Dombi Tibor: rockot játszunk, ebben minden benne van
Szerző: Bögre Zoltán | bogre.zoltan@dehir.hu Közzétéve: 2011.02.08. 08:27 | Frissítve: 2011.02.08. 08:27
Debrecen - Mindig tudom, hogy Kicsi mikor fogja elrontani, és mikor kell arra készülnöm, hogy időben kijavítsam a hibáit. Kettőnk között az a legnagyobb különbség, hogy én soha nem rontom el – mondja Sándor Tamás. A Wyrfarkas tagjaival az új lemez kapcsán beszélgettünk.
Dehir.hu: - Elszántátok magatokat arra, hogy az eddigi munkáitokat lemezre vegyétek. Eddig csak hobbizenekarként működtetek, hogyan lett az örömzenélésből lemez?
Dombi Tibor: - Nem volt különösebben nagy tervünk azzal, hogy felvettünk egy lemezt. Az elmúlt évek alatt összegyűlt 10 dal, ezeket szerettük volna megörökíteni, s úgy gondoltuk, a legjobb lehetőség erre egy lemez lenne. Nem akartuk megváltani a világot, csak szerettük volna így összefoglalni mindazt, amit hét év alatt csináltunk. Ettől függetlenül a céljaink és a jövőképünk semmit nem változott, nem dédelgetünk nagy reményeket, egyszerűen csak jó volt megcsinálni ezt az albumot.
Tóth József: - Az elmúlt időszakban a zenekar több tagcserén is keresztül ment. Távozott Böőr Zoli, akinek a helyét Sándor Tamás vette át, sőt, egy új gitáros is érkezett a csapathoz. Emiatt a régi dalokat is teljesen át kellett hangszerelni, újra kellett értelmezni a korábbi szerzeményeket, így kézenfekvő volt ezzel együtt a lemez rögzítése is.
Dehir.hu: - Egyre jobban felhígul a zenei piac, új műfajok jelennek meg, sok minden keveredik a dalokban. Milyen stílus jellemzi a Wyrfarkast?
Dombi Tibor: - Mindig bajban voltam a műfajok meghatározásával. Nehezen tudom definiálni, hogy azok a zenekarok, amiket hallgatok, milyen konkrét műfajban játszanak. Még azzal is bajban voltam sokáig, hogy mi milyen műfajt képviselünk. Egyszerűen csak azt mondanám, hogy rockot játszunk, ebben minden benne van.
Tóth József: - Szerintem a nyers, mocskos rock n’ roll kifejezéssel lehetne a legérzékletesebben leírni azt, amit csinálunk. Eleinte főleg a dögös hangzásra mentünk rá, de miután megérkezett hozzánk Koperda Tomi gitáros, azóta előtérbe kerültek a dallamok is, ezzel a banda stílusa is letisztultabbá vált, slágeresebbek lettek a dalok. A jövőben is finomítunk még ezen, arra koncentrálunk, hogy még kiforrottabb legyen a stílusunk, megpróbálunk újabb dalokat beépíteni a repertoárba.
Dehir.hu: - Korábban már mondtátok, hogy rengeteg hatás ért benneteket zeneileg. Milyen nagy elődöktől csentetek, kik voltak a legnagyobb hatással rátok?
Dombi Tibor: - A leginkább a Tankcsapda zenéje ragadott meg bennünket. Ebben az is szerepet játszik, hogy ők is debreceniek és nagyon népszerűek, az egész ország szereti őket, hozzánk is nagyon közel állnak. Rajtuk kívül még a Metallica zenéjét szeretjük nagyon.
Dehir.hu: Sikerült-e népszerűvé tenni azáltal a zenekart, hogy a debreceni labdarúgás két ikonja a banda motorja?
Dombi Tibor: - Erős túlzás lenne azt állítani, hogy tolongnak a rajongók a koncertjeinken, sőt, az igazság az, hogy nem lett a banda népszerűbb azáltal, hogy mi játszunk benne. Akkor vannak sokan a fellépéseinken, ha egy ismert és közkedvelt zenekar előtt játszunk, ezáltal minket is jóval többen megnéznek. Rajtuk és a barátainkon kívül nem nagyon van állandó törzsközönségünk.
Tóth József: - Ez szerintem a labdarúgáshoz képest teljesen más műfaj. Azok, akik szeretik a futballt, nem biztos, hogy minket is szeretnek csak azért, mert a zenekar tagja két híres debreceni focista. Az, hogy Dombi Tibi és Tobe is velünk játszik, nem jár együtt azzal, hogy a teljes Loki-tábor elzarándokol a koncertjeinkre. A zenében a teljesítmény számít, aki jó, azt sokan megnézik, akár többször is. Úgy persze nehéz, hogy nem sokan ismerik a zenénket, ezért lehet jó lehetőség a most megjelent lemez. Ezzel ugyanis többekhez eljuthatunk majd, s ha nekik tetszik, amit csinálunk, talán élőben is megnézik.
Dehir.hu: - Ezek szerint a Loki név a zenekarnak nem jelent automatikusan előrelépési lehetőséget?
Dombi Tibor: - Promócióban segíthet, de egyébként tényleg nem rohamoznak meg minket a rajongók. Az igazság az, hogy azok az emberek, akik kijárnak a meccsekre, nem feltétlenül ezt a zenei műfajt szeretik. Persze az ultrákról könnyebb elképzelni, hogy a kemény zene elkötelezettjei, de a tapasztalat azt mutatja, a többség inkább az elektronikus zenéket kedveli, így tőlük nem is várhatnánk el, hogy meghallgassanak bennünket.
Dehir.hu: - Azzal, hogy Sándor Tamás szerepet kapott a Loki új szakmai stábjában, egyúttal Tibi főnöke is lett. Ez a fajta munkakapcsolat hogyan csapódik le a zenekaron belül? Rendszeresek az ugratások?
Sándor Tamás: - Az elején mindent tisztáztunk, persze nem is kellett ezt nagyon túlragozni, hiszen nem változott különösebben semmi a zenekaron belül. Nagyjából öt percet szántunk arra, hogy megtárgyaljuk, milyen hatásai lehetnek ennek, de ez már régi történet, legalábbis nekünk az. Elviccelődtünk a témáról egy kicsit, nem is vettük komolyan.
Dehir.hu: - A labdarúgásban fontos, hogy a játékosok együtt gondolkodjanak a pályán, érezzék egymás rezdüléseit, tudják, mire készül a társ. Ez egy zenekar esetében is fontos, főleg a színpadon. Nálatok ez működik?
Dombi Tibor: Tamás könnyen észreveszi amikor, valami nem stimmel. Állítólag rá van írva az arcomra. (nevet)
Sándor Tamás: - Persze. Mindig tudom, hogy Kicsi mikor fogja elrontani, és mikor kell arra készülnöm, hogy időben kijavítsam a hibáit. Kettőnk között az a legnagyobb különbség, hogy én soha nem rontom el (nevet).
Dehir.hu: - Milyen reményeket fűztök a lemezhez? Ha sikeres lesz, ti is komolyabban elgondolkodtok a zenekar jövőjén?
Dombi Tibor: - Szerintem mi mindig hobbizenekar maradunk, nem jutna eszünkbe az, hogy csak ezzel foglalkozzunk, nem gondolunk arra, hogy csak a zenéből próbáljunk megélni. Nem valószínű, hogy az járható út lenne.
Dehir.hu: Szerintetek melyik a nagyobb pillanat: a pályán a gólt ünneplő tömeg ovációja, vagy a színpad előtt bulizó rajongók látványa? Párhuzamba hozható a kettő?
Sándor Tamás: Szerintem nincs szoros kapcsolat a kettő között, mivel két különböző dologról van szó. Én egyébként sem élhetem már át a gólöröm érzését, Kicsi pedig már jó ideje nem tud gólt lőni, úgyhogy nekünk a pályán nem igen terem már babér (nevet).
Dombi Tibor: - A focipályán azért sokkal több sikerélmény ér vagy ért minket, mint a színpadon. Azért kezdtünk el zenélni, mert megirigyeltük a nagy zenekarok sikerét. Videón vagy DVD-n sok koncertfelvételt láttunk, és mindig ámulva figyeltük, ahogy az a sok ember együtt őrjöng a színpad előtt. Ezt mi minden bizonnyal sosem fogjuk elérni, de álmodni azért lehet róla.
Sándor Tamás: - A legutóbbi, karácsonyi Akela-Ómen bulin mi is felléptünk a Lovardában, ott nagyon lelkes volt a közönség, jó volt látni, hogy jól érzik magukat, s ennek mi is részesei lehettünk. Akkor ötven vagy száz ember is eljött a bulira, nagyon feldobódottak voltunk emiatt. Mi már akkor is jól érezzük magunkat, ha azt látjuk, hogy csak öt embernek tetszik a zenénk, és együtt éneklik velünk a dalokat.
Dehir.hu: A fociban sokat számít a hazai pálya előnye. A zenekar is otthonosabban mozog, ha Debrecenben játszik?
Dombi Tibor: - Természetesen sokkal könnyebb, ha itthon lépünk fel. Sok barátunk és haverunk van, akik szinte mindig eljönnek a koncertünkre. Emiatt valóban érezzük, hogy hazai pályán vagyunk. Ebből a szempontból nem sok értelme volna más városban szerepelni, mivel ott nem ismernek bennünket, így talán a fogadtatás sem lenne ugyanolyan jó.
Sándor Tamás: – A lemez viszont lehetőséget adhat arra, hogy más városokba is eljusson a zenénk. Ott is megismerjenek bennünket és talán ennek hatására, célirányosan azért jöjjenek el a bulinkra, mert kíváncsiak ránk.
Dehir: - A többség számára ti még mindig inkább focisták vagytok, mintsem zenészek. Változtatna ezen a megítélésen, ha kitörnétek ebből a szerepből legalább arra az időre, amíg a zenekarral foglalkoztok?
Dombi Tibor: - Nem biztos, hogy szükség van rá, hiszen sportolóként olyan promóciós munkát tudunk végezni a zenekarnak, amire még a nálunknál acélosabb bandák sem képesek, s emiatt jó, ha sport révén ismernek minket.
Sándor Tamás: - Mindent a helyén kell kezelni. Ez egy hobbizenekarnak indult és szerintem az is marad. Szeretjük azt, amit csinálunk, de nem hiszem, hogy emiatt háttérbe kellene szorítanunk azt, amit hivatásszerűen űzünk. Ha mondjuk a vadászat lenne a hobbink, akkor sem akarnánk csak a vad nyomában loholni. Ez elsősorban kikapcsolódás, egy hasznos időtöltés.
Dehir.hu: - Számíthatnak arra a rockzenét szerető Loki-drukkerek, hogy a meccsek szünetében a Tankcsapda mellett a Wyrfarkas dalai is felcsendülnek majd?
Sándor Tamás: Erre még nem is gondoltunk, de van benne ráció. Korábban volt már egy háromszámos demónk, azzal kapcsolatban már felmerült annak a lehetősége, hogy akár a meccsek közben is bejátszunk róla néhány percet. A stúdiólemez kapcsán azonban még nem gondoltunk erre. Ez is egy jó promóciós fogás lehet. Megpróbáljuk majd becsempészni a Wyrfarkast a stadionba is.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)