A történelem egy szelete: ikonikus autók és félezer versenymotor honol egy hajdú-bihari épület gyomrában – fotókkal, videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.08.08. 19:10 | Frissítve: 2023.08.08. 19:10
Charlie Chaplin Rolls-Royce-ja, a Hitler mögött felvonuló olimpiai Mercedes és persze megannyi vintage-versenymotor alkotja Nagy István gyűjteményét.
Újságírói pályafutásom során ritkán ér olyan meglepetés, melyet pár héttel ezelőtt, Nagy István vállalkozó meglátogatásakor tapasztaltam. Tudtam, hogy szereti a régi, nagy történelmi múlttal rendelkező motorokat, autókat, és jó barátság köti olyan legendás versenyzőkhöz, mint az angol Chas Mortimer, vagy épp a magyar világbajnok Talmácsi Gábor, ám féltve őrzött gyűjteményét eddig még képeken sem láthattam.
Brit barátja azonban egy osztrák futam alkalmával úgy döntött, meglátogatja a szomszédban élő Istvánt, így kapva-kaptam az alkalmon, hogy mindkettőjüket szóra bírjam.
Az épületbe (melynek pontos helyét fedje jótékony homály) belépve Indian, Flying Merkel, Norton, Triumph, Velocette, Scott, Brough Superior motorok megannyi fajtája köszöntött.
Rengeteg egyedi példány gyűlt össze szakavatott kezekben az 1890-es De Dion Boutontól a legkifinomultabb technikával gyártott '50-es évekbeli járgányokig. A gyűjtemény 70 százaléka a '20-as, '30-as évek versenymotorjait rejti.
Mint egy múzeum
Akkoriban a motorversenysport legdominánsabban Angliában volt jelen, így a java onnan érkezett. De Franciaországból és az Egyesült Államokból is szereztek meg darabokat. A kétkerekűek mellett persze néhány autó is a gyűjtemény részét képezi: ilyen például a Spanyol királyi családtól megvásárolt Mercedes, mely a Berlini Olimpián Hitler autója mögött gurult el a tömegek nagy csodálatára.
- Egy igazi gyűjtő nem felújítottat vesz, hanem eredetit. Abból ugyanis jóval kevesebb van – ezt már Nagy István szakembereitől tudom meg. Egy Locomobile 1916-ból, de Bugatti és több Rolls-Royce is elfért a hangár méretű épületben. Az egyik „Rollie” például Arábiai Lawrencé volt, de Charlie Chaplin autója a Nagyvárosi Fények c. filmből is itt pihen. Sőt, nemcsak pihen, pöcc-röffre indul!
És persze azok a motorok: képzeljenek el egy mezőt, fű, bokrok és fák helyett, csak kétkerekűekből kirakva. A megszámolhatatlan mennyiségű járgányt különböző cégek filmforgatásokra, fotózásokra használják. István ennél eltökéltebb: ő bizony versenyzik is velük Európa legpatinásabb futamain.
Ezek ugyanis többnyire egykori gyári versenycsapatok motorjai, Man-szigeti futamokat végigszántó vasrakéták. Itt egy AJS, ott egy Velocette. No meg 1928-ból eredeti számla, levelezés az első és a második tulajdonos között, korhű dokumentumok. És egy 1931-es serleg a szigetről…
Ilyen hely létezik?
Az ember úgy érzi magát, mintha végre feltalálták volna az időgépet és ugrott volna egy kövérebbet vissza az évtizedekben. Aztán meglátom Mr. Chas Mortimert, a 73 éves, tisztességben megőszült motoros legendát. Feleségével épp egy általa régebben Istvánnak eladott motort vizslatnak.
Az egykori versenyző brit úriemberként azonnal kezet nyújt, és már mesél is. Úgy fogalmaz, jó másfél évtizede barátok a magyar vállalkozóval, a motorszállító cégén keresztül ismerték meg egymást.
- Három éve eladtam az üzletet, idén azonban újrakezdtem, igaz, már csak olyan ügyfelekkel, akiket régóta ismerek. István mindig is dobogós volt a vásárlóim között, nagyon könnyű vele együttműködni.
A kollekcióját azonban eddig még én sem láttam, lenyűgöző, amit itt véghez vitt – fejtette ki.
Hozzátette, jó látni, hogy nemcsak megveszi és továbbadja valaki a motorokat, elveszítve azok nyomát a következő generációk számára, de vigyáz is az értékeire.
- Az autóiról eddig nem is tudtam, hihetetlen. Eljössz egy ilyen kis településre és nem számítasz még csak hasonlóra sem – mondta.
Gázt ad, elvesz
Chas Mortimer 16 évesen kezdett motorozni, 33 évesen fejezte be a pályafutását. Egyedülálló módon nyert világbajnoki futamot 125, 250, 350, 500, és 750 ccm kategóriában is. Továbbá nyolc Man TT versenyelsőség, és egy világbajnoki ezüst is fűződik a nevéhez.
- Szerencsés vagyok, hogy ennyi megadatott nekem, illetve, hogy azóta is a motorok töltik ki az életemet. Szállítok, utánpótlással dolgozom, egy szavam nem lehet – összegezte.
A 73 éves szakember egy percet sem tudna elképzelni az életéből motorok nélkül.
- Ha versenyzel, az olyan, mint a drog. Egyszerűen nem tudod elengedni. Egy pár év kivételével tinédzser korom óta csak ez tölti ki az időmet. A versenyzés számomra a minden!
Tény, aki Man TT (Isle of Man Tourist Trophy – a szerk.) futamokon részt vesz, már önmagában megszállott. Hátha még meg is nyeri, ráadásul nyolcszor!
- Ha nyersz egy GP-futamot, elismernek, de az csak nagyjából 110-112 kilométert fed le. A TT-verseny más: 374 kilométer hosszú, és egy-másfél órán keresztül robogsz (az én időmben kettő óra alatt,)
Egyetlen pillanat kihagyás pedig az életedbe kerülhet – hívta fel a figyelmet.
Az „ő idejében” 177 km/h átlagsebességgel mentek a szigeten, ami nagy szó volt, hiszen az utak feleannyira sem voltak járhatóak, mint mostanában. És sajnos, mind a mai napig halnak meg versenyzők a különleges pályán, hiába a biztonságosabb, modernebb körülmények. A pálya szűk, nem egy klasszikus versenyhelyszín. Chas szerint nem is igazán a végsebesség a riasztó, hanem a tudat, hogy mit találhat el az ember ütközéskor: 70-80 km/h felett ugyanis már bárminek vezet neki egy motoros a szigeten, szinte biztosan szörnyethal.
Álom a valóságban
A beszélgetést követően Nagy Istvánhoz fordulok. Ő is járt a Man-szigeten, igaz, csak mint néző. Úgy véli, tapintható a történelem azokon az utakon, és mint oly sok más motoros helyszín esetén, Angliában is lenyűgözte a klasszikus motorversenyek világa. Nem csoda tehát, hogy a régi versenymotorok állnak hozzá legközelebb.
- Egyszerűen megszerettem őket. Az angol vintage-korszakhoz mára talán értek is, azt gondolom. Az egész életemet befolyásolta a motorozás: vállalkozó is azért lettem, hogy legyen pénzem minél többet összegyűjteni belőlük. Ezek a motorok megérdemlik azt, hogy a következő generációk is megismerjék a történetüket, erőt merítsenek azokból. Főleg most, amikor küszöbön az elektromos korszak. Jó lesz később visszatekinteni, milyen technológia, milyen műalkotások előzték meg a jövőt – emelte ki.
Úgy véli, meg kell becsülni, őrizni az ősök munkáját.
- Ez a kor egy életérzés. Amikor százezer ember szurkol valakiért a szigeten, aki egy poros úton az életét kockáztatja nagy sebességnél… lenyűgöző.
Azt hiszem, a normális embert az őrülttől a motorozás világában tényleg nem különbözteti meg semmi. Esetemben ez leginkább a '20-as, '30-as évekbeli, már motorozható, de még igazi kézműves remekeknél jön elő igazán.
Megismerni ezeknek a kétkerekűeknek az evolucióját egy örökkévalóság, de nélkülük el sem tudnám már képzelni a mindennapjaimat. Szerettem volna, hogy amennyiben egy-egy példányt értékesítek, a hozzám hasonló, vintage motorok iránt érdeklődök olyan, biztos helyről vásárolják meg az általuk kiválasztott példányt, ahol ismerik annak történetét, és ahol szakértői szemmel tudják átadni azt új tulajdonosának – folytatta.
@dehir_light ‼️ A történelem egy szelete: ikonikus autók és félezer versenymotor honol egy hajdú-bihari épület gyomrában. ????????️ #dehirlight #oldtimer #hungariantiktok #foryouba #nekedbe #fyp ##veteran ♬ eredeti hang - Dehir ????????????????????
Mint említettem, István a mai napig elindul külföldi, klasszikus motorversenyeken. És nem ijed meg, ha egy 30-as évekbeli, üveghangú Scottal repeszt a 14 méter magas megdöntött autodrome-on, szerinte ugyanis nem lehet félig-meddig motorozni.
- Ha lassan mész, 80-al, alul indulsz el, 110-nél már 40 fokos szögben, 200-nál már szinte függőlegesen. Én próbáltam: aki ott elengedi, azonnal bukik! De ez benne a szép – tette hozzá.
És bár ezek valóban muzeális értékű példányok, szerinte a pénz, vagy egy darab vas a története nélkül érdektelen: ha viszont értéket vásárol, az sosincs hiába. Azt meg kell őrizni, és továbbadni az utókornak…
A gyűjteményről további videók a napokban a dehir light TikTok-oldalon lesznek majd láthatók!