Pajna Zoltán: az önkormányzatok „kiéheztek” a pályázati pénzekre
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.02.12. 08:45 | Frissítve: 2016.02.13. 07:56
Debrecen – A kulcsszó az együttműködés, mondja a megyei közgyűlés elnöke, aki abban hisz, hogy tudnak segíteni a településeknek.
Elfogadták a képviselők Hajdú-Bihar megye 2016-es költségvetését. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke az idei tervekről számolt be a Debrecen Televízió Közügy című műsorában. A megye első embere elöljáróban elmondta: szeretnék folytatni a 2015-ben elkezdett munkát.
- Elfogadtuk az Integrált Területfejlesztési Operatív Programot és a területi kiválasztási kritériumrendszert, ami az önkormányzatok számára meghirdetett felhívásoknak a pontozásos rendszerét taglalja – mondta el az elnök. – Most elkezdődhet a munka, sok település vezetése kéri a megyei önkormányzat segítségét a projektek előkészítésére és fejlesztésére. Hamarosan be lehet adni az első pályázatokat, de nem érdemes kapkodni, hanem inkább alaposan ki kell dolgozni a beadandókat, hiszen két hónap áll rendelkezésre a meghirdetésekhez képest. Örömteli, hogy meg is erősödtünk, hiszen január 1-jétől a megyei önkormányzat száz százalékos tulajdonába került Nonprofit Fejlesztési Ügynökséggel már tizennyolc fő dolgozik ezen.
Pajna Zoltán hozzátette: tizennégy felhívás jelent meg az elmúlt hónapokban, ők 243 ponton igyekeztek javítani azokon, de még korántsem mondható el rólunk, hogy tökéletesek lennének. A hajdú-bihari önkormányzat felvállalja a többi megyei testület problémakörét is.
- Vannak olyan kérdések, amelyeket egységesen kell képviselnünk – mutatott rá Pajna Zoltán. – Ilyen például a megyei iparterületek ügye. Korábban minimum tíz hektárnyi volt az a terület, amit fejleszteni lehetett – ez pedig jelentősen beszűkítette egyes települések lehetőségeit. Sikerült azonban elérni, hogy megszűnjenek ezek a korlátozások, így többen is élhetnek a lehetőséggel.
A megyei közgyűlés elnöke a mechanizmussal kapcsolatban elmondta: minden megyének el kellett készítenie az éves projektlehívás ütemezését. Itt tapasztalható némi csúszás, hiszen már 2015 második felétől indítani szerettek volna projekteket, ám az irányító hatóság csak decemberben írta ki a lehetőségeket, ezért kezdeményezték ennek a keretnek a felülvizsgálatát.
- Mi úgy látjuk, növelni kellene a kereteket, mert látszik, hogy az önkormányzatok „kiéheztek” a pályázati pénzekre, a források lehívására – hangsúlyozta Pajna Zoltán. – A megyei önkormányzat több mint száz projekt előkészítésében vesz részt. Mire lezajlik a pályáztatásai procedúra, a tényleges munkák elkezdése valószínűleg átcsúszik az esztendő második felére.
Az elnök szerint két fő területen működhet az együttműködés a megye települései között. Az egyik a turizmus, melyben a megyei önkormányzat szeretné, ha konzorciumi formában, a településekkel együttműködve tematikus fejlesztést valósítanának meg. Ennek egyik megmutatkozási formája lesz például, hogy a márciusi debreceni utazási vásáron a megyei önkormányzat szervezésében négy hajdú-bihari település mutatkozik be. Attrakciók kellenek, melyeket közösen lehet felépíteni. A másik terület az agrárium, éppen a napokban merült fel annak a lehetősége, hogy Berettyóújfaluban létesítsenek egy inkubátorházat mezőgazdasági vállalkozók számára. Ez támaszkodhatna a Debreceni Egyetem kutatásfejlesztési, innovatív tevékenységére.
- El kell készíteni az úgynevezett foglalkoztatási paktumot is – folytatta Pajna Zoltán. - Ez helyzetelemzésből kiinduló gazdasági stratégiát és befektetés-ösztönzést jelent, ami pedig csak úgy működhet, ha felmérjük, hogy a vállalkozásoknak milyen munkaerő igényeik vannak. Azt is meg kell nézni, hogy az adott településeket a munkaerő milyen iskolázottságú és milyen képzéseket lehet számunkra biztosítani.
A megyei közgyűlés elnöke elmondta azt is, hogy örvendetes a közbiztonság javulása. Ugyanis a munkalehetőségek mellett az emberek biztonságérzete is kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a kistelepülések ne néptelenedjenek el.
- Ebből a szempontból is lényegesek a közmunka programok – hangsúlyozta Pajna Zoltán. –, hiszen sok embert megtanítottak közben arra, hogyan kell a földet megművelni. Nagyon fontos a lépés, hiszen az elmúlt 25 évben sokakból „kihalt” ez a tudás, olyannyira, hogy gyakorta még a saját telküket sem művelték meg. Most pedig például arra is van lehetőség, hogy a megye termálvíz kapacitására alapozva fűtött fóliasátrakat, üvegházakat lehessen építeni.
Az elnök rámutatott: a megyei önkormányzat a maga eszközeivel igyekszik támogatni a szegényebb településeket. Például úgy, hogy támogatja azokat, akik hátrányos helyzetű falvakban ruháznak be. Akár 70 százalékos támogatás-intenzitás is lehívható, „én, ha vállalkozó lennék, elgondolkodnék ezen”, mondta Pajna Zoltán. "Mi logisztikusok vagyok, arra törekszünk, hogy minél több kapcsolatot össze tudjuk illeszteni" – mondta végezetül a megyei önkormányzat munkájáról az elnök, aki úgy látja, a régió „felbolydult”, az együttműködés lehetőségeit már egyre többen keresik.
A teljes beszélgetés megnézhető itt:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)