Az első adventi koszorún még 24 gyertya állt, a kalendárium pedig verseket és képeket rejtett – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.12.03. 08:45 | Frissítve: 2023.12.03. 18:42
Magyari Márta etnográfus, muzeológus régi hagyományokról, adventi érdekességekről is beszélt a Debrecen Televízió műsorában.
Elkezdődött a reményteli várakozás, a felkészülés az év talán legmeghittebb ünnepére. Vasárnap fellobban az első gyertya lángja az adventi koszorún – ez és az adventi kalendárium ma már szinte minden házban megtalálható. Mit érdemes tudni róluk? Milyen kitüntetett ünnepnapokat foglal magában ez a néhány hét? Milyen régi hagyományok, adventi érdekességek fűződnek az év utolsó szakaszához? Ezekről is beszélt Magyari Márta etnográfus, muzeológus a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.
Illusztráció (Fotó: Pixabay/Dagmar)
Az advent a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”, és a karácsonyt megelőző négy hetet jelenti – mondta elöljáróban Magyari Márta.
Az etnográfus-muzeológus hozzátette, ezt az időszakot szokták december 1-jétől vagy András napját követő első vasárnaptól is számítani.
- Ez a néphagyományban egy kitüntetett időszak, az ünnepre való felkészülés jellemzi. Ebben az időszakra is jellemző, ami a húsvétot megelőző nagyböjtre, hogy hangos mulatságokat, lakodalmakat mellőzték, András napjától kezdve nem tartottak táncmulatságokat – mondta.
Rámutatott: a karácsony ünnepének ugyan több évezredes hagyománya van, vannak olyan, napjainkban is tartott szokások, melyek nem olyan régen alakultak ki, ilyen például az adventi koszorú vagy kalendárium is.
Magyari Márta elmondta, hogy az adventi koszorú kialakulása a 19. századra tehető: az elsőt a leírások szerint 1839-ben egy evangélikus lelkész készítette pedagógiai célzattal. Az általa alapított hamburgi gyermekotthonban ezzel tanította a fiatalokat: a gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzöldekkel díszített fa kerékre helyezte, megalkotva ezzel a mai adventi koszorúk ősét. Ezen a hatalmas koszorún a húsz piros gyertya a hétköznapokat, a négy fehér pedig a vasárnapokat jelképezte – később ahogy kezdett elterjedni – először a német nyelvterületeken, evangélikus templomokban, majd a polgári otthonokban is – egyszerűsödött a ma is ismert formájára.
Amikor a római katolikus egyház is átvette ezt a szokást, elterjedt az a színvilág, amely ebben az időszakban jellemzi a szentmiséket: a hitet, a reményt és a szeretetet jelképező lila és az örömet hirdető rózsaszín – mutatott rá. Hozzátette, Ausztriában például csak a harmincas években, Magyarországon pedig a rendszerváltás után kezdett elterjedni ez a szokás.
- Azért is olyan népszerű az adventi koszorú, mert egy nagyon közérthető jelképessége van, egy-egy gyertya megfelel egy vasárnapnak, az idő múlását érzékletesen mutatja. Tulajdonképpen felekezettől, színtől, formától függetlenül ez az ünnepre várást jelképezi
– emelte ki.
Az etnográfus-muzeológus arról is beszélt, hogy adventi kalendáriumot egy német nyomdász készített először a ’20-as években: itt még versikéket és képeket kellett megfeleltetni, majd a ’30-as években hozta létre azt a változatot, melyen már kinyitható ablakok voltak, melyek mögé csokoládét vagy más apróságokat lehetett elrejteni.