Az ellentétek városát vizsgálta a debreceni irodalomtörténész
Szerző: Mikula Szilvia | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.05.19. 09:45 | Frissítve: 2017.05.19. 09:45
Debrecen – Egy meglehetősen összetett viszonyt elemzett Lapis József. Még a Tankcsapda egyik szerzeménye is előkerült.
Lapis József irodalomtörténész, az Alföld szerkesztője tartott előadást „Ijesztő erőtér” – Debrecen és a kortárs magyar líra címmel május 17-én a Debreceni Irodalom Házában.
„A kortárs lírának az egyik legmeghatározóbb gondolata – a testpoétika mellett –, hogy a terek hogyan szerveződnek” – kezdte előadását Lapis József, aki régóta foglalkozik irodalomtudománnyal, azon belül is a kortárs költészettel, s így vetődött fel az az ötlet, hogy a Múzeumi Világnap előestéjén a debreceniség és a jelenkori költők életművének kapcsolatát mutassa be. Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, Gulyás Pál, valamint Tóth Árpád Debrecenhez kötődő verseiből kiindulva ismerhette meg a közönség azt a Debrecen-mítoszt, amely a mai költők alkotásaiban is – hol erőteljesebben, hol halványabban – fellelhető. Főként Térey János életművébe nyerhettek bepillantást a résztvevők, így az sem véletlen, hogy az ő egyik verséből, a Halottasházból származik az előadás címe. „Annak ellenére, hogy sok mást is lehetett volna választani, ez a kifejezés ideális összegzése azoknak az erőknek és megközelítéseknek, amelyek Debrecenre leginkább jellemzőek. Az »ijesztő erőtér« érzékletesen sűríti a Debrecen-hatást: az erőteljes, szinte delejező vonzalmat, de a benne lévő idegenséget is. A közel kerülés sosincs minden veszély nélkül” – nyilatkozta az irodalomtörténész.
Térey mellett olyan, a cívisvároshoz köthető alkotókról is szó esett, mint Áfra János, Borbély Szilárd, Buda Ferenc, Horváth Imre Olivér, Korpa Tamás és Szénási Miklós, sőt még a Tankcsapda egyik szerzeménye is helyet kapott az előadásban – a lista azonban korántsem teljes. „A kiválasztáskor a fő szempont az volt, hogy mely szerzőknél van jelen legmeghatározóbban Debrecen, elsősorban pedig Térey Jánosnál a legtudatosabb, legsokrétűbb, legjátékosabb a város megjelenítése. A többiekről azért kellett beszélni, hogy képet kapjunk arról, honnan is erednek ezek a mítoszok és képek, honnan indul az ellentétek tereként, valamint a gyűlölve szeretni kettősségében értett Debrecen-kép”.
Lapis József úgy véli, hogy a legfontosabb üzenete talán az lehet ennek a kutatásnak, hogy párhuzamot vonjunk az irodalmi Debrecen és a saját tapasztalataink között. Az elhangzott művek alapján Debrecen az ellentétek városa, a hozzá fűződő viszony meglehetősen összetett, azonban mindenki megtalálhatja azt a képet, motívumot, amelyet magának tud érezni.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)