A Modem számokban jobb, mint a londoni Tate Modern
Szerző: Szénási Miklós | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.09.23. 08:50 | Frissítve: 2012.09.23. 16:36
Debrecen - Londonban Hirst, Debrecenben Leonardo a csúcstartó. A számok alapján a cívisek nagyobb rajongói a modern művészetnek a briteknél. Jegyzet.
Körberohanta a világot a hír, hogy több mint 460 ezer látogatóval a művészet fenegyerekének számító Damien Hirst retrospektív önálló kiállítása volt a Tate Modern történetének eddigi legtöbb érdeklődőt vonzó önálló tárlata. Mint olvashattuk, a londoni modern művészeti múzeumban ennél csak a 2002-es Matisse-Picasso kiállítás keltett nagyobb érdeklődést. Míg a Hirst két évtizedes munkásságát feldolgozó tárlatot 463 ezer 87 látogató kereste fel, a Matisse-Piccasóra 467 ezer 166 művészetbarát volt kíváncsi. Igaz, ott viszont két művész alkotásait lehetett látni, akik a maguk korában ugyanolyan botrányosnak számítottak, mint Hirst – aki persze náluk is jóval agresszívebben feszegeti a határokat.
Az 1965-ös születésű művész nem csupán lemezborítót tervezett a Red Hot Chili Peppersnek, és videót rendezett a Blur zenekarnak, de nevéhez fűződik egy „artisztikus” légykeltető és légygyilkoló gép megalkotása is. Hirst durva támadást indított az ízlés ellen New Yorkban kiállított szobrával, mely egy félig felboncolt terhes anyát ábrázolt, és festményben örökítette meg felesége szülését, mely során császármetszést alkalmaztak. Emellett a világpiacot is megzavarta 18 milliárd forintnyi gyémánttal díszített emberi koponyájával, melyet mint műalkotást tárt a közönség elé. Egyik legújabb műve pedig egy meztelen, kardlengető és – természetesen – terhes anya húszméteres bronzszobra, mely hamarosan a devoni Ilfracombe kikötőjében fogadja majd a turistákat.
Visszatérve a Tate Modern látogatóihoz: ezek mellett a számok mellett nincs oka szégyenkezni a modern művészetek debreceni szentélyének sem. A Modemben a 2007-es Leonardo-kiállítást 162 ezren nézték meg, 2010-ben 76 ezer látogatója volt a Messiásoknak, az Aba-Novák Vilmos életművét bemutató Barbár zseni című tárlatot 50 ezer 400-an látták 2008-ban. Ezek persze együttesen sem jelentenek annyi nézőt, mint ahányról a Tate Modern csúcstartója esetében beszélhetünk. Viszont az is tény, hogy Londonban 7,64 millióan laknak, Debrecenben pedig csupán 200 ezren. Ugyan csak puszta matematika, de ha azt vesszük alapul, hogy a brit fővárosban 38-szor annyian élnek, mint a cívisvárosban, akkor ez alapján lehetne akár ennyiszer több nézővel is kalkulálni a Leonardo-tárlat kapcsán – ami valamivel több, mint 6 millió látogatót jelenthetne.
Ez persze csak bűvészkedés a számokkal, egyszerűbb és reálisabb onnan közelíteni a kérdést, hogy míg a Leonardót majdnem annyian látták, mint ahány lakosa van Debrecennek – azaz statisztikailag majdnem minden debreceni elment megnézni –, addig Hirst tárlatára csak minden tizenhatodik londoni váltott jegyet. Papíron tehát ennyivel vagyunk mi nyitottabbak a művészetek iránt, mint a britek. Úgy is lehetne mondani, hogy a Modem számokban lényegesen jobb, mint a londoni Tate Modern... (Vagy Hirst szellemében: Debrecen lealázza Londont.)
Más kérdés, hogyan fogadná a cívisváros műértő közönsége, ha akár a Nagyállomás, akár a „buszvég” mellé felállítanák azt a bizonyos Hirst-féle kardos és terhes pucérnő-szobrot. Bár nem volt terhes, és meztelen sem, de a hajdani Tanácsköztársaság útján (ma: Egyetem sugárút) álló hős szobrát, aki leeresztett kezében gépfegyvert tartott, a másikat pedig az ég felé emelte (ezért nevezték sokan „légykapónak”) simán ledöntötte az ideológiailag és esztétikailag egyaránt fogékony debreceni nép 1990-ben. Igaz, azok nagy, rendszerváltó idők voltak. Ma reálisabb lenne, hogy firkálók rongálnák meg Hirst alkotását – vagy fémgyűjtők lopnák el, akik aztán feldarabolva szétszórnák néhány MÉH-telepen.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)