Az egri közönség is láthatta a Médiacentrum Debrecen vértanúk előtt tisztelgő filmjét
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.09.24. 19:35 | Frissítve: 2019.09.24. 19:35
Eger – Az Uránia Mozi adott otthont a megrendítő visszaemlékezésnek és filmbemutatónak, melyet közönségtalálkozó és beszélgetés követett.
Egerben, az Uránia Mozi és Rendezvényközpontban gyűltek össze a helyi görögkatolikusok és az érdeklődők, hogy megtekinthessék a Médiacentrum Debrecen műhelyében készült filmet, a Kárpátaljai vértanúkat, Vojtkó Ferenc rendező alkotását.
A rendezvényen Demkó Balázs egri szervezőlelkész bejelentette, hogy kápolnát építenek Mezőkövesden, melyhez szívesen fogadják az adományokat.
A film mellett a Csépes János görögkatolikus áldozópap, vértanú életéről szóló kiállítást is megtekinthették a látogatók.
A vetítést követően közönségtalálkozón beszélgethettek az érdeklődők a filmről és az azt kísérő kiállításról az eseményen, mely Oroszné Gajdos Eleonóra főszervezésében valósult meg, s melynek vendége volt Vojtkó Ferenc filmrendező is.
A trianoni döntést követő elszakadás, kisebbségi lét, magyarellenesség, kitaszítottság, megkülönböztetés, majd a második bécsi döntést követően néhány év hazatérés jutott osztályrészéül a kárpátaljai magyaroknak.
A második világháború után azonban még súlyosabb megpróbáltatásokat kellett át- és túlélniük: malenkij robot, gulág, vagyonelkobzás és a kommunista Szovjetunió számtalan lelket próbáló kegyetlensége a napi élet részévé vált Kárpátalján – idézte fel Vojtkó Ferenc.
Mint mondta, az Isten- és a nemzettudat kiirtása fő szempont volt a kommunisták rendszerében: ennek központi szereplői a papok voltak, köztük is kiemelten a görögkatolikusok. 1946-tól elkezdődtek a balesetnek álcázott merényletek. 1949-től pedig a meg- és elhurcolások. Halálbüntetés, vagy szibériai munkatábor járt azért, ha valaki nem volt hajlandó lemondani hitéről és magyarságáról!
Csodával határos módon 60 pap elkerülte az elhurcoltatást, ők titokban már 1949-ben megszervezték az egyházi munkát.
Az illegalitásban negyven éven keresztül, öt, titokban felszentelt püspökkel rejtetten továbbélt az egyházmegye. Így maradtak meg és 1989 decemberében újra legalizálhatták a görögkatolikus egyházat Kárpátalján. Az újjászerveződés nem volt konfliktusmentes. Az újjáalakuló egyházközségek követelni kezdték az egykori görögkatolikus templomokat, parókiákat. A visszaszolgáltatás során konfliktusba keveredtek a pravoszlávokkal, ezért a görögkatolikusoknak harcolniuk kellett templomaik visszaszerzéséért.
2010-ben a kárpátaljai görögkatolikusok száma 300 ezer volt, köztük a magyaroké 30 ezer fő. Ukrajna háborúval terhelt jelenében azonban még mindig napi szinten érik támadások a görögkatolikus magyarokat és ruszinokat egyaránt. Így a küzdelem a túlélésért még ma is tart...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)