A nagybőgő mindenkihez szól: a hortobágyi pusztában játszik a debreceni származású színész
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.09.12. 15:30 | Frissítve: 2021.09.12. 18:14
Debrecen - A darab újszerű feldolgozásáról és a helyszínválasztásról a performansz színész-rendezőjét, Klem Viktort kérdeztük. Interjú.
Klem Viktor neve sokak számára ismerősen csenghet, a Debrecenben született színészt láthattuk a Viszkisben, a Mintaapákban, a Kölcsönlakásban, a Csak színház és más semmiben, a Post Mortemben és a Hacktion: Újratöltve című sorozatban is.
Ezúttal egy színpadi darabbal jelentkezik, Patrick Süskind A Nagybőgő című világhírű művét viszi színre. A nagybőgő – Puszta projekt című performanszt szeptember 17-én, 19 órától egy különleges helyszínen, Hortobágyon, a Kilenclyukú hídnál láthatják majd a nézők.
Dehir.hu: Patrick Süskind monodrámáját hazánkban nem sokan játszották még, az előadók sora viszont annál előkelőbb. A darab legendás ősbemutatója 1989-ben volt a Pesti Színházban, Darvas Iván főszereplésével, Tordy Géza rendezésében. Debrecenben 2003-ban mutatták be először, akkor Sárközy Zoltán játszotta a címszerepet. Ön hogyan találkozott először ezzel a művel? Mi az, ami annyira megfogta benne, hogy úgy döntött, színpadra viszi?
Klem Viktor: A sztori fősodrában egy különleges kapcsolat helyezkedik el: a nagybőgős férfi és a hangszerének kapcsolata. Látszólag a zenész, mint választott munkaeszközhöz viszonyul a bőgőhöz, ám ez a kapcsolódás hamar metaforikus és költőibb szintre emelkedik az előadásban. A hangszer megszemélyesítve, a legkülönbözőbb módon válik a színdarab főszereplőjévé a történet során.
Ez a sokszerű viszony, ez az "édes - börtön", ez a szinte élettársi kötelék, mely közöttük kialakul, ez az, ami igazán foglalkoztat az anyag kapcsán. Nyilván, nézőként ráismerünk a saját életünk analógiáira is rajtuk keresztül.
Dehir.hu: Szeptember 17-én a közönség a Kilenclyukú híd lábánál találkozhat a MOST Fesztívál fődíjas előadással, ezúttal "A nagybőgő - Puszta projekt" című performanszként. Miért éppen erre a helyszínre esett a választás?
Klem Viktor: Van személyes és szakmai oka is, hogy a hortobágyi csárda kertben jön létre a "Puszta projekt". Kölökkorom óta vonzódom Hortobágyhoz. Nagyon szeretetre méltó embereket ismertem meg Hortobágyon, valahányszor erre jártam. Mielőtt elkerültem a budapesti színművészetire, két csodás hortobágyi barátommal előadást csináltunk ott, a csárda kertben, egy Krúdy-novellából. A jelzésszerű színpadunk mellett ott rotyogott végig egy bográcsban a marhapörkölt, a tücskök zenéltek, a délutáni napsugarak voltak a lámpáink. Unikális élmény volt. Ács Tamás és Jakab Ádám barátaim akkoriban újabb és újabb izgalmas titkokba avattak be a környékkel kapcsolatban.
Ám A nagybőgő egy igazán intim, kamaraszínházi előadás, soha nem játszottam korábban szabadtéren. Ez lesz az első alkalom.
Tehát a mostani előadás egyben visszatérés a színészetem nulladik mérföldkövéhez, egyben színházi kísérlet is. Időközben Jakab Ádám lett a település polgármestere és a színház szerelmeseként igyekszik minél nagyobb felületen megtalálni Hortobágy és a progresszív művészet kapcsolatát. Adta magát az együttműködés.
Dehir.hu: Mi az, amiben megújul a színdarab az Ön prezentációjában? Nehéz volt elvonatkoztatni a fent említett, ikonikus Darvas-féle előadástól?
Klem Viktor: Darvas előadását mindenki látta, aki akkoriban élt és járt színházba Budapesten. Sőt talán televíziós közvetítés is volt a darab kapcsán, pláne mindenki látta. Valóban legendás produkció volt. Én nem akartam sem archív videót, sem dokumentációkat megnézni az ő előadásából. Tiszta lappal és konvenciók nélkül szerettem volna személyessé avatni Süskind írását. Ivanyos Ambrussal egy korszerű, érthető szöveget készítettünk az előadáshoz. Ehhez igazán izgalmas díszletet álmodott színpadra Horgas Péter. A szoba falai befelé dőlnek, veszélyesen szűkülő hatást keltve a főszereplő körül. Ezúttal nem lesz szoba díszlet, hiszen bolond lennék, ha nem élvezném díszletként a Kilenclyukú hidat és a helyi atmoszférát. Ezek fontos elemek ahhoz, hogy naprakész interpretáció születhessen,
ám a legnagyobb kísérlet mégis színészileg adódik: a címszerep eredetileg egy nyugdíjhoz közeledő férfira lett írva, én harmincnégy évesen játszom el azt. Van benne mit keresgélni...
Dehir.hu: Milyen plusz jelentésréteget tesz hozzá a hortobágyi helyszín az előadás mondanivalójához?
Klem Viktor: A történet egy deklaráltan magányos fickóról szól. A hangszigetelt szobájában él, egyedül. Ha épp nem a hangszerén gyakorol, akkor ijesztő csöndben merül alá a saját gondolataiba. Ezek a gondolatok vannak kihangosítva az előadás során az én hangomon és színészi gesztusaimon keresztül. Ezúttal a nagybőgős szabadtéren, a hortobágyi pusztának egy igen impozáns helyén szólal majd meg, a Kilenclyukú híd lábánál. Hogy a magány kényszer, kialakult életforma, megszokás vagy épp saját kívánalmunk: jó kérdés. Azon az éjszakán, ha akar a főszereplőnk, kirohanhat a pusztába és végre igazán szabadnak érezheti magát. Majd meglátjuk.
Dehir.hu: Milyen egyszerre rendezőként és színészként is részt venni egy előadás megalkotásában?
Klem Viktor: Egy monodráma létrehozása olyan elmélyült és komplex feladat, hogy muszáj az alkotás minden mozzanatánál jelen lenni. Minden részlet rólam kell, hogy árulkodjon, minden momentumban ott kell, hogy legyek én magam. Mert a valódi, személyes interpretáció csak úgy jöhet létre, ha hosszan és feltételek nélkül közel engedem magamhoz a szerepet és mindent ami azzal jár.
Dehir.hu: Mire számíthatnak a nézők? Kiknek ajánlja az előadást?
Klem Viktor: Ez a történet nagyon rafináltan rétegzett, igazi emberi drámát jár körbe, bravúros szellemességgel, őszinteséggel és humorral. Akárhogyan is gondolkodom, azt kell mondanom, hogy 15 és 100 éves kor között mindenkinek ajánlom. Milyen jó ötletet adott, igyekszem majd a helyszínen kideríteni a legfiatalabb és a legidősebb néző életkorát, hogy legközelebb annál pontosabb ajánlót adhassak. Tréfát félretéve, szerintem A nagybőgős mindenkihez szól, és nem csak a hangszer messzire zengő hangja és a mély rezgések miatt...