Ha mai történetről van szó, megrettenünk
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.01.22. 08:00 | Frissítve: 2019.01.23. 08:41
Debrecen – Sarah Kane Szétbombázva című, az erőszak természetrajzáról szóló drámáját Bethlenfalvy Ádám állítja színpadra a Csokonai Színházban. A rendezővel a próbák szünetében beszélgettünk.
Olyan kérdéseket vet fel Sarah Kane darabja, amelyekről hasznos lenne társadalmilag beszélnünk, mondja Bethlenfalvy Ádám rendező, hozzátéve, hogy nem a valóságot látjuk a színpadon.

Szétbombázva: Bethlenfalvy Ádám és Papp István az olvasópróbán
Dehir.hu: Miért tartja fontosnak ezt a darabot?
Bethlenfalvy Ádám: A Szétbombázva arról szól, hogy az ember hogyan kapcsolódik az őt körülvevő valósághoz, hogyan befolyásolja őt a világ, amelyik körülveszi, és hogyan befolyásolhatja ő - annak minden problémájával együtt - a körülötte lévő világot. Mennyire része az erőszak a minket körülvevő világunknak? Hogy tudunk kapcsolatba lépni egymással? Hogy jöhet létre - egy férfi és egy nő között - egy meghitt, egyenrangú pillanat? Tulajdonképpen ezt járja körül ez a darab. A dráma elején belép egy pár egy hotelszobába, megjárják a poklokat, hogy eljussanak odáig, hogy egy igaz emberi gesztus történhessen kettejük között.
Dehir.hu: Brutálisabban mutatja meg, másképp kérdez rá minderre Sarah Kane, mint Shakespeare vagy bármelyik klasszikus darab?
Bethlenfalvy Ádám: Szerintem nem történik benne sokkal szörnyűbb dolog, mint sok klasszikus tragédiában, de valószínűleg attól, hogy egy mai történtről van szó, megrettenünk. A görög tragédiaíróknak megengedjük azt, hogy egy főhősnő megölje a gyerekeit és utána az istenek megbocsássanak neki, mint a Médeiában, de ha ma történik ilyesmi - mondjuk egy csecsemővel - a színpadon, ahhoz másképp viszonyulunk. Nem tudom, hogy ennek mi az oka. Mivel mai a történet, esetleg jobban érezzük, hogy akár rólunk is szólhat. Ez nyilván igaz lehetett a görögöknél is, épp ezért tudom könnyen hasonlítani egy klasszikus görög tragédiához akár a szerkezetében, akár a nyersességében, ahogy történnek a dolgok, akár abban, hogy arról is szól, mi történik a világban, mi történik a személyes életben, s hogy ennek a kettőnek mi köze van egymáshoz.
Dehir.hu: Miben látja Sarah Kane különlegességét?
Bethlenfalvy Ádám: Fantasztikus dramaturgiai struktúrát teremtett ebben a drámában. Nagyon különleges, hogy egy alapvetően realista színházi világból, egy angolszász kultúrából jőve egy olyan darabot írt, ami a végén nagyon erősen stilizálttá válik. Egy majdhogynem vígjátéki kezdetből eljut egy becketti világba. Abban is különleges ez a darab, hogy számtalan színházi kulturális utalást tartalmaz, ami elképesztően gazdaggá teszi. Tele van fantasztikus képekkel. Iszonyú jó a humora, amiről mindig meg szoktak feledkezni. Nincs benne öncélú erőszak, minden egyes éles pillanata a darab központi problematikáját járja körbe. Az egyik pillanatban történik valami szörnyűség, a másikban pedig valami nagyon vicces. Ez épp az a kontraszt, ami az életünkben is jelen van, s ami izgalmassá teszi ezt az anyagot.
Dehir.hu: Hisz abban, hogy a színház képes társadalmi tabuk ledöntésére, amelyekről más körülmények között nehéz beszélni?
Bethlenfalvy Ádám: Olyan kérdéseket vet fel eza darab, amelyekről hasznos lenne társadalmilag beszélnünk. Komoly funkciója a színháznak, hogy olyan történeteket kínáljon, amelyek kapcsán elindulhatnak gondolatok, kérdések, beszélgetések. Szerintem akkor értékes társadalmilag egy alkotás, ha kérdéseket vet fel. Ha a nézők töprenghetnek azon, hogy nekik milyen kérdéseket vetett fel? Milyen érzéseket váltott ki belőlük és miért? Ez az előadás lehetővé teszi, hogy ilyen típusú kérdésekkel menjenek ki a nézők. Ha alkalmat teremt rá a színház és van erre terv, hasznos, hogy közösen, az előadást követően folytassák a gondolkodást és reagáljanak arra, amit láttak. Fontos, hogy ez színház! Nem a valóságot látjuk a színpadon. Néha úgy csinálunk, mintha ugyanaz az elvárásunk lenne egy színpadi szereplőtől, mint a buszon velük utazó embertől, de nagyon más az, mert ami a színpadon történik, annak pont az a funkciója, hogy ráláthassunk a buszon történő dolgokra. A színpad egy köztes tér, ahol a valóság elemeivel játszhatunk, pont azért, hogy jobban megértsük azt, ami a valóságban történik.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
18 éven felülieknek készít előadást a Csokonai Színház | 2019.01.10 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)