Márciusban nyílik az új kiállítás a Modemben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.02.20. 14:33 | Frissítve: 2015.02.21. 23:24
Debrecen – A két világháború között alkotó Vadász Endre képeiből nyílik tárlat a Modemben március 4-én Angyalszárnyon vigyed azt tovább címmel.
Hamarosan nyílik a következő kiállítás a Modemben. Bár az intézményátalakítás miatt volt némi szünet a Baltazár téri modern művészeti kiállítóhely életében, és rémhírek terjedtek a Modem jövőjével kapcsolatban – egyes sajtóorgánumok már temették –, ehhez képest javában készülnek a következő tárlatra.
Legközelebb március 4-én 17 órakor nyílik a földszinti kiállítótérben az Angyalszárnyon vigyed azt tovább című tárlat, melyet Térey János költő nyit majd meg, köszöntőt Papp László polgármester mond és Angi János, a Déri Múzeum igazgatója.
Vadász Endre (1901-1944) képzőművész a két világháború közötti magyar képzőművészet egyik méltatlanul elfeledett alkotója. Bár már fiatalon szakmailag elismerték, sikeres életet élt, zsidó sorsa, tragikus halála megakadályozta abban, hogy művészi pályája kiteljesedjen.
A debreceni Déri Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye több száz darabos Vadász Endre grafikával és mintegy harminc festménnyel rendelkezik. A kollekciót egyben még soha nem láthattuk, bár Vadász Endre emlékkiállítást már rendezett az 1970-es és 80-as években a Déri Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is.
Vadász érdeklődése alkotóként főként a külvilágra, a valóság ábrázolására irányult. Látványelvű festészetet művelt, melyben angyalok, cirkuszi mutatványosok, búcsúsok, dolgos halászok, favágók játszották a főszerepet. Életművében elvétve lelhető csak fel egy-két debreceni ihletésű téma, inkább a Hortobágy, a puszta egyszerű, tevékeny emberének mindennapi világát ábrázolta. Látásmódját olykor a vállaltan naiv művészet derűs dekorativitása jellemezte, sem formanyelvében, sem műveinek tematikájában nem törekedett újításra. „Kismesterként” viszont a tehetséges, kreatív művészek közé tartozott. Alkotói szándékát művészetét értő és pártoló környezete megerősítette és elismerte.
A mostani kiállítás, a képzőművész életművének bemutatása mellett hangsúlyt helyez Vadász debreceniségére. E rövid életmű tartalmi részét képezi a Debrecenbe költözés és megtelepedés időszaka, a helyi közösséghez kötődés kialakulása. Vadász 1928 nyarán érkezett Debrecenbe Kardos Albert irodalomtörténész hívására. Kardos az 1921-ben alapított Zsidó Gimnáziumba hívta tanítani, ahol Vadász 1933-ig tanított rajzot és mennyiségtant,majd később kizárólag művészetéből tartotta fenn magát. Debrecen művészeti közéletében a kezdetektől tevékenyen részt vett. 1929-ben tagja lett az Ady Társaság képzőművészeti szakosztályának, akikkel rendszeresen kiállított a Déri Múzeumban. Vadász az Ady Társasághoz kötődő népi írók és festők révén közel került a paraszti élet hétköznapi világához: tempera képein a lét egyszerű pillanatait, a hortobágyi pusztát, a felhők végtelen távlatát, a borongós ősz és a ködös, havas tél visszafogott, monokróm színvilágát festette meg.
Vadász Endre 1943-ban kisegítő munkaszolgálatra vonult be Szajolba. Ez volt az első munkaszolgálata. Utoljára 1944-ben, az OMIKE (Országos Magyar Izraeliták Közművelődési Egyesülete) által szervezett kiállításon állított ki, ahol tájképeit láthatták az érdeklődők a Budai Izraelita Nőegyletben. Néhány hónappal később, második munkaszolgálatos helyszínén, Gödöllőn önkezével vetett véget életének.
Vadász életműve, képzőművészeti öröksége mindössze 17 év, s ez túl kevés ahhoz, hogy egységes életműként lehessen kezelni. Mégis gazdag, szerteágazó és sokszínű, mivel termékeny művészről beszélünk. A jelenleg ismert és felkutatott művek nagy része magángyűjteményekben található, festményei, grafikái olykor fel-feltűnnek műtárgyaukciókon.
Művészetéről a Modem látogatói a május 31-ig látogatható tárlaton átfogó képet kaphatnak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)