Egymásnak adták a kilincset Debrecenben a színészek, rendezők és producerek

---

Debrecen – Vége a filmszüretnek, lezárult a fesztivál: tizenegy napon át vetítettek Debrecenben magyar filmeket.

---

A magyar filmek fővárosa volt tizenegy napon át Debrecen. Január végén, február elején már az ötödik Magyar Filmszüretnek adott otthont a több mint száz éves Apolló mozi. Az ország egyik legnagyobb hazai filmekkel foglalkozó fesztiválján nem csak a tavalyi év termésével találkozhatott a közönség, hanem színészekkel, rendezőkkel, producerekkel, akik szinte egymásnak adták a kilincset.

Fotók: C. Kiss Ilona

A rendezvény kitalálója, ötletgazdája az Apolló mozi vezetője, Fejér Tamás elégedett a sorozattal, bár mint mondja, kissé elfáradtak a kollégáival, hiszen hosszú napokon vannak túl, s természetesen a fesztivál filmjei mellett a „normál” vetítések sem maradtak el.

- 3800 néző látta a filmszüretes vetítéseinket a 176 fős nagyteremben. Ha a számok felől közelítünk, akkor 31 filmvetítés, 11 közönségtalálkozó jellemezte a fesztivált, ahol 25 alkotót láttunk vendégül.

A visszatekintő vetítések melletti klasszikus-kitekintő szekcióinkban pedig olyan kultikus magyar filmek kaptak helyet, amelyek az elmúlt években digitálisan restaurációt kaptak a Magyar Filmarchívum műhelyeiben. Ilyen volt A tanú, a János vitéz vagy éppen a Macskafogó – sorolta Fejér Tamás.

Bódor Edit, az Apollót üzemeltető Főnix Rendezvényszervező Kft. igazgatója gyakran ellátogatott a filmszüret eseményeire, s örömmel szemlélte a zsúfolt nézőteret, a filmek iránti lankadatlan érdeklődést. Mint mondta, elképesztően sok érdekesség és műhelytitok tárult fel ezeken a napokon a magyar filmgyártás világából ezen a debreceni rendezvényen.

Volt olyan vetítés is, mely minden hazai premiert megelőzött. A Boszorkányház debreceni bemutatóján – melyre eljött Nyíri Kovács István rendező, valamint a film négy varázslatos színésznője, Bakos Éva, Kuna Kata, Fazakas Júlia és Mészáros Piroska – kiderült, hogy nem csak a debreceni közönség láthatta először itt a filmet, de a Magambál szerepében tündöklő Bakos Éva is.

Sokféle titokról hallhatott a hazai közönség a beszélgetések során, melyek moderátorai Váró Kata Anna kritikus, Heller Zsolt folkesztéta, Váradi Ferenc újságíró és e sorok szerzője voltak. Többek között arról, hogy a magyar filmeket sokszor nagyon rövid idő – húszegynéhány forgatási nap – alatt kell leforgatni. Az olyan látványos alkotásokat is, mint a FOMO, Hartung Attila mellbevágó mozija az ezredforduló környékén született fiatalok féktelen bulizásáról, s arról, milyen következményekkel járhat egy lány megerőszakolása. De

megtudhattuk azt is, milyen az, amikor egy rendezőnek döntenie kell, zenészek színészkedjenek a filmjében, vagy a színészek tanuljanak meg zenélni.

A Szép csendben című filmben, Nagy Zoltán alkotásában (melynek középpontjában a zaklatás állt, egy diáklány története, akit a tanára molesztált) Máté Gábornak nagyon gyorsan el kellett sajátítania a karmesteri mozdulatokat, míg a főszerepet játszó Major Eriknek négy hónapja volt arra, hogy komoly, nehéz darabok hegedűtémáit „ránézésre” jól tudja eljátszani. A mozdulatokat, a húrok lefogását az „izmai emlékezetével” meg tudta tanulni, ám a valóságban azért kissé másképpen hangzott a zene, mintha egy képzett muzsikus játszotta volna.

Jó napjai voltak Kovács Mihály mozigépésznek is, aki az ország talán legjelentősebb privát filmes gyűjteményével rendelkezik: nagyon sok autogramot tudott begyűjteni a debreceni filmszínházban megforduló művészektől.

Kapott azért némi kritikát is a hazai közönség: Orosz Dénes, a Seveled alkotója elárulta, hogy miközben akár 20 ezer nézőnek is örülhetnek a hazai alkotók, a csehek egy-egy esztendő legnézettebb hazai filmjét akár másfél millióan is látják. Jobban megbecsülik a saját színészeiket, saját filmjeiket – vonta le a tanulságot. Orosz Dénes egyébként 480 millióból és igazi sztárokkal készíthette el ezt a romantikus komédiát, melyben

Mészáros Béla és Tenki Réka mellett a kisebb szerepekben is olyan színészeket láthattunk, mint Ónodi Eszter vagy Pogány Judit.

Mint a debreceni gyökereire büszke rendező megjegyezte, lehet, hogy a kritika nem rajong annyira ezért a filmért, de bárhol jártak, a közönség szerette: s így volt ez az Apollóban is, ahol gyakorlatilag minden korosztályt bevonzott a Seveled.

Debrecenben csak a filmszüret ért véget, az Apolló eseményeinek sora korántsem: hamarosan az elsők között láthatja az itteni közönség az Oscar-díjas Szabó István új filmjét, a Zárójelentést.

Ha pedig szeretnék fotókon is látni az 5. Magyar Filmszüret eseményeit, kattintsanak ide, ahol az Apolló mozi fotóalbumában, itt még bőséggel találnak képeket.