„Gyerekkori szerelméről” írt könyveket a debreceni képregénykutató, most rangos díjjal ismerték el munkáját
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.05.17. 08:00 | Frissítve: 2022.05.17. 12:14
Debrecen - Kertész Sándor kapja idén a Korcsmáros Pál-díjat. A debreceni grafikus-művésztanár képregényszeretetéről, projektjeiről és további terveiről is beszélt a Debreceni Televízió kulturális műsorában.
Kertész Sándor, a Kós Károly Művészeti Szakgimnázium tanára, képregénykutató, akinek több könyve is megjelent már a témában, és rengeteg kincs van a birtokában. Tavaly publikálta a Privát képregénytörténet: Keretek közt rajzolók című könyvét, illetve nagy szerepet vállalt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban nyílt Képregénytár kialakításában. Munkásságának elismeréseként és a 2021-es évben igen aktív kutatói és rendezvényszervezői tevékenységéért a Magyar Képregény Szövetség neki ítélte a Korcsmáros Pál-díjat.
Kertész Sándor a Debrecen Televízió Debreceni Színképek című műsorában elmondta, a képregény szövetség tett javaslatot arra, hogy ő kapja meg az elismerést, a Korcsmáros család pedig jóváhagyta. A díjat a család képviselője adja át majd át a debreceni képregénykutatónak június 5-én a 17. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon, a Dürer Kertben.
Kertész Sándor számára a képregény „gyerekkori szerelem”.
- Azt szoktam mondani, hogy a képregényt vagy megszereti az ember gyerekkorában vagy nem, és akkor ellenszenvvel viseltetik vele kapcsolatban egész életében. Ez egy olyan kifejezési forma, amit egyébként viszonylag nehéz olvasni: összeegyeztetni a szöveget a képpel, ahogy következnek egymás után, minek, mikor van jelentősége.
Aki ezt nem tanulja meg fiatalkorban, azokat ez idegesíti, nem szeretik a képregényt és nehezen barátkoznak meg ezzel. Akit viszont magával ragad, egész életére a rabjává válik és rám is ez volt a jellemző
– mondta.
Bevallása szerint már gyerekként gyűjtötte az ifjúsági lapokban megjelent képregényeket, az olvasás mellett pedig rajzolt is: előszeretettel másolta a karaktereket és úgy gondolta, hogy egyszer majd „egy nagyon híres képregényrajzoló” lesz. Zórád Ernő grafikus, képregényrajzoló volt az, aki elindította őt a kutatói pályán és segítette is a munkában. Főiskolásként pedig csatlakozott az akkor a Debreceni Egyetemen oktató Rubovszky Kálmán képregénykutatási projektjébe.
A kutatások során kiderült, hogy az első magyar képregény 1857 körül jelent meg Jókai Mór Az Üstökös című lapjában, ő maga írta a forgatókönyvet, vázlatokat is készített, végül Jankó János rajzolta meg. Azóta a képregény folyamatosan jelen van hazánkban, hol nagyobb, hol kisebb terjedelemben, mára pedig „a képregény Magyarországon is kezd művészet lenni”.
- Jelen pillanatban az tapasztalható Magyarországon, hogy nem a gyerekek olvassák elsősorban a képregényeket, hanem inkább a fiatal felnőttek.
Akikről a könyvemet is készítettem, a Pókember-generáció, akik valamikor a rendszerváltás környékén szocializálódtak, számukra ez egy nagyon természetes elbeszélési forma. Ők most a harmincas-negyvenes éveikben vannak és ők azok a nagy vásárlók, akik komoly pénzeket áldoznak erre. A kiadói világ nagyon jó érzékkel fedezte fel ezt a fogyasztói réteget – mondta Kertész Sándor.
Hozzátette, a mostani piac folyamatosan termeli „a szebbnél szebb, jobbnál jobb, újabbnál újabb képregényeket”, így nagy kultusza kezd kialakulni: „van egy néhány ezres fix fogyasztói réteg, aki rendszeres vásárlója ezeknek a kiadványoknak”.
Képregényes központ a könyvtárban
Kertész Sándor arról is beszélt, hogy régi vágya volt, hogy létrejöjjön egy hely, ahol hozzá lehet férni a képregényekhez, ugyanis komoly problémának tartja, hogy a mostanában megjelenő képregények jelentős része viszonylag drága, így a fiatalok kevésbé tudnak hozzáférni. Felkereste a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatóját, aki meglátta azt, hogy ezáltal egy új közönséget lehet bevonzani a könyvtárba. Létrehoztak egy Képregénytárat, ahonnan – a könyvekhez hasonlóan – a képregényeket is ki lehet kölcsönözni, továbbá egy galériát is kialakítottak, ahol általában az alkotások eredeti rajzait mutatják be, illetve egy-egy program során lehet találkozni az alkotókkal is.
Kertész Sándor a további tervekkel kapcsolatban azt mondta, eddig öt könyve jelent meg, de ezek „tulajdonképpen a felszínt kapargatják”, lehetne még ennél mélyebben is kutatni.
- Nagyon sok olyan terület van, amivel meg kellene valamilyen formában ismertetni a nagyközönséget. Azt hiszem, a következő néhány évtizedben van még mit kutatni ezen a területen és még nagyon sok érdekesség vár felfedezésre és megírásra
– mondta a debreceni képregénykutató.
A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg 10 perc 50 másodperctől:
Kapcsolódó cikkek: