Hajdu Szabolcs: a progresszív kultúra felteheti Debrecent a térképre
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2018.10.22. 11:00 | Frissítve: 2018.10.22. 11:03
Debrecen – Kultúra, színház, film, generációváltás, Kálmán nap és Ernelláék: az ismert filmrendezővel az Apolló moziban készítettünk interjút.
Hajdu Szabolcs sokat dolgozik, most nyáron is forgatott filmet, azzal vannak még munkái, tanít, színházat csinál, s mindezek mellett új darabra készül. Most a Malter filmfesztiválon találkoztunk vele az Apolló moziban. Dicsérte a felhozatalt, a fiatal filmeseket, mint mondta, sok köztük a tehetség, ideje egy újabb generációváltásnak, hiszen a legutóbbi az 18 éve volt, pont Török Ferenc Moszkva tér című filmjével. „Aki újabb arc azóta feltűnt, gyakorlatilag ugyanehhez a nemzedékhez tartozott, a miénkhez.”
Hajdu Szabolcs az Apollóban
Dehir.hu: Most a Malter fesztiválra érkezett. A szakmai programok mellett volt ideje szétnézni, mostanában milyen a város?
Hajdu Szabolcs: Hogyne. Nagyon szépen fel van újítva. Ahogy az ember végigsétál a Nagyerdőn meg a Piac utcán, a Víztorony meg a fürdő környékén, azt érzi, hogy Debrecen nem különbözik egy hasonló méretű osztrák vagy német várostól.
Dehir.hu: Nagyon más, mint mikor tizenévesként itt élt?
Hajdu Szabolcs: Még ahhoz képest is, amikor legutóbb itt jártam. Viszont azon gondolkodtam, hogy amire nagy szükség volna, az a progresszív kultúra, ami nagyon-nagyon korszerű, jelen időben érvényes kultúra. Olyan, amivel tényleg felkerülhet egy város a kultúra nemzetközi térképére. Nagyszebent tudom példának mondani: ők 2007-ben elindultak az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért, Klaus Johannis volt akkor a polgármester, aki ebből úgy profitált, hogy a későbbiekben Románia köztárssági elnöke lett. Nagyon jól használták ki azt a helyzetet, hogy elnyerték a kultfőváros címet, és nem csak abban az időszakban gondolkodtak, hanem hosszú távra terveztek. Ha szerveztek egy fesztivált, az nem csak arra az egy évre szólt, hanem egy folyamat része volt. Van egy komoly nemzetközi színházi fesztiváljuk, amire a nevezés talán még pénzbe is kerül, és ahova mégis mindenki be akar kerülni egész Európából. De ott van tőlük száz kilométerre Kolozsvár és a TIFF, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, ennek a régiónak talán a legnagyobb filmes fesztiválja.
Ahhoz, hogy működő legyen egy város a kultúra terén, progresszivitás kell, ami azt jelenti, hogy a kor pulzusán tartják a kezüket a művészek és a művészeti csoportok, és nem egy, nem kettő, hanem több, s így egymást inspirálhatják.
Dehir.hu: Debrecenben is van színházi fesztivál: a Deszka. Vagy ott a Campus. És említhetjük a Maltert is a rövidfilmekkel.
Hajdu Szabolcs: Debrecenben szerintem sok minden van, de jellemző, hogy elég egy. Nagyállomás, Nagytemplom, Nagyerdő, egyes villamos…
Dehir.hu: Már van kettes villamos is…
Hajdu Szabolcs: Hogyne, ezt tovább kellene folytatni. (nevet) Nagyon jó, hogy van például Deszka Fesztivál, vagy Modem, de fontos lenne a nemzetköziség, mert ma gyakorlatilag Budapest az egyetlen ilyen központ.
Dehir.hu: Nagyobb is jóval.
Hajdu Szabolcs: Igen, de kulturálisan minden ott történik meg. Mindenki oda igyekszik, oda áramlik fel, mert azt gondolja, hogy csak ott lehet érvényesülni, kiteljesedni, legalábbis ha magyar nyelvterületen működik, mert ha lemegy vidékre, akkor az elfeledettség árnyékolja be az életét. Ez van a közgondolkodásban. De ennek egyáltalán nem kellene így lennie, ahogy például
Romániában ez nincs így. Ott teljesen mindegy, hogy Kolozsváron, Temesváron, Szebenben vagy éppen Bukarestben dolgozol, ha színházi ember vagy, mert ezekben a városokban komoly színházi csoportok működnek, és mindenhol van olyan színházi fesztivál, amire büszke tud lenni a város is, meg azok a művészek is, akik ezt működtetik.
Természetesen mindez pénzbe kerül, mert ahhoz, hogy egy kisebb-nagyobb fesztivált összehozzon valaki, nem elég lelkesnek lenni, komoly invesztíció kell. S persze tapasztalat, rutin, szakértelem is, ami nem jön össze egyik napról a másikra, hanem el kell indítani, s aztán levonni folyamatosan a következtetéseket.
Dehir.hu: S itt még az is bejátszik, amit szoktak mondani, hogy a kultúra pont olyan áru, mint bármi más, tehát termeljen nyereséget. Tényleg el kell ezt várni a kultúrától?
Hajdu Szabolcs: Nem feltétlenül, legalábbis nem eleinte, bár ha beindult egy rendezvény, egy fesztivál, simán lehet nyereséges, ha elkezdi vonzani a közönséget, a szakmát. De szerintem nem szabad csak így nézni. Nem csak az esemény lehet nyereséges.
Egy város nemcsak ilyen összefüggésben profitálhat a kultúrából, hanem úgy is, hogy komolyan veszik, meg a közönség ott költi a pénzét a vendéglátóhelyeken, a szállásokon.
Ott van például Karlovy Vary, ami egy kisebb üdülőváros, és gyakorlatilag a filmfesztiválból él az egész város – és nem csak a rendezvény két hetében.
Dehir.hu: A szokásokat le lehet-e győzni? Meg lehet-e fordítani az irányokat? Ha lenne mondjuk tíz nagy fesztivál Debrecenben, eljönne a budapesti közönség, az értelmiségi réteg?
Hajdu Szabolcs: Hogyne, hiszen kíváncsiak lennének arra, hogy mi történik itt. Én is azért mentem el mondjuk a temesvári TESZT fesztiválra, mert máshol nem láthattam az ott játszott darabokat. A szervezők összeszedték Európából azokat a nagyon progresszív színházi momentumokat, amik a legjobban fogták meg, hogy éppen mi történik a világban. Magyarországra ezek az előadások nem jutottak el, és aki kíváncsi volt rájuk, annak el kellett mennie Temesvárra. A kritikusok is buszokkal utaztak oda, mert azt a különleges élményt csak ott kaphatták meg. De ne menjünk olyan messzire: itt a Malter is, ahova szintén eljöttünk Budapestről… Bár én Debrecenbe hazajövök, s ott alszom a szüleimnél.
Dehir.hu: A mostani színházi szezonban sűrűbben jár majd erre, jól tudjuk?
Hajdu Szabolcs: Igen a Kálmán napot bérletben fogják játszani a Csokonai stúdiószínházában. Ezt könnyebb elhozni hagyományos színházi térbe, szemben az Ernelláék Farkaséknál című előadással. Ahhoz speciális helyszín kell, ahol van három ajtó, s egy ablak, ami utcára nyílik, lehetőleg az első emeletről… Ilyen a Páholy Debrecenben. Klasszikus színházi térben nehéz játszani, Budapesten is csak két-három ilyen hely van. Most egyébként egy új darabon dolgozunk, ami az Ernellák és a Kálmán nap vonalát folytatja. Reméljük, azt is láthatják majd a debreceni nézők.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Debreceni lakásban mutatja be legújabb darabját Hajdu Szabolcs | 2017.03.21 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)