Kiskirályból koldus lett Erdély egyik legnagyobb polihisztora
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2021.02.14. 13:55 | Frissítve: 2021.02.14. 14:02
Debrecen - Összegyűjtött levelezéseiből a méltatlanul elfeledett, s a hatalom által többszörösen szétcincált Bánffy Miklós küzdelmekkel teli utolsó évei tárulnak elénk.
„Sok szakterület adósa Bánffy Miklósnak, mivel tehetsége, érdeklődése igen-igen szerteágazó volt, és az élet sok területén alkotott figyelemre méltót vagy maradandót. Sem az irodalomtörténet, sem a képzőművészet-történet, sem a színháztörténet, sem a diplomáciatörténet nem tárgyalja őt a megérdemelt terjedelemben vagy értékeléssel. Még a lexikonok sem” – írja Marosi Ildikó Bánffy Miklós estéje című könyvének bevezetőjében, pedig, mint hozzáteszi, azok után, hogy főműve, az Erdélyi történet már angol és francia nyelven is megjelent, végképp ideje lenne, hogy a magyar olvasóközönséghez is eljusson annak a férfinak a neve és munkássága, akit a kutató „az erdélyi lélek legavatottabb, legnagyobb tehetséggel és felelősségérzettel megáldottjaként” írt le.
Ezt a hiányt kívánta pótolni Marosi Ildikó először a Kis/Bán/Ffy könyv – Bonchidai prosperóval, amelyben a gróf olyan műveit elevenítette fel, amelyek szinte hozzáférhetetlenek a mai olvasó számára, majd fél évszázaddal az író halála után, 2017-ben adta ki a Bánffy Miklós estéje című munkáját, amelyben az író-politikus utolsó éveinek dokumentumait: kifinomult nyelvezettel rótt levelezéseit, naplószövegeit gyűjtötte össze.
„És következtek könyörtelen idők” – ez a Bánffy-idézet tökéletesen összefoglalja az író-politikus utolsó öt évét, aki a második világháború után pesti színésznőfeleségétől, Weber-Váradi Arankától elszakadva tér vissza a németek által felperzselt bonchidai birtokára, hogy megmentse maradék vagyonát, újraépítse életét. A tervei azonban kudarcba fulladtak, amikor az új hatalmi rezsim is állandó akadályokat gördített elé, ellehetetlenítve őt minden addigi tevékenységében. Megélhetés híján Erdély egyik legnagyobb földbirtokosából kolduskirályfi lett.
A levelezéseiből azonban nemcsak a göröngyös életútja körvonalazódik, de a magát a pesti színházi világban kereső feleségéé, a frissen férjezett lányuké (Jelen-Bánffy Katalin) is, aki Észak-Afrikából küldi szüleinek a szépirodalmi művekként is olvasható, nagygonddal megírt leveleit, vagy Bánffy nővéréé (Barcsayné Bánffy Katinka), akihez felnőttkorában is olyan szoros szálak fűzték, mint gyermekként.
Sosem késő, hogy újra felfedezzük nagyjainkat. Marosi fontos munkát végzett el azzal, hogy összegyűjtötte ezeket a dokumentumokat, amelyekből ezúttal intim közelségből ismerhetjük meg Erdély egyik legnagyobb multitalentumát.
Aki kedvet kapott a kötethez, az a Burgundia utcai Partium Házban szerezheti be.