Egyre kevesebb műkincset lopnak Franciaországban
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.03.31. 12:43 | Frissítve: 2012.03.31. 12:43
Párizs – A műkincslopás valaha talán virágzó alvilági üzletág volt Franciaországban, de egyre kevésbé az: mint a párizsi Le Monde írja, a kulturális javak védelmére létrehozott központi hatóság (OCBC) statisztikája szerint a műkincsekkel kapcsolatos bűncselekmények száma kilenc egymást követő évben csökkent.
A 2002-es adatokhoz képest a 2011-es statisztika éppenséggel zuhanást jelez: 7180-ról 1173-ra apadt az ebben a szektorban jelzett különböző jellegű bűnesetek száma.
Csaknem minden kategóriára ez jellemző. A kastélyokból és hasonló rezidenciákból 2002-ben 562 alkalommal vittek el műkincseket, tavaly csak 68-szor. A galériák 78 bűncselekmény okozta károsodást jelentettek be 2002-ben, az azt megelőző évben pedig éppenséggel rekordszámú – 158 – esetről szereztek tudomást a hatóságok. Tavaly összesen 61-szer fordult elő hasonló jellegű veszteség.
A legsűrűbben házakba és lakásokba törnek be a műkincsrablók: 6159 ilyen feljelentés érkezett egy évtizede, tavaly pedig összesen 775. Csak a múzeumokból történő lopások száma maradt stabil: 2000 óta 39 és 16 között ingadozott a számuk, 2011-ben 24 ilyen létesítmény kapott kéretlen „látogatókat”.
Több értékes műalkotást emelnek viszont el újabban a vallási kegyhelyekről. Noha az ilyen esetek száma 2002 és 2010 között 365-ről 119-re apadt, tavaly ismét 245-re nőtt a gallok földjén. A gyakran nyitva tartó és nem védett templomok könnyű prédát jelentenek a fosztogatók számára, és ennek számos kereszt, kehely, ereklyetartó, szobor és kép látta kárát. A 245 eltűnt művészeti alkotásból 92 temetők ékessége volt. A sírkertekből bronz emléklapokat, szobrokat és különböző más fémtárgyakat emeltek el az erre a kereskedelemre szakosodott tolvajok.
A műkincsekkel kapcsolatos bűnözés visszaesésének általános okai ismertek. Számos intézmény korszerűsítette biztonsági rendszereit, ami kockázatosabbá teszi a lopást; az adatbázisokat pontosították, ez nehezebbé teszi a lopott műkincsek forgalmazását; a tulajdonosok egyre alaposabban dokumentálják gyűjteményüket, a nyomozók nagy örömére; végül pedig a büntetések szigorodtak, mivel ma már súlyosbító körülménynek számít olyan műkincs eltulajdonítása, amely a nemzeti örökség részének minősül.
A műkincspiac változásai is befolyásolják a bűnözés alakulását. A fémek árának meredek emelkedése például vonzóbbá tette a kábelek eltulajdonítását, mint a művészeti alkotások lopását – ám ugyanez az áremelkedés vezetett a temetői lopások elszaporodására is. A bűnözők gyakorlatiasak, és ez nem egyszer meglepetésekkel jár.
Így például 2011 tavaszán és nyarán a rendőrség több alkalommal szembesült azzal, hogy orrszarvútülkök váltak bűnözők zsákmányává. A trófeák tudományos gyűjteményekből tűntek el, míg a belőlük készült tárgyak múzeumokból – Európa-szerte szervezett bandák rendezkedtek be erre a „gyűjtésre”. A rendőrség minden olyan intézménynek, amely kiállította az állatok díszét vagy abból készített művészeti tárgyakat, azt javasolta, hogy fokozza azok védelmét, sőt ha lehet, inkább a raktárban tartsa a hirtelen „keresetté” vált tárgyakat. Az intézkedés eredményes volt, a lopások egyik napról a másikra megszűntek.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)