A befektetett munkában hisz és gyorsulni szeretne a Loki saját nevelésű szélsője
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@mcdb.hu Közzétéve: 2022.11.05. 17:02 | Frissítve: 2022.11.05. 17:03
Debrecen - A gyakorlásra soha nem lehet az mondani, hogy elég, véli Petrus Mirtill, akit minden Debrecenhez köt. És azt mondja, jól is van ez így.
Mindig különleges öröm egy klubnál, ha játékosa ott teljesedik ki, ahol felnőtt. Mint Petrus Mirtill, aki a napokban két évvel meghosszabbította szerződését a DVSC Schaefflerrel. Eddig 73 tétmérkőzésen viselte a Loki mezét és 116 gólját jegyezhették fel a statisztikusok.
Lendületben... (Fotók: Gurbán György)
Dehir.hu: Hogyan lettél kézilabdás?
Petrus Mirtill: Eleinte táncoltam, de apukám szerette volna, ha kipróbálom a kézit. És igaza volt, mert már az első edzéseken, hétévesen megtetszett a dolog, könnyen ott ragadtam.
Dehir.hu: A gyerekkori játékosság közben mikor alakult ki benned a gondolat, hogy ebben több is lehet?
Petrus Mirtill: Azt hiszem, mindig nagyon céltudatos voltam. Már korán jellemző volt rám, hogy mindent száz százalékosan akartam csinálni. Gyerekként ez persze még csak álmodozás, de amikor már elértem a serdülő kort, pontosan tudtam, mit szeretnék.
Dehir.hu: Aztán többen is egyszerre kerültetek fel a Loki felnőtt csapatának keretébe. 2020 májusában pedig egyszerre kellett helytállni a pályán és az érettségin. Nehéz volt?
Petrus Mirtill: Persze, nem volt könnyű. Ám őszintén el kell mondanom, akkor is, ha furcsán hangzik: nekem ebből a szempontból segített a Covid. A kényszerű bajnoki szünetben ugyanis otthon több időm maradt a tanulásra, jobban felkészülhettem az érettségire.
Dehir.hu: Segített neked, hogy egyszerre kerültetek fel többen is a felnőtt csapat keretébe?
Petrus Mirtill: Volt bennem izgalom, mert szerettem volna jól teljesíteni. Nyilván jó, hogy többen is egyszerre tehettük meg a lépést, de szerintem akkor sem lett volna gondom a beilleszkedéssel, ha nem így történik. Mert a csapattársaim már az első napoktól kezdve nagyon sokat segítettek.
Dehir.hu: Az első igazi, „teljes értékű” szezonod a tavalyi volt. Hogyan tekintesz vissza rá?
Petrus Mirtill: Igaz, mert ekkor már sokkal többet játszhattam, és többé-kevésbé élni is tudtam a kapott lehetőségekkel. Hozzá tudtam tenni a magam részét a megszerzett bronzéremhez.
Dehir.hu: És aztán eljött a szezon utolsó meccse a Győr ellen, ami örömöt és szomorúságot okozott egyszerre. A legtöbb könny a te szemedben csillogott Kovács Anna búcsúztatásakor. Megviselt?
Petrus Mirtill: Meg, mert nekünk nagyon jó volt a viszonyunk, ami azóta is megvan. Ráadásul rajta kívül több olyan csapattársam is elment, akikkel baráti a kapcsolatom. Nehéz pillanatok voltak.
Dehir.hu: Már benne vagyunk nyakig a most futó szezonban. Ha előre tekintünk egy kicsit, mivel lennél elégedett a végén?
Petrus Mirtill: Azzal, ha a megnyerhető meccseket és a kötelező két pontokat behúznánk. De igazán akkor lennék elégedett, ha bravúrra, meglepetésre is képesek lennénk.
Dehir.hu: A szélsők mindig nagy párviadalt szoktak vívni a kapusokkal. Van, aki szerint a „hová lőjem” kérdésében az első gondolat a jó, vannak, akik pedig úgy hiszik: higgadtan meg kell nézni a levegőben a kapust. Te melyik csoportba tartozol?
Petrus Mirtill: Ha a kérdést néhány évvel ezelőtt teszed fel, azt mondtam volna, az elsőbe. De már nem így gondolom, mert Kelemen Vica megtanított arra, hogy figyeljem a kapust.
Dehir.hu: Neked is vannak megrögzött bemelegítős szokásaid?
Petrus Mirtill: Nekem is létezik kialakult rituálém, olyan mozgások, amiket elvégzek évek óta, ugyanabban a sorrendben. Sőt, amióta Mari (Mariana Costa, a szerk.) itt van velünk, megcsinálunk közösen egy oda-vissza sprintet.
Dehir.hu: Vele ezek szerint ilyen jó a kapcsolatod?
Petrus Mirtill: Igen, mert nagyon életvidám, aki mindig tud pozitívan hatni másokra. De
a jó kapcsolatot a többiekkel kapcsolatban is elmondhatom: most nagyon jó a közeg, a csapaton belüli viszony.
Dehir.hu: Furcsa kimondani, pedig bizonyos szempontból ez a helyzet: a posztodon jelenleg 21 évesen a rutint képviseled.
Petrus Mirtill: Ezt tényleg furcsa kimondani – már csak azért is, mert nincs így. Én és Vámos Mira fiatalok vagyunk még, rutinról nem beszélhetünk egyikünk esetében sem. De mind a ketten azon vagyunk, hogy a posztunkon jól menjen a csapatnak. Nem egymás ellen vagyunk, hanem egymásért és a csapat sikeréért dolgozunk. Nincsen közöttünk rivalizálás, egymást doppingoljuk minél jobb teljesítményre.
Dehir.hu: Ha ilyen jó a közeg, nem lehetett nehéz rábólintanod a szerződésed meghosszabbítására sem…
Petrus Mirtill: Könnyű döntés volt. Debreceni vagyok, itt van mindenem, a Lokiban nevelkedtem és lettem NB I-es játékos. Egyértelmű volt, hogy maradok, mert minden lehetőségem adott arra, hogy tovább fejlődjek.
Dehir.hu: Apropó, fejlődés: miben szeretnél jobb lenni?
Petrus Mirtill: Erre a helyes válasz, hogy mindenben, mert még nagyon fiatal játékosnak számítok. Hiszek abban, hogy napról napra fejlődhet, aki megdolgozik érte. De, hogy konkrét dolgot is mondjak: szeretnék több indításgólt szerezni, azaz gyorsabb lenni. Hiszem, hogy a befektetett munka mindig kifizetődik. Tehát, ha az edzésen jól teljesítek, vagy ott maradok utána még gyakorolni, annak a meccseken meg kell mutatkozni. A gyakorlásra soha nem lehet azt mondani, hogy elég, már nincsen rá szükség. Mindig van több...