföld legújabb lapszámát az Írók Boltjában, a nagyobb újságárusoknál, valamint digitálisan a Szófa oldalán szerezhetik be.