„Ne legyünk pápábbak a pápánál!”
Szerző: Nyírő Gizella | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.03.03. 09:56 | Frissítve: 2011.03.03. 09:56
A Magosz Hajdú-Bihar Megyei Szövetsége által Hajdúszoboszlón megszervezett gazdafórumon záporoztak a kérdések V. Németh Zsolthoz, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárához.
A szakpolitikus a helyi gazdakör Gazdaestek című rendezvénysorozatának legújabb állomására érkezett a fürdővárosba, Örvendi László országgyűlési képviselő, gazdaköri elnök meghívására, aki a művelődési ház zsúfolásig megtelt színháztermének hallgatósága előtt ismertette az előző nap bejelentett Széll Kálmán-tervet. A terv bevezetésének szükségességét az állam adósságállományának mérhetetlen megnövekedése tette szükségessé – mondta a honatya, s ennek a helyzetnek a tarthatatlanságát kívánja a kormány szerkezetátalakítással megszüntetni. Átláthatóvá kívánják tenni a rokkantnyugdíjrendszert, az életerős fiataloknak nem engedik a korhatár előtti nyugdíjba vonulást, ám a nők 40 év munkában eltöltött idő után nyugdíjba vonulhatnak. Átalakítják az oktatási rendszert is, ám azt nem engedi a kormány, hogy a lakosság rezsiköltségei növekedjenek. Befagyasztják a pártok állami támogatását idei szinten, új közbeszerzési rendszert vezetnek be, illetve új, bővülő foglalkoztatást is kidolgoznak.
V. Németh Zsolt, első generációs értelmiségiként, elmondta: a vidékfejlesztés nem azonos a mezőgazdasággal. A vidék az utóbbi 30-40 évben soha nem látott változásokat élt meg, aminek következtében a vidéki ember ugyanolyan komfortszintet élhet meg, mint a városi ember, ám ennek óriási ára volt – tette hozzá, majd konkrét példával bizonyította ezt az árat. Míg 1970-ben a vidéken élő ember jövedelmének öt százalékát tette ki a rezsiköltség, addig mára ez az arány 60 százalék! Ennek 90 százaléka viszont a külföldiek kezébe vándorol – a gáz, áram, szemétszállítási költség árának formájában.
V. Németh Zsolt szerint a nagyüzemi termelés nem tudja betölteni azt a szerepet, amit a kisgazdaságok képesek, ezért utóbbiakat kell támogatni. A 2007-2013 közötti uniós költségvetésből hazánknak jutó 1340 milliárd 80 százalékát már lekötötték az előző kormányok, ezért az új, polgári kormánynak igen kevés a mozgástere, éppen a rendelkezésre álló kevés összeg miatt.
Az államtitkár részletezte azokat az intézkedéseket, amiket az Orbán-kormány tett a kisebb gazdálkodók helyzetbe hozása érdekében. Lehetővé tették a helyi értékesítést 40 kilométeres körzetben, módosították a közbeszerzési törvényt annak érdekében, hogy a helyben megtermelt áruikat helyben értékesíthessék a termelők. Engedélyezték a házi pálinkafőzést, létrehozták a Nemzeti Földalapot, megszüntették a víztársulati hozzájárulást, támogatják a fiatal gazdálkodókat. Készítik a 10 évre szóló agrárstratégiai tervet, melyet széles társadalmi konzultációval szándékoznak elfogadni. Az államtitkár szerint az országban egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség. Javaslata alapján közmunkaprogramban kell megoldani az egész országra vonatkozóan a mezei utak és árkok rendbetételét, amire három milliárd forintot különített el a kormány.
A fórumon aztán záporoztak a kérdések helyi, kabai, derecskei, böszörményi, püspökladányi, bihartordai, váncsodi, hosszúpályi gazdák részéről. Megvan-e az ország kenyere, miért nem állítják vissza a hazai cukorgyárakat, miért engedik be nyugatról az élő állatokat, mikor tér vissza a régi, virágzó zöldségtermelésünk, alkalmazhatnak-e a gazdálkodók közfoglalkoztatásban résztvevőket, mikor változtatják meg a gabona átvételi minősítéseket? Többen sürgették egy vidék vagy agrobank létrehozását annak érdekében, hogy az érintettek kedvező hitelhez jussanak. Javaslatként elhangzott, hogy a pályázatoknál elsőbbséget kellene élvezni azoknak, akik fő hivatásként foglalkoznak mezőgazdasággal. Gondként fogalmazták meg, hogy megoldhatatlan a vetésváltás bevezetése, mert például Hosszúpályiban a termőföld nem alkalmas napraforgó vagy búza termelésére, ezért aztán veszélyben van az abraktakarmány előteremtése az állattartóknak, s emiatt nem tudják teljesíteni a nyertes pályázatukban vállalt állatszámot. Egy gazda azt vetette fel, hogy 9-10 éve az akkori kormány szorgalmazta az új típusú szövetkezetek alakítását, ám a szocialista kormányok nem támogatták őket, ezért „most hová szövetkezzenek”?
Válaszában az államtitkár leszögezte: ne legyünk pápábbak a pápánál, azaz, ha nincs uniós előírás a vetésforgóra, azt meg kell változtatni a gazdák érdekében. Az előnytelen földbérleti szerződéseket felül fogják bírálni – ígérte. Az élő sertés behozatalát nem tilthatják meg, lévén hazánk uniós tagország. Azt viszont meg kell szüntetni, hogy a legnagyobb importőrök a terméktanács tagjai legyenek – jelentette be. Átalakítják a fiatal gazdák támogatási rendszerét, de felülvizsgálják a Leader-csoportok működését, megnyitják azokat az eddig kizártak előtt, de tisztújítást is elrendelnek – egészítette ki az elmondottakat.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)