Az aranynyereg nyomában – kirándulás a Kis-Sárrétnél
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.06.14. 11:13 | Frissítve: 2014.06.15. 09:03
Furta – Melyik falu híres a hímzéséről és a citerásairól? Hol áll a Rhédey-kastély? – így szólhatnának egy vetélkedő kérdései, hogyha Hajdú-Bihar déli része volna a feladvány.
A megye turisztikai értékeit és érdekességeit bemutató sorozatunkban Mikepércs, Sáránd, Derecske és Berettyóújfalu nevezetességeivel is megismerkedhettek már a Dehir.hu olvasói. Ezúttal túlmegyünk a tejporgyáron és a folyón, s az onnan 15 kilométerre fekvő községekbe pillantunk be. A Debrecenből kirándulók nemcsak végig kanyargós és jellegzetes épületekkel tarkított utakra számíthatnak, hanem a villanyoszlopokon sűrűn fészkelő gólyacsaládokra is.
A Nagy-Sárrét, a Bihari sík és a Kis-Sárrét földrajzi találkozásánál fekvő Furta először egy 1552-es iratban szerepel, ami szerint 12 portája volt akkor. Száz évvel később elpusztították a tatárok és a pestis, s majd csak 1720-ban vette bérbe a szomszédos Zsáka 17 parasztcsaládja. Ma a településnek református és katolikus templomai is vannak (mindkettő nagyon szép), ugyanakkor kultúr- és tájházak is szolgálják a betérőket.
A Berettyó–Körös-vidéki falu legismertebb védjegye a citerazenekar és a helyi hímzésfajta. Az együttes éppen 40 éve alakult meg, és az is az egyik küldetése, hogy népszerűsítse, életben tartsa az itteni viseletet (amivel napjainkban a polgármesteri hivatal dísztermében lévő kiállításon is megismerkedhetnek az érdeklődők). S mitől különleges ez a ruházat? A legrégibb darabokat szinte kizárólag fehér alapanyag, batiszt, házi vászon és gyolcs alkotja; a férfiingnek és a jegykendőnek például az anyaga és a mintája is fehér, a kötő pedig sötétkék surcból készül fehér hímzéssel.
Ha megcsodáltuk a szép textíliákat a tárlaton, akkor érdemes átsétálni a szomszédos református templomhoz is. Az 1827-ben épült (s a toronnyal 45 évvel később kiegészített) gyülekezeti hely neoromán stílusú, s azt is érdemes tudni róla, hogy hajdanában ott volt a település magja. Furta másik imahelye, az ugyancsak messziről látszó katolikus templom (mely Szent László király nevét viseli) 45 évvel idősebb; lenyűgöző barokk és copf elemek ékesítik, a mellékoltára pedig klasszicista.
Onnan akár továbbra is gyalogolhatunk, hiszen a fentebb említett Zsáka karnyújtásnyira terül el a szomszédjától. A leírások szerint az 1514-es Dózsa-parasztháború még nem érintette a települést, ám felhívta a figyelmet a törökök várható terjeszkedésére. Óvintézkedésként tehát az „izsákiak” különböző védművekkel látták el az udvarházaikat, és 1540-re a vár is megépült a mocsár mellett. A folyamatos erősítések, fejlesztések révén annyira megbízható lett, hogy Bocskai István is odavitette a családi kincseit az 1605-ös hadjárata előtt.
1617-ben a vár a faluval együtt a hajdúvezér Rhédey Ferenc tulajdonába került, s azóta is a falu leghíresebb része címmel büszkélkedhet. A birtokot felkereső kirándulók a legendás aranynyereg históriájával is megismerkedhetnek, s nevezetes az az újkőkori szobortöredék is, ami „zsákai idol”-ként vonult be az őstörténeti irodalomba. A kastélynak díszterme és gondozott parkja is van, ugyanakkor sportpálya, óvoda és erdei iskola is tartozik hozzá.
Akik nem csupán bekukkantanak oda, hanem alaposabban is megismernék, azok a Madarász Gyula festményeiből rendezett tárlatot is megtekinthetik, de láthatók ott XIX. századi bútorok és kézimunkák is. Sőt, jövés-menés közben azt is érdemes megnézni, hogy a környéken még olyan utcanevek is vannak, mint Lenin, Felszabadulás, Vöröshadsereg és Ságvári is.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)