Kevesebbet és olcsóbbat: spórolni kezdtek a boltokban a vevők

---

Budapest - Az alapvető élelmiszerek napi beszerzése a korábbi 3-4 ezer forint helyett ma már legalább 5-6 ezret visz el.

---

A bolti forgalom mennyiségi megugrásáról számolt be a KSH, az élelmiszerek eladása viszont alig nőtt. Mint sokan saját bőrükön is tapasztalhatják, beindult a spórolás. Ez egyelőre főként azt jelenti, hogy a márkás cikkek helyett egyre több vevő áll át az üzletláncok sajátmárkás termékeire. Ezt tapasztalják a Lidl, a Spar, a Tesco, az Auchan és a Penny boltjaiban is.

Fotó illusztráció - dehir.hu archív

A KSH friss adatai szerint az idei első öt hónapban a kiskereskedelmi forgalom mennyiségben 11,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben viszont mindössze 2,7 százalékkal nőtt az értékesítés. Az elsőre tetszetős statisztikát elsősorban az üzemanyagok 31,6 százalékkal megugró eladása okozta, de a nem élelmiszer közel 15 százalékos bővülése is elég látványos. Miközben tehát akad olyan réteg, aki kaját is csak spórolósan tud venni, mások bőségesen költhetnek.

Májusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 37,5 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Ezeket a számokat azért érdemes annak tükrében értékelni, hogy a mennyiség (volumen) nem azt jelenti, hogy valóban minden eladást darabról darabra leszámolnak. Az ilyen számok a drágulási átlagokkal kalkulálva jönnek ki. A drágulás hivatalos adataiban pedig egyre többen kételkednek. 

A tapasztalat az, hogy az alapvető élelmiszerek napi beszerzése a korábbi 3-4 ezer forint helyett ma már legalább 5-6 ezret visz el, a jellemzően 18-20 ezer forintos nagybevásárlásoknál pedig a végösszeg esetenként 30 ezer fölé kúszott – állapította meg bolti körképe alapján a VG. Mint a cikkben is leírták: a vevői tapasztalatok és a hivatalos statisztika között hatalmas szakadék tátong.

Sokan egyre nehezebben jönnek ki a pénzükből, amire az is utalhat, hogy a lapnak nyilatkozó üzletláncok szerint

elindult a „lefelé vásárlások” értéke, azaz a drágább cikkek helyett sok esetben már az olcsóbb, saját márkás termékek kerülnek a kosarakba

Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője arról számolt be a VG-nek, hogy az eladások a mennyiség szempontjából egyelőre nem mutatnak változást, de miközben a sajátmárkás termékek aránya 25 százalék körül mozgott éveken keresztül, idén ez az arány már meghaladta a 30 százalékot. A Lidlnél azt érzékelik, hogy az emberek tudatosabban vásárolnak, és jobban megválogatják, mire adnak ki pénzt.

A Tescónál is arról beszéltek, hogy folyamatosan érezhető a forgalom eltolódása a kedvezőbb árú, akár saját márkás élelmiszerek felé, különösen az árérzékenyebb vásárlóknál. Mint hozzátették: a magasabb jövedelműek egyelőre korlátozottabb mértékben váltanak olcsóbb termékekre, ám általánosan megfigyelhető, hogy a vásárlók igyekeznek egyre tudatosabban beosztani a rendelkezésükre álló pénzt.

Az Auchannál már a vásárlói kosárba kerülő termékek számának csökkenését is érzékelik. Emellett itt is azt tapasztalják, hogy a vásárlók szívesebben választják a sajátmárkás termékeket. Minderre rímel, hogy a Pennynél is kiemelték a lap érdeklődésére: a vásárlók egyre inkább a kedvezőbb árú, saját márkás termékek, illetve az akciós árucikkek felé fordulnak. 

Az élelmiszeripar – írta meg a Blokkk.com – májusban újabb csúcsra futtatta az átadási árak emelését. A boltok a korábbinál 34,3 százalékkal drágábban jutottak áruhoz. És ez persze csak az átlag. A húsiparban a 40 százalékot közelítette az élelmiszeripari drágulás, az olaj esetében 60 százalék feletti, a malomipari termékeké 64, a tésztaféléké 51, a kenyér, pékáru átadási ára harmadával nőtt, a tejtermékeké 26 százalékkal májusban. 

Az élelmiszerek boltos áremelkedése pedig addig tart, ameddig az élelmiszeripar átadási árai is emelkednek (háttérben a mezőgazdasági alapanyagok drágulásával).

Az élelmiszerboltos számára ugyan a legnagyobb költség a polcra jutó portékák beszerzés ára, de a saját működésének a számláit is ki kell fizetnie, például munkabérre, világításra, üzlethelyiség bérletére. Így még egy darabig állandó áremelésekre kényszerül.