A járványveszély miatt idén elmarad Hortobágyon a kihajtási ünnepség – videóval
Szerző: Pálffy Andrea | palffy.andrea@mcdb.hu Közzétéve: 2020.04.20. 16:00 | Frissítve: 2020.04.20. 16:58
A néphagyomány régen Szent György napját tartotta a tavasz igaz kezdetének, mert ekkor lehetett a jószágokat kihajtani a szabad legelőkre. A járványveszély miatt idén elmarad Hortobágyon a kihajtási ünnepség, de ez nem jelenti azt, hogy az őshonos magyar állatok a téli szállásokon maradnak. A legeltetés nemcsak a jószágok fejlődését segíti, de az ország első nemzeti parkjában természetvédelmi szempontból is nagyon fontos.
A 33-as főúton azért kellett átkelniük az őshonos állatoknak, hogy a téli szálláshelyről eljussanak a szabad legelőkre. A hortobágyi legelőkön háromezer szürke marha, ugyanennyi racka és 250 nóniusz ló tölti el a következő hónapokat. A pásztorok szerint a jószágok hetek óta érezték, hogy itt a tavasz.
- Úgy szoktuk mondani pásztorosan: megérzi a jószág a zöld szagát, és ilyenkor a legjobb takarmányt sem szívesen eszi, Vágyik kifele a pusztába a friss levegőre, meg a jó zöld mezőre - mondta Kosina Péter gulyás számadó.
A járványveszély a pusztában is átírta az életet. Le kellett mondani a szombatra tervezett Szent György napi kihajtási ünnepet és elmarad Hortobágyi Lovas Napok is.
Az őshonos magyar állatok azonban nem maradhatnak a téli szállásokon, mert a legeltetés természetvédelmi szempontból is fontos a pusztában, ami a világörökség része.
- Ha most nem hajtanánk ki, akkor a pusztai gyep átalakulna. Fölgyomosodna, fölgazosodna, sok védett növényfaj el is tűnhetne. A pusztán ilyen nehéz helyzetben is ugyanúgy kell tartani, mint ahogy régen tartották - hangsúlyozta Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A hortobágyi látványosságok a kijárási korlátozás alatt nem látogathatóak, de a remények szerint ezek feloldása után ismét érkeznek majd a turisták, hogy megismerjék a magyar pásztoröröksége is.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)