Látogatható a Trilógia Budapesten
Szerző: Dehir.hu/MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2010.11.23. 11:42 | Frissítve: 2010.11.23. 11:42
Első alkalommal látható együtt a 19. századi magyar festőóriás, Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája Budapesten. A Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítását Schmitt Pál köztársasági elnök nyitotta meg.
Magyar Nemzeti Galériában látható tárlatot a köztársasági elnök nyitotta meg, aki elmondta többek között, hogy a festő maga is kételkedett benne, érdemes-e ekkora méretű szentképeket alkotnia, ám a közönség és az idő őt igazolta.
- Az utókor megfogalmazza a maga árnyaló kritikáit, de népszerűsége töretlen, helye a közös örökségben egyértelmű. Nem véletlenül tódultak az emberek pár évvel ezelőtt ide, a Galériába az életmű-kiállításra. Képei a világ árverésein csúcsokat ostromolnak. Kiállta az idő próbáját, örökre megmaradt festőfejedelemnek – méltatta Munkácsy életművét az államfő.
Munkácsy Mihály három legjelentősebb bibliai témájú festményének a Magyar Nemzeti Galériában való bemutatására a debreceni Déri Múzeum felújítása ad alkalmat. Az Ecce Homo a debreceni Déri Múzeum, a Krisztus Pilátus előtt a kanadai Art Gallery of Hamilton, a Golgota pedig Pákh Imre amerikai magyar műgyűjtő tulajdona. A három mű évek óta a Déri Múzeum állandó kiállításának része.
Munkácsy Mihály életművében kétségkívül a Krisztus-trilógia jelenti az egyik csúcspontot, még akkor is, ha a három mű együttes kiállítására csupán Munkácsy halála után majd száz évvel került sor.
Témájuk ellenére Munkácsy Krisztus-képeit nehéz oltárképként elképzelni, sokkal inkább kultúrtörténeti zsáner kompozícióknak kell tekintenünk őket. Hatalmas méreteik, a bemutatásukat övező felfokozott hangulat és a bibliai eseményt megjelenítő erejük lenyűgözte a közönséget. A művek már-már vallásos sugárzásának titka, hogy Munkácsy tapintható közelségbe hozta a Megváltót, s a szemlélő közönséget bevonta a krisztusi szenvedéstörténetbe. Egy olyan modern Krisztus-képet teremtett, amely a modern, egyre kifinomultabb ingereket kereső ember igényeire volt szabva. Egyszerre nyújtott tehát vallásos élményt és szellemi élvezetet. Korunkban, amikor a vizuális művészet technikai lehetőségei erőteljesen kitágultak, még mindig lenyűgöző hatást gyakorolnak a képek a befogadóra.
Az ábrázolt jelenetek nem időrendben követik egymást, hiszen az utolsóként megfestett Ecce Homo a második a szenvedéstörténet rendjében, és csak ezután következik a Golgota. Eredetileg Munkácsy egyetlen újtestamentumi képet akart festeni, és hosszas mérlegelés után döntött a Krisztust Pilátus előtt ábrázoló momentum mellett. Ennek sikere nyomán határozta el, hogy megfesti a szenvedéstörténet legtragikusabb jelenetét is: a Keresztrefeszítést.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)